Az történt, amire szinte mindenki számított: hazai környezetben még a miskolci hetest is felülmúlva rendezett gólparádét a Volán a Jegesmedvék ellen. Öt perc alatt hármat ütöttek a fehérváriak a meccs elején, a záró harmadban pedig valósággal megsorozták a fáradó ellenfelet. A hatalmas kiütés után még két győzelem (a látottak alapján: két meccs) választja el a bajnoki aranytól Kevin Primeau csapatát.
Más ez az érzés: a meccs előtt negyed órával a Mártírok útjának csak az egyik oldalán parkolnak autók, és a csarnokbejáratot sem állja el tömeg, kényelmes a bejárás. Az EBEL-láz után a magyar bajnokság talán akkor is csak "hőemelkedést" váltana ki a szurkolóknál, ha nem lenne ekkora különbség a résztvevő felek között. De hát éppen az évek óta tartó "osztrák kalandnak" köszönhető, hogy a magasabb szinten edződő Volán ennyivel honi riválisai előtt jár. Nincs más választása a csapatnak, mint erőt demonstrálva bizonyítania, hogy számára immár valóban csak "az a másik" szint jelent komoly kihívást - különben nehéz lenne az ahhoz szükséges támogatásról a szponzorokat meggyőzni.
Így aztán a Miskolc ellen újabb gólparádét várt a közönség, és egy perc sem telt el, amikor a vendégek rossz cseréjét kihasználva Sofron könnyed szólóval meg is szerezte a vezetést. A fehérváriaknál még javában az első sor volt fenn, és később is látszott, a nemzetközi meccseken megszokottnál jóval kisebb magyar tempót játszva bírnák a hazaiak akár dupla annyi ideig is. Ha meg felpörgették, nagyon otthagyták a Miskolcot... Öt perc után már három volt a különbség (Láda Balázs kijátszott, Vas Márton hatalmas gólt lőtt), és eszünkbe jutott, amit a Jegesmedvék edzője mondott: a Volán negyedik sora jobb, mint az ő elsője...
A fehérvári gólok után most is felhangzott a "még, még, még, még, ennyi nem elég!" refrén, és ezt majdhogynem szó szerint vették a meccs vége felé Palkovicsék, mert a viszonylag csendes második harmadot (ebben Jarabek révén még szépített a Miskolc) az utolsóban kiütés követte. Eddigre teljesen elkészült erejével a sárga-fekete csapat, a meccs záró tíz percében hatot rámolt be a Budai helyett erre a találkozóra kapuba állított Gyenes Dávidnak a Volán. (A Krinolin becenévre hallgató válogatott hálóőr közben a kispadon olykor kedélyesen elbeszélgetett volt fehérvári csapattársaival, köztük a Sütinek hívott Kováccsal - gasztronómiai csemege, ha úgy tetszik.)
Nehéz olyan folytatást elképzelni, amiben fordulat következik be, de kétszer még biztosan találkoznak a csapatok, először szerdán Miskolcon. Az ifj. Ocskay Gábor Jégcsarnokban legközelebb csütörtökön este, és a négy győzelemig tartó döntőben 2-0-ra vezető Sapa Fehérvár AV19 akkor szerezheti meg idei utolsó sikerét - egyben zsinórban tizedik bajnoki címét. Aligha kiabáljuk el, erre van a legnagyobb esély.
Sapa Fehérvár AV19 - Miskolci Jegesmedvék 12-1 (3-1, 3-1, 6-0)
Gl: Vas M. (2), Láda B. (2), Johansson (2), Sofron, Ryan, Tóth A., Palkovics, Magosi, Hajós, illetve Jarabek.
