-
Búcsúünnep a Zsolt utcában
Gyerekeknek szóló kézműves foglalkozással indult az idei Krisztus Király Napok, a Zsolt utcai templomban és annak közösségi házában. A kicsik mézeskalácsot sütöttek, asztali díszeket, adventi koszorúkat készítettek szombat délelőtt. Az Krisztus Király Templomhoz kapcsolódó búcsúünnep eseményei késő délután folytatódnak.
2024.11.23. -
Pro Theatro-díj
Székesfehérvár kulturális, táncművészeti értékeinek gyarapítása érdekében végzett kiemelkedő munkája elismeréseként Pro Theatro-díjat adományozott Székesfehérvár Közgyűlése Cristina Porres Mormeneo-nak. A Székesfehérvári Balett Színház szólistája és vezető balettmestere a Tűzmadár című táncszínházi produkció pénteki premierje előtt vette át az elismerést dr. Cser-Palkovics András polgármestertől.
2024.11.22. -
150 éves a múzeum
Már nagy erőkkel készülnek az év legfontosabb fehérvári kiállítására a Csók István Képtárban. 150 éves fennállását ünnepli idén a Szent István Király Múzeum - ezen apropóból nyílik majd november 30-án nagyszabású tárlat Fehérváron.
2024.11.22. -
Elkezdődött az énekverseny
Elkezdődött az Országos Gregor József Énekverseny a Hermann László Zeneművészeti Szakgimnáziumban. Idén közel nyolcvan diák jelentkezett a három napos megmérettetésre.
2024.11.22.
Nincs karácsony Diótörő nélkül - újra életre kel a balett
A teljes társulatot felvonultató előadást idén is öt alkalommal láthatja a Vörösmarty Színház közönsége.
A Székesfehérvári Balett Színház 2018-ban mutatta be a Diótörő című, kétfelvonásos, családi balettjét. Egerházi Attila rendező-koreográfus célja az volt, hogy a város és a megye színházat, táncot szerető közönségének saját Diótörő balettje legyen. A balettszínház karácsonyi mesevilágában életre kelnek a babák, mesefigurák és a Diótörő is, aki hercegként Marikával, a hópelyhek táncát követve eljut a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részletét, a Rózsakeringőt is.
„Karácsony ünnepe többek között arra is emlékeztet bennünket, hogy ha szeretet lakozik a szívünkben, akkor életünk bármely napját ünnepként élhetjük meg, és hétköznapi csodák történhetnek meg velünk. A Diótörő azt a különleges, gyermeki képzeletvilágot jelképezi, amely a fantázia gazdag színpalettájáról, szeretetből szőtt ecsettel képes újra színessé festeni a felnőttek világának, hétköznapok által elkoptatott és elszürkült festővásznát” – fogalmazott Egerházi Attila, a balettszínház igazgatója, aki Csajkovszkij muzsikájával, de a balett klasszikus verziójától eltérő módon állítja színpadra a népszerű művet.
A Diótörő története a Harangozó-díjas és Jeszenszky Endre-díjas koreográfus olvasatában nem nagypolgári, hanem kispolgári családi körben játszódik, és a hétköznapok szürke, gyakorta monoton és olykor szeretetről megfeledkező világát, szeretettel átszőtt humorral fűszerezve állítja szembe az ünnepnap színekben gazdag varázsvilágával. Ez a szándék éppúgy megmutatkozik a balett egyes színpadképeinek és jeleneteinek kontrasztjaiban, mint a koreográfiában.
Az átlagos, szürke panellakásban élő Stahlbaum családhoz karácsonyeste megérkezik a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „varázserejével” életet hoz a házba. Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a Hoffmann meséjéből ismert csodák: életre kel a Diótörő figura, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző babák, mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár, a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is.
Andrea T. Haamer jelmezeit Szelei Mónika újította fel és készítette el a produkcióhoz szükséges új jelmezeket is; a díszleteket Árvai György, a fényeket Egerházi Attila tervezte. A darabhoz Falvay Miklós médiaművész digitális grafikával teremti meg a fantáziavilágot: a virtuális díszletek közül kiemelkedik az északi fényre emlékeztető fényjáték és a történet egyik fő helyszíne, a kristálypalota, amely többször is átalakul a mese során.
December 11-én, vasárnap 19 órakor, december 15-én, csütörtökön és 16-án, pénteken 15 és 18 órakor újra életre kel a Hoffman meséjéből és Csajkovszkij balettjéből jól ismert Diótörő, és elkíséri a történet főhősét, Marikát kalandos útján a Vörösmarty Színház nagyszínpadán.
Az előadásokra jegyek kaphatók a Vörösmarty Színház jegypénztárában (Székesfehérvár, Fő utca 8.), valamint a www.jegy.hu oldalon. A darab iránt minden évben óriási az érdeklődés: 2018-ban a jegyek hetekkel a premier előtt elkeltek mind a hat meghirdetett előadásra.