Több, mint 150 fehérvári diák, diákjai Kozáry Ferenc vezetésével, közösen szavalta el a Himnuszt, mialatt Maczkó Csaba videó-összeállítását lehetett látni a háttérben Fehérvárról. Az ünnepi műsorban, Kodály Zoltán születésének 135., halálának 50. évfordulóján, a magyar zenetörténet egyik legnagyobb alakjának művei csendültek fel az Alba Regia Vegyeskar és a Primavera Kórus előadásában, Kneifel Imre vezényletével, valamint Kiss Diána és Nagy Péter színművészek közreműködésével.
Bemutatták Szirtes Edina "Mókus" egyedülálló három tételes etno-szimfonikus művét is, mely Vidróczki Márton, híres mátrai betyár életéről és haláláról szóló balladának a feldolgozása. A saját kompozíciójú alkotáshoz a közeli és távolabbi népek folklór kincsestára is alapul szolgált. A Fabula Rasa zenekar, a Szirtes vonósnégyesnek, valamint az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és a Kasza Nándor Harsonakvartet előadásában hangzott fel a mű, Szirtes Edina Mókus, Szokolay Dongó Balázs, Cserta Balázs és Födő Sándor szólisták és Kelemen István színművész közreműködésével.
Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, Székesfehérvár országgyűlési képviselője köszöntőjében arról beszélt, milyen nehéz ma ünnepelni, milyen nehéz megszólalni. „
Ami minden évben ünnep, ma emlékezés. Ma a tragédia hatja át érzéseinket.”
Majd azzal folytatta, hogy 194 évvel ezelőtt, 1823. január 22-én tett pontot Kölcsey Ferenc a Hymnus sorainak végére. „A költő a török hódoltság, a 16. század protestáns prédikátorainak, énekmondóinak jeremiádjai, siralmas énekei nyomán az ország romlását, bűneit sorolja. Vallja, hogy Isten büntetése bűneiért sújtja a magyarságot, - de vallja azt is, hogy „megbűnhődte már e nép a múltat s jövendőt.” A magyar nép zivataros századaiból szól a Hymnus üzenete, de fél évezred bűntudatát is legyőzi az önbizalom, az élni akarás, a jövőbe vetett hit.”
Az esten dr. Cser-Palkovics András polgármester adta át a „Pro Cultura Albae Regiae” díjat, amit idén a Cserta család vehetett át.Az est folyamán Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András átadta a „Pro Cultura Albae Regiae” díjat, amit idén Székesfehérvár Közgyűlése a város közéletében és művészeti világában játszott szerepéért a Cserta családnak adományozott. Az elismerést a családtagok közösen vették át. A család méltatása során elhangzott, hogy önzetlenséggel, elkötelezettséggel és igényességgel áll a jó ügyek mellé, így végez közösségi tevékenységet odaadó keresztényi szemlélettel, vállal fel tudatosan értékeket, legyen szó a munkáról, kulturális vagy szociális misszióról, a család közösségének erősítéséről. A Cserta család hatással bír Székesfehérvár zenei-művészeti és szociális közösségeinek, családjainak az életére, tevékenységeikben a mindenkori emberi kvalitás és az alázat jelenik meg.
A Cserta család
Csertáné Bohn Judit a család lelke, higgadt, derűs és mindig bizakodó logisztikusa, a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálatot vezette hittel, szakmaisággal, szeretettel; Fejér Megyei Prima-díjas mentálhigiénikus. A mai napig végez karitatív tevékenységet, vesz részt közösségfejlesztő kulturális programokon, családokat segít.
A mérnök Cserta Gábort a város irodalmi estjein, történelmi programjain ismerhette meg a nagyközönség mint zenészt, gyakran egyik fiával, Balázzsal együtt fellépve. Az énekelt verseket, a Vörösmarty Társasággal szervezett közös rendezvényeket, a népzenei fellépéseket Székesfehérvár Pro Civitate Emlékéremmel ismerte el. A szülőföldhöz, Fejér megyéhez kapcsolódó versek megzenésítésével az életműveket őrzi az utókornak és teszi élővé az emlékezést, hirdetve a magyar identitást és zenélve azért, hogy a közösség összetartozását még erősebbé tegye. A zenekarok bármikor számíthatnak rá, ha akár tamburásra vagy harmonikásra van szükség egy előadásban.
Mind a négy gyermek életében nagy szerepet töltött be a zene, a tánc. Az elsőszülött Gábor fotográfus, honlapján a következő szavak szerepelnek hitvallásáról: Balaton, Vitorlázás, Tánc, Színház, Folklór… Az elismert alkotó néptáncpedagógus, egykor pedig maga is sok éven át-sok emlékezetes produkcióban szerepelt az Alba Regia Táncegyüttesben.
Judit óvónő, mentálhigiénét is tanult, két gyermek édesanyja, és az ő élete is összeforrt a néptánccal. Egykori táncosként máig csapattag maradt, az Alba Regia Táncegyesület óvodás csoportjait vezeti. Gáborral több évig tagjai voltak a Vörösmarty Színház tánckarának.
Balázs a fúvóshangszerek mestere, kreatív, inspiratív művész. Diplomát szerzett jazz-szaxofon szakon, majd a népi-fúvós tanszakot is elvégezte, népzenei munkásságáért Artisjus díjat kapott. Számos formációban zenél, sokoldalú a műfajok tekintetében, a népzenétől a klasszikus zenén keresztül a jazzig, ami a művészi rátermettség és tehetség mellett a közösségben alkotás mindig megújulni tudó képességéről is sokat elmond. A színpadi fellépések mellett tudását pedagógusként is átörökíti.
Kata üzleti főiskolát végzett, egy gyermeke van, és a családi hagyományokat folytatva ő is elkötelezett a népi hagyományok továbbörökítésének ügyéért. A tánc mellett a Bakony Népzenei Együttes egykori tagjaként komoly népzenei tevékenységet tudhat magáénak.
