Nyáron is várják a látogatókat a fehérvári múzeumok

Csók István (1865-1961) festőművész életmű-kiállítása

Megtekinthető: 2011. október 2-ig, hétfőn 13–18, keddtől vasárnapig 10–18 óráig

Zárva: 2011. június 12-én, Pünkösd vasárnap és 13-án, Pünkösd hétfőn

 

 Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum és a Városi Képtár Deák Gyűjtemény közösen ad otthont Csók István életművét reprezentáló nagyszabású kiállításának. Ilyen nagyságrendű tárlatra utoljára 1965-ben, tehát lassan fél évszázada került sor. Kiállításunk apropóját a festő halálának 50. évfordulója mellett az adja, hogy Csók István megyénk híres szülötte, s így a megyeszékhelyen különösen méltó a róla való megemlékezés. A Csók István Képtárban a művész akt- és nőábrázolásait, míg a Városi Képtárban tájképei és portréi legjavát mutatjuk be. A város idei legnagyobb szabású kulturális rendezvényét számos kísérőprogrammal kívánjuk még színesebbé, emlékezetesebbé tenni. Az életmű-kiállítás második állomása Székesfehérvár testvérvárosa, a csíkszeredai Csíki Székely Múzeum lesz.

 

Belépődíj a két helyszínre: 1900,-Ft; csoportos belépődíj 10 főtől: 1500,-Ft/fő

Kedvezményes belépődíj: 1000,-Ft; kedvezményes csoportos belépődíj 10 főtől: 800,-Ft/fő

Családi belépődíj (2 felnőtt + 2 gyermektől): 3800,-Ft

A székesfehérvári és a Fejér megyei oktatási intézmények csoportjai a kiállítást ingyen látogathatják.

 

A Városi Képtár – Deák Gyűjtemény Freskós Termében a kiállítás időtartama alatt folyamatosan megtekinthető Basilides Ábris: Csók István portréfilmje (készült 1955-ben).

 

 

Megtekinthető: 2011. szeptember 4-ig, szerdától péntekig 10–16 óráig,

hétvégén 12–18 óráig

 

A székesfehérvári Szent István Király Múzeumban 2008 nyarán tárgyalások kezdődtek a 2008. február 23-án elhunyt Tarján Hédi képzőművész hagyatékának sorsáról. Intézményünk abba a megtisztelő helyzetbe került, hogy a hagyaték egy részét múzeumunk kapta meg. 2010-ben a múzeumba kerültek a grafikák és olajfestmények, amelyeket jelen kiállításon mutatunk be. Tarján Hédi 1947-től a Szépműves Líceumba járt, ott találkozott Solti Gizellával és Szenes Zsuzsával, akikkel életre szóló barátságot kötött. Erdély Miklós is nagy hatással volt rá. 1950-51 között a Magyar Iparművészeti Főiskolára járt, de szeretett volna a Képzőművészeti Főiskolára átmenni. Ez nem sikerült, így az Iparművészetit folytatta, ahol 1960-ban diplomázott. 1970-ben Jeruzsálemben telepedett le. 1980-98 között szövést, festést tanított. Első önálló kiállítása 1987-ben volt Jeruzsálemben. Mesterével, Anatolij Basinnal és annak tanítványaival megalakította a Jerusalmix festőcsoportot, majd 1999-ben Mesterosztályt alapítottak. Tarján festészete élete késői éveiben bontakozott ki. A visszafogottság és a színek fegyelme mögött a létbe vetett bizalom és a remény érhető tetten. Portréin megjelennek szülei, mestere, legjobb barátai. Sok az akt és az ülő figura. Beke László írta a 2007-es Vízivárosi Galériabeli kiállítás katalógusában: „Tarján Hédi, noha minduntalan megpróbál barnás-rózsaszínes alakokat festeni, vagy íróasztalt, szobasarkot, szürkéskék vagy erős ultramarin körítésben, mégis inkább tünemények felé tart. Az alakok el-eltünedeznek a meghatározhatatlan színű színtengerben. Ez a világ a posztimpresszionizmus, az École de Paris, Czóbel Béla világának végső sűrítménye vagy feloldása, s ha ez egy út, akkor a végén az eltűnés és a belemerülés várható…”

 

 

Megtekinthető: 2011. szeptember 25-ig, hétfő kivételével naponta 10–18 óráig

 

Böröcz András festőként végzett, de indulására Erdély Miklós gyakorolt döntő hatást. 1977 és 1991 között Révész Lászlóval közösen számos performansz szereplője volt. Böröcz szellemes, mívesen kidolgozott szobrairól híres; kenyérből, tojásból, dugóból csinál szobrokat, de legismertebbek ceruzából készült karakteres figurái. 1986 óta az Egyesült Államokban él. Székesfehérvári kiállítását egyrészt családi gyökerei inspirálták. Ezért választotta faszobrai témájaként a zsidó nép szent könyve, a Tóra olvasásához használatos kis tárgyat, a tóramutatót. Mivel a tórát annak olvasása közben nem szabad megérinteni, a szent szöveg követéséhez a tóramutatót használják. A tóramutató általában kéz alakban végződik, a tehetősebbek a legjobb ötvösökre bízták az elkészítését. A szegényeké általában fából faragott volt, csakúgy, mint a Böröcz készítette darabok – szobrászként ez az anyag áll hozzá a legközelebb.

 

A kiállításon láthatóak lesznek még legújabb munkái: egy korábbi kedvelt témája, a kenyér által inspirált tárgyak és rajzok, valamint „tükör-rajzai”, melyeket egy különleges anyagra, aranyfüstre karcolt. Böröcznek több kötődése is van Székesfehérvárhoz: az Új Magyar Képtár állandó kiállításán láthatóak művei. A városban utoljára 20 éve nyílt önálló kiállítása.

 

 

ÕRI TÓTH ISTVÁN (1955–2010) FOTOGRÁFUS EMLÉKKIÁLLÍTÁSA NÉGY HELYSZÍNEN

Megtekinthető: 2011. július 3-ig, hétfő kivételével naponta 10–18 óráig

 

 Az elmúlt évben 55 évesen távozott alkotó és művészetszervező ember halálával űr keletkezett városunk fotóművészeti életében. Tudjuk, egy közepes méretű városban egy-egy ember egész műfajnak tud otthonteremtője lenni. Így volt ez Székesfehérváron Õri Tóth Istvánnal is. Egyszemélyes független intézményként: műhelyteremtő tanárként, galériát és kiállításokat szervező „aktivistaként” a magyar fotóművészetnek adott szállást Fehérváron. Tette ezt egy magas vizuális, jó képzőművészeti kultúrájú városban, ahol a fotóművészet és fotográfia kortárs kiállításait a kortárs képzőművészet tárlataival mérték, mértük együtt. Õri Tóth István nem volt jelentős országos tárlatok díjakkal elhalmozott alkotója. A saját munkáit gyakran szorította háttérbe pályatársai, de akár tanítványai alkotásaival szemben is. Hogy ő maga milyen jelentőségű alkotó volt, életében itt-ott bemutatásra került néhány alkotása mellett riportfotó sorozataiban, általa fényképezett könyvekben érhetjük tetten. Az alkotások minősége megengedi feltételezni a tényt, hogy jó fotós volt. Hagyatéka feldolgozása, az értékek felmutatása most ránk vár. Biztosnak tűnő sejtésünket csak a hagyatékban maradt fotók válogatásával, bemutatásával tudjuk mások számára is bizonyossá tenni, ezért a város intézményei összefogva a családdal mintegy száz-százhúsz alkotás kiállításon való bemutatásával igyekszik emléket állítani egy jó fotográfusnak.

 

Megtekinthető: 2011. július 8-tól augusztus 14-ig, hétfő kivételével naponta 10–18 óráig

 

Megtekinthető: 2011. augusztus 18-tól október 2-ig, hétfő kivételével naponta 10–18 óráig