Önkéntesség, közösség, motiváció – beszélgetés a civilek napja alkalmából

A civilek napját 1998 óta ünnepeljük. A jeles alkalom a különböző egyesületek, alapítványok munkájára, társadalmi szerepvállalására hívja fel a figyelmet, arra, hogy a szervezetek jelentősen segítik az önkormányzatok munkáját, a helyi közösségeket.

A civil szervezetek sok feladatot vállalnak és teljesítenek. Ez nem mindig könnyű, hiszen sokszor hiányzik a szervezetek számára a stabil humán bázis, a fizetett munkaerő és az utánpótlás, ezért az Iskolai Közösségi Szolgálatot teljesítő fiatalokkal vagy önkéntesekkel pótolják a személyi állományt. A munkahelyünkön sok mindent kibírunk az anyagi javakért, és ha nem jó, akkor tudunk váltani. Az önkéntesség egy ügy melletti elköteleződést jelent, itt viszont a motiváció hektikusan, ingadozóan alakulhat – hívta fel a figyelmet Rózsás Ildikó, a Változás Mentálhigiénés Egyesület egyesület elnöke, a szakmai beszélgetés vezetője.

Kerekasztal-beszélgetés a civilek napjához kapcsolódóan

A szakmai napon megvizsgálták, hogy kinek mit jelent a közösség, az elköteleződés?

Miként lehet egy civil közösséget jól motiválni, fenntartani, új embereket behívni? Hogyan tudják egy adott közösség tagjai segíteni azt, hogy a civil szervezet által vállalt közfeladatok valóban megvalósuljanak? Megvizsgálták azt is, hogy a csatlakozó önkéntesek mit kaphatnak az adott szervezettől, mit tanulnak munka közben, és általuk hogyan bővül, gazdagodik az a közösség, amelyhez csatlakoztak? Az elmúlt két-három év rendkívüli eseményei megmutatták, hogy valójában mennyire fontosak a városban működő és a mindennapjainkat segítő önkéntesek, mikroközösségek.

Mészáros Attila alpolgármester hangsúlyozta, Székesfehérvár szempontjából nagyon fontosak a civil szervezetek. A város nagy közössége akkor tud jól működni, ha a benne lévő kis közösségek is jól működnek. A város életében az Önkormányzatnak, a civileknek, az intézményeknek és a lakosságnak is megvan a maga feladata, és Székesfehérvár nagyon büszke lehet arra a szervezeti rendszerre, ami az elmúlt 30 évben kialakult. A civil szerveződés és az önkéntesség a 2013-as Szent István Emlékévben intenzíven elindult, majd a COVID sok mindent lerombolt, így az elmúlt egy év az újjászerveződésről, az újjáépítésről szólt.

Csüri Bence, a Székesfehérvári Diáktanács elnöke arról beszélt, hogy a diákévekben nagyon sok emberi kapcsolat alakul ki. A közösség fogalma nehezen megfogható, hiszen közösségnek minősül egy 15-30 fős osztály, maga a Diáktanács, de akár egy baráti társaság is. Fő feladatának tekinti a COVID miatt átalakult diákélet újjászervezését, felpezsdítését és a közösségi élet erősítését a helyi fiatalok körében.

A közösség integrálja az embert, legyen az baráti, munkahelyi vagy civil szerveződés – emelte ki Tisztl Henrik, az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ vezetője. Számukra fontos az észlelő- és jelzőrendszer, az odafigyelés a nehéz sorsú emberekre, hiszen akkor tudnak segíteni nekik, ha látják őket, tudnak róluk és kapcsolatot teremtenek velük. A COVID különösen nagy próbatétel elé állította a jelzőrendszert, és az újjáépítés a szociális munka területén is fontos feladat.

Az első és legfontosabb közösségünk a család. Amit gyerekként itt tanultunk és innen hoztunk, az kivetül a későbbi életszakaszokra – emelte ki Bálesné Elekes Rita, a SZÉNA Egyesület a Családokért elnöke. A társas érintkezés és a közösségi működés sikere elsősorban a kommunikáción, a személyes kontaktuson múlik, amiben sok erő és pozitív visszacsatolás rejlik. Valójában ezáltal tud ember és ember jól kapcsolódni és megtartó hálót szőni, legyen szó néhány fős vagy akár egy nagy közösségről.