-
Elindult az adventi vásár
Sokan sétáltak már a mostani hétvégén is a fehérvári Adventi Vásárban. Bár az ünnepi fények majd advent első vasárnapján, december 1-én gyúlnak fel, az Adventi Vásár idén már egy héttel korábban elindult Székesfehérváron.
2024.11.24. -
Téli futáspróba
November 26-án, kedden téli futáspróbára várják a mozogni vágyókat a Halesz ligetbe. A Halesz liget rekortán futóköre igen kedvelt a futók körében, nem véletlenül ad otthont a futáspróbáknak is, amelyek során a szakemberek felmérik, hogy adott idő alatt hány métert tudnak futni a jelentkezők, és az eredmények alapján hasznos tanácsokkal látják el a mozogni vágyókat.
2024.11.23. -
Megnyílt a Kori Liget
Szinkronkorcsolya bemutatóval és az utánpótlás jégkorongozók játékával nyitott a Kori Liget pénteken délután. A nyitónapon ingyenes jégpálya idén már közel ezer négyzetméterre növelt jégfelülettel és ötven méter hosszú jégfolyosóval, változatlan árakkal és megújult büfével várja a téli sportok szerelmeseit a Zichy ligetben.
2024.11.22. -
Bölcsességek a konyha faláról
Hímzett konyhai falvédőkből nyílt kiállítás október 30-án a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. A tárlathoz kapcsolódóan dr. Kriston-Vízi József néprajzkutató tart előadást november 22-én. A belépés ingyenes.
2024.11.22.
Nobel-díjas tudósok előtt mutatja be találmányát Molnár Áron
A Hold pályáját is sikerült kimutatnia Molnár Áronnak, a Széchenyi most érettségiző diákjának azzal az új fajta dőlésérzékelő szenzorral, mellyel első díjat nyert a 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyen. Az „új típusú ferrofluidos dőlésérzékelő szenzort” az idei Nobel-díj átadást megelőző diákköri konferencián, Stockholmban is bemutatja, ahol a szerkezetről Nobel-díjas tudósok előtt kell prezentálnia.
2017.05.29. 09:09 |
Egy új típusú dőlésérzékelőt terveztél, amellyel díjat is nyertél. Mire való ez a szerkezet, illetőleg mire használnak ma dőlésérzékelőket?
Dőlésérzékelő szenzorokat leginkább arra használnak, hogy biztonságosabbá, kényelmesebbé tegyük mindennapjainkat. A dőlésérzékelő szenzornak a lényege, hogy a vízszinteshez, vagy az adott referenciához mérten megmutatja azt, hogy mi az a mérték, amivel kitéríthető az egyensúlyi állapotából a szerkezet. Használnak dőlésérzékelő szenzorokat ipari és orvosi robotokban is. Az általam kifejlesztett szenzoroknak is az egyik potenciális alkalmazási területe az ipari és az orvosi robotok lesznek.
Hogyan jutottál arra az elhatározásra, hogy egy ilyen dőlésérzékelő szenzort hozzál létre?
Két évvel ezelőtt a mentorom tartott egy nagyon szuper előadást a ferrofluidokról és annak alkalmazási területeiről, ami nekem nagyon megtetszett. Az előadásában vetette fel az ötletet, hogy mi lenne, hogyha fognánk, egy az iparban már használt, amúgy nem dőlésérzékelésre, hanem lineáris érzékelésre, detektálásra alkalmazott szenzort és átalakítanánk úgy, hogy abból dőlésérzékelő szenzort gyártsunk. Letámadtam az előadása után, majd elkezdtünk együtt dolgozni.
Két szerkezetet fejlesztettél ki, mi a különbség a kettő között?
A lineárisan tekercselt szerkezet volt az első változat. Jól működik és nagyon nagy a felbontása, bár nyilván akad még fejlesztenivaló rajta. Gond volt azonban ennél, hogy limitált a mérési tartománya, mert minél pontosabb, minél nagyobb a felbontás, annál kisebb lesz a mérési tartomány. A másik eszköznek nem limitált a mérési tartománya, úgy mondjuk, hogy virtuálisan végtelen, tehát akármeddig döntögethetem, mindig kapok valamilyen visszajelzést a szenzortól.
Ehhez egyébként fejlesztettél egy programot vagy egy alkalmazást is, amivel meg lehet jeleníteni az eszköz által mért adatokat?
Demonstrációs okokból készítettünk egy egyszerű kis programot hozzá. Az elektronika feldolgozza a szenzor jeleit és a feldolgozott jeleket egy számítógépes program tovább dolgozza majd megjeleníti vizuálisan. Ha az iparban fogják alkalmazni a szenzort, akkor viszont nem szükséges ilyen programot írni, mivel az elektronika elvégez mindent.
Visszatérve arra a szerkezetre, amelyik kisebb méréstartományban, de nagyon finoman mér: ha kint vagyunk Székesfehérvár Főterén és elfut mellettünk egy gyerekcsoport, akkor azt is tudná érzékelni?
Igazándiból, hogyha egy gyerek elfutna, már azt is. Erre jó példa az, amikor kimutattuk vele a Hold pályáját. Három napig folyamatosan mértünk az eszközzel, percenként jegyezve a kimeneti jelet. A végén pedig kaptunk egy olyan, közel 25 periódusú jelet, amely a Hold pályájának a változását mutatta meg.
Mi lesz e két szerkezet sorsa?
Rövidtávú sorsuk, hogy szabadalmaztatjuk ezeket, ami jó, mert ha elkezdődik a gyártásuk, akkor a szabadalmat adjuk el. Ezen kívül együttműködünk egy fehérvári céggel, a Galaktikával és sokat segítenek a marketingben és a kapcsolatépítésben. Néhány start-up innovátor pályázatra is be fogom majd nevezni és egy-két hónapon belül elkezdjük kidolgozni a prototípust. Eddig ez egy alapkutatás volt, ami azt jelenti, hogy nem volt konkrét célunk, nem volt egy bizonyos alkalmazási terület, amelyre fejlesztettünk.
Mérföldkő az életedben, hogy most érettségiztél, hogy sikerült? – gondolom, műszaki területen tanulsz tovább...
A Széchenyiben gépész szakon voltam, viszont villamosmérnöki karon szeretnék továbbtanulni. Az érettségi sikerülhetett volna jobban is, a versenyek miatt nem sokat készültem rá, de remélem elég lesz a villamosmérnöki karra való bejutáshoz. Ha mégsem, akkor újra meg fogom próbálni. Az innovációs verseny első díjával együtt járt egy meghívás az Európai Unió fiatalok nemzetközi konferenciájára, amely egy EU-s verseny ahol 10 ezer euró a fődíj. Valamint meghívást kaptam az idei Nobel-díj átadást megelőző diákköri konferenciára, Stockholmba, ahol a szerkezetet Nobel-díjas tudósok előtt kell prezentálnom.
Fehérvári diák viszonylag ritkán prezentálja Nobel-díjasok előtt a saját találmányát, amelyet fehérvári középiskolában megszerzett tudásával hozott létre…
Az elmúlt hónapban Németországban voltam az International Conference of Young Scientists konferencián, ahol angolul kellett prezentálnom az ötletet. Ide is mindenhonnan jöttek diákok, nagyon nagy élmény volt és arany medált kaptam.
Hogyan képzeled el a jövődet, hol akarsz dolgozni, mit szeretnél csinálni? El akarsz menni fejlesztőnek egy céghez, akár itt, Fehérváron, vagy mik a hosszú távú terveid?
Nyári gyakorlaton voltam, amikor eldöntöttem, hogy alkalmazott biztosan nem leszek. Még olyan helyen sem, ahol kreatív dolgokat kell csinálni. Mindenképpen saját céget szeretnék felépíteni.
Dőlésérzékelő szenzorokat leginkább arra használnak, hogy biztonságosabbá, kényelmesebbé tegyük mindennapjainkat. A dőlésérzékelő szenzornak a lényege, hogy a vízszinteshez, vagy az adott referenciához mérten megmutatja azt, hogy mi az a mérték, amivel kitéríthető az egyensúlyi állapotából a szerkezet. Használnak dőlésérzékelő szenzorokat ipari és orvosi robotokban is. Az általam kifejlesztett szenzoroknak is az egyik potenciális alkalmazási területe az ipari és az orvosi robotok lesznek.
Hogyan jutottál arra az elhatározásra, hogy egy ilyen dőlésérzékelő szenzort hozzál létre?
Két évvel ezelőtt a mentorom tartott egy nagyon szuper előadást a ferrofluidokról és annak alkalmazási területeiről, ami nekem nagyon megtetszett. Az előadásában vetette fel az ötletet, hogy mi lenne, hogyha fognánk, egy az iparban már használt, amúgy nem dőlésérzékelésre, hanem lineáris érzékelésre, detektálásra alkalmazott szenzort és átalakítanánk úgy, hogy abból dőlésérzékelő szenzort gyártsunk. Letámadtam az előadása után, majd elkezdtünk együtt dolgozni.
Két szerkezetet fejlesztettél ki, mi a különbség a kettő között?
A lineárisan tekercselt szerkezet volt az első változat. Jól működik és nagyon nagy a felbontása, bár nyilván akad még fejlesztenivaló rajta. Gond volt azonban ennél, hogy limitált a mérési tartománya, mert minél pontosabb, minél nagyobb a felbontás, annál kisebb lesz a mérési tartomány. A másik eszköznek nem limitált a mérési tartománya, úgy mondjuk, hogy virtuálisan végtelen, tehát akármeddig döntögethetem, mindig kapok valamilyen visszajelzést a szenzortól.
Ehhez egyébként fejlesztettél egy programot vagy egy alkalmazást is, amivel meg lehet jeleníteni az eszköz által mért adatokat?
Demonstrációs okokból készítettünk egy egyszerű kis programot hozzá. Az elektronika feldolgozza a szenzor jeleit és a feldolgozott jeleket egy számítógépes program tovább dolgozza majd megjeleníti vizuálisan. Ha az iparban fogják alkalmazni a szenzort, akkor viszont nem szükséges ilyen programot írni, mivel az elektronika elvégez mindent.
Visszatérve arra a szerkezetre, amelyik kisebb méréstartományban, de nagyon finoman mér: ha kint vagyunk Székesfehérvár Főterén és elfut mellettünk egy gyerekcsoport, akkor azt is tudná érzékelni?
Igazándiból, hogyha egy gyerek elfutna, már azt is. Erre jó példa az, amikor kimutattuk vele a Hold pályáját. Három napig folyamatosan mértünk az eszközzel, percenként jegyezve a kimeneti jelet. A végén pedig kaptunk egy olyan, közel 25 periódusú jelet, amely a Hold pályájának a változását mutatta meg.
Mi lesz e két szerkezet sorsa?
Rövidtávú sorsuk, hogy szabadalmaztatjuk ezeket, ami jó, mert ha elkezdődik a gyártásuk, akkor a szabadalmat adjuk el. Ezen kívül együttműködünk egy fehérvári céggel, a Galaktikával és sokat segítenek a marketingben és a kapcsolatépítésben. Néhány start-up innovátor pályázatra is be fogom majd nevezni és egy-két hónapon belül elkezdjük kidolgozni a prototípust. Eddig ez egy alapkutatás volt, ami azt jelenti, hogy nem volt konkrét célunk, nem volt egy bizonyos alkalmazási terület, amelyre fejlesztettünk.
Mérföldkő az életedben, hogy most érettségiztél, hogy sikerült? – gondolom, műszaki területen tanulsz tovább...
A Széchenyiben gépész szakon voltam, viszont villamosmérnöki karon szeretnék továbbtanulni. Az érettségi sikerülhetett volna jobban is, a versenyek miatt nem sokat készültem rá, de remélem elég lesz a villamosmérnöki karra való bejutáshoz. Ha mégsem, akkor újra meg fogom próbálni. Az innovációs verseny első díjával együtt járt egy meghívás az Európai Unió fiatalok nemzetközi konferenciájára, amely egy EU-s verseny ahol 10 ezer euró a fődíj. Valamint meghívást kaptam az idei Nobel-díj átadást megelőző diákköri konferenciára, Stockholmba, ahol a szerkezetet Nobel-díjas tudósok előtt kell prezentálnom.
Fehérvári diák viszonylag ritkán prezentálja Nobel-díjasok előtt a saját találmányát, amelyet fehérvári középiskolában megszerzett tudásával hozott létre…
Az elmúlt hónapban Németországban voltam az International Conference of Young Scientists konferencián, ahol angolul kellett prezentálnom az ötletet. Ide is mindenhonnan jöttek diákok, nagyon nagy élmény volt és arany medált kaptam.
Hogyan képzeled el a jövődet, hol akarsz dolgozni, mit szeretnél csinálni? El akarsz menni fejlesztőnek egy céghez, akár itt, Fehérváron, vagy mik a hosszú távú terveid?
Nyári gyakorlaton voltam, amikor eldöntöttem, hogy alkalmazott biztosan nem leszek. Még olyan helyen sem, ahol kreatív dolgokat kell csinálni. Mindenképpen saját céget szeretnék felépíteni.