Nukleáris dráma a bőrgyárban fél felvonásban

 A Bőrgyárban mutatták be Szabó Orsolya és Czinki Ferenc nukleáris drámáját, amit a szerzők, Nincs Swatch –ra kereszteltek el. A darabot a szerzőpáros barátaik közreműködésével mutatta be teltház előtt. A szatirikus abszurd darab egy óvoda hétköznapi életét mutatja be a Csernobili katasztrófát követő első hétfőn, amikor egy közegészségügyi ellenőr érkezik a gyermekek közé, hogy megvizsgálja fejbőrüket, mert a serke és a tetvek a rendszer legnagyobb ellenségei.

 A darab kezdése előtt 10 perccel már a székek elfogytak és a legtöbben egy üveg sörrel és pogácsával várták a darab kezdését. A díszleteket már ekkor szemügyre vehette a közönség, a Bőrgyár színpadán egy rózsaszín falat emeltek, ami mellé voltak rendezve egy szocialista óvoda miden, ma már nosztalgikus giccsnek számító eszközei. Volt búgócsiga, fakocka, műanyag dob. Valahol már jellemezte a drámát, mikor Kis Róka Csaba zeneszerző egy nyúl jelmezben tipegett a színpadra, majd felült az egyik komódra és nyakába lógatott egy bolgár gyártmányú doboz gitárt. Ezek után kerekezett be a bőrgyárba Gimesi Nyilán Szabolcs, aki nőnek volt öltöztetve. Hamarosan kiderült, hogy a nejlonharisnya és a fehér tunika nem véletlenül került Szabolcsra, hiszen ő játssza a főszerepet, Lajos nénit a kisdedek nevelőnénijét vagy bácsiját, ez a darab alatt nem derült ki. Majd miután Lajos néni rendet tett a csoportban megérkeztek a felnőttek által játszott gyerekek is. A kis copfos vörös, akit Hári Timea alakított, a hosszú hajú Kirisics Vilma, illetve a szemüveges melegítő nadrágos, inges Németh László. A gyerekek megérkezésük után meséltek a hétvégéről és a Kirisics Vilma által megformált karakter elmesélte, hogy az egyik rokonuktól kapott egy Swatch órát, míg Németh Laci pedig egy teavajban nevelt babnövénnyel játszott, amiről elmondta, hogy a szuperhősök eledele. A többiek elkezdték piszkálni és idegességében a „kisgyermek” bepisilt. Nem sokkal később megjelent Falvay Miklós, aki a népegészségügyi biztos szerepét alakította, aki ellenőrizni jött a tetveket, bár az óvodában már 2 éve nem kellett tetvetlenítést tartani, pedig az Inotai 3-as blokkról elnevezett óvodában az elmúlt két hét termése egy befőttes üveget is kitöltött, amit a biztos mégis mutatott a közönségnek. Majd mikor kettesben maradtak Lajos nénivel, akkor az óvónő elmondta, hogy olyan a szeme a biztosnak, mint a tegnap nőtt tyúkszeme és szerelmet vallott neki, amit akkor még nem viszonzott a hivatalnok. Majd a gyermekek kerülte sorra, egyenként járultak az ellenőr elé, aki egy rádióantennával kutatta át a gyermekek haját, akik utána egyenként elénekeltek egy-egy fájdalmas dalt. Hári Timea karakterének elmesélte, hogy az apjával együtt járt iskolába és ő bezzeg mindig tetves volt, itt meg ebben az óvodában egy sincsen. Végül a vizsgálatok végén a biztos meglágyult és megkérdezte Lajos nénit, hogy megnyalhatná-e a csuklóját, majd kialakult a románc közöttük és ez zárta hirtelen a darabot. A végén még a darab elején bemutatott befőttes üveg tartalmát, a műtetveket a közönségre szórták.
Furcsa érzést keltett, hogy véget ért a darab, sokan azt hihették, hogy több felvonásra van osztva a darab és most csak szünetet tartanak, de később kiderült, hogy összesen 35-40 percre tervezték az egészet. Akkora felhajtás után, ami a darab körül volt azt lehetett gondolni, hogy ez egy egészestés színjáték. Főleg, hogy nem igazán volt íve a cselekménynek, sokáig azt lehetett gondolni, hogy csak a bevezetésnél tart a darab és ezután következik a cselekmény, amiben kiderül, hogy mért nukleáris dráma, illetve valami mondani való is ebben a részben bontakozik ki. De nem, olyan érzést keltett a darab, mintha az írok nagykedvvel neki álltak, volna, hogy írnak egy komoly történetet, de a hosszú bevezető rész után megunták a munkát és le is zárták azt. A cselekmény abszolút hiányzott belőle, ehelyett rengeteg retro giccs poént írtak a darabba, így azt a némi eredetiséget is elvesztette a dolog, amit sikerült megteremteni. A zene is furcsán jött ki, hiszen saját zeneszerzőt jelöltek meg a plakáton, miközben az egész darabban egy sztenderd blues nóta szólalt meg, illetve régi slágerek átirata, ilyen volt a Szomorú vasárnap szövegének átköltése, ami már szakálas poénnak számit. Ezek mellett elmondható, hogy mégis jó kezdeményezés, hiszen az amatőr színjátszó csoportok jövője a saját darabokban van, nem pedig nagy színházi darabok gyenge utánzása.
(Silye Zoltán)