Az Önkéntesség Magyarországi Éve 2021 sorozatot 11 civil szervezet kezdeményezésére rendezik meg az önkéntesek megünneplése mellett azzal a céllal, hogy még több lakost és vállalatot bevonjanak, illetve mozgósítsanak adományozókat.
A városi honlapon is közvetített rendezvény házigazdája Gundel Takács Gábor műsorvezető, sportriporter volt.
„Az önkéntességnél elengedhetetlen a személyes megtapasztalás. (…) Át kell élnünk, hogy milyen érzés az, amikor önzetlenül segítünk másoknak, és mi is azáltal leszünk többek, hogy adunk.” – kezdte köszöntőjét Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár. Személyes közösségi szolgálatos tevékenysége alapján azt mondta, rengeteg élménnyel, kompetenciával és tapasztalattal gazdagodott – ami jelenlegi munkájában is segíti. Azt fogalmazta meg: szeretnék, ha az ÖMÉ minél több fiatal számára lenne ugyanilyen meghatározó. Az Önkéntesség 2001-es Nemzetközi, majd 2011-es Európai Éve után idén nemzet szinten is megmutathatják, elkötelezettek vagyunk a téma iránt. Kiemelte a nagyon érdekes hármas együttműködést a civil és a piaci szektor, illetve a kormányzat részvételével, ami sok új lehetőséget rejt magában. Az év izgalmas tematikus heteket kínál, például környezetvédelmi, szociális vagy családi önkéntességgel, amibe bárki bekapcsolódhat, invitált a csatlakozásra Rácz Zsófia. Az önkéntesség mindig is kiemelt terület és prioritás volt, a tavalyi év viszont megmutatta: nemcsak lehetőségünk, hanem kötelességünk is, és remélhetőleg mennyiségi és minőségi növekedés fog megvalósulni, fogalmazott. Az Önkéntes Központ Alapítvánnyal együttműködve készül egy Nemzeti Önkéntes Stratégia, ami az alapokat fekteti le a fejlődéshez, tette hozzá.
„Önkéntesként dolgozni nemcsak annak ad, akinek segítenek, hanem annak is, aki segít.”
Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntő gondolataiban azt az örömét fejezte ki, hogy erősödik a jógyakorlat, amit az önkéntesség jelent: „A civil társadalom érdemi részvétele a tág értelemben vett közösség ügyeinek intézésében és alakításában erősödik. És ezen belül erősödik az a szemlélet is: vegyünk részt, vállaljunk részt benne! Részvételről szól a demokrácia is, arról, hogy mi magunk is alakítani szeretnénk akár a saját közösségünk ügyeit is. Nemcsak úgy, hogy beszélünk róla, hanem úgy, hogy tevékenyen részt is veszünk benne.” A polgármester kiemelte, hogy ezt a folyamatot a járványhelyzet megerősítette, hiszen nagyon sok területen kaptak fontos és nagy szerepet az önkéntesek. Kiemelte továbbá a fiatalok szerepvállalását. Az U21-es labdarúgó bajnokság apropóján elmondta, egyre nagyobb „divat” szabadidőt és energiát áldozni egy-egy fontos ügy mellé állva. Ezért a város egy speciálisan erre létrehozott online felületet indít, hiszen nagy igény van arra, hogy szervezett formában jelenjenek meg a vállalható önkéntes lehetőségek.
A nyitóesemény első előadása az önkéntesség évének lehetőségeit és kihívásait foglalta össze F. Tóth András, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezető igazgatója tolmácsolásában. Egyre népszerűbb Magyarországon a fiatalok, középkorúak és idősebbek között is az önkéntesség, amiről felületeiken hétről hétre mutatnak be történeteket, hogy kézzelfoghatóvá váljon ez a tevékenység – ami lehetőség kikapcsolódásra, tanulásra, tapasztalatszerzésre, illetve egy közösség részévé válni. A járvány az értékeket és lehetőségeket is megmutatja, mondta, a krízishelyzet számos új tevékenységet elindított. A lényeg abba rejlik, mit tudnak tenni a programok megerősítése érdekében, és hogyan érhetik el, hogy az alkalomszerűséget felváltsa a tudatos önkéntesség. Kulcsfontosságú a források, szakmai támogatások, támogatási rendszerek kérdésköre, illetve hogy a Nemzeti Stratégia milyen eredményeket hoz majd. Fejlesztendő feladatként említette a képzési lehetőséget a koordinátorok számára, számukra egy fórum létrehozását, rendszeres önkéntes programok működtetését és az iskolai közösségi szolgálat továbbfejlesztését, egy országos módszertani fejlesztő hálózat létrehozását és az e-önkéntesség lehetőségeinek jobb kiaknázását. Zárásképpen elmondta: már száznál több csoport, szervezet csatlakozott az évhez, ami jelzi, milyen nagy igény van az önkéntességre, az önkéntesekre.
Hogyan lehet mérni az önkéntességet, mit üzennek a számok 2018-ból? – ebből a szempontból közelített Gyorgyovich Miklós, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány, Társadalomtudományi Kutatócsoport igazgatóhelyettese, vezető kutatója az „Önkéntesség Magyarországon 2018” című kutatás legfontosabb eredményeinek a bemutatásában. Az elemzéshez 140 interjút folytattak le 2000 fő bevonásával; ebből kiderült, hogy a lakosság átlagosan 27,4%-a, közülük 45% pedig legalább havonta önkénteskedik. Az utóbbi öt évben jelentős emelkedést tapasztaltak. Az önkéntesek tizede akcionalista önkéntes, a többiek egynél többször vettek már részt ilyen munkában: egyharmaduk végez szervezeti keretek közötti tevékenységet, a többiek informális módon tesznek a közösségekért. A legaktívabbak mindkét formában működnek, és kvázi életmódként tekintenek az önkéntességre, ami egy évben akár negyven napot is kitehet. Kiemelte, hogy a soha nem önkénteskedők nagy része az időhiányra hivatkozott, egy markáns csoport – majdnem 30% – pedig arra, hogy nem szólították meg ilyen lehetőségek. A szakértői interjúkból kiderült, hogy fontos lenne a támogatás- és pályázatfüggőség elérése, a lokális és alulról szerveződő programok erősítése és az egységesebb tájékoztatás a társadalom elérése céljából. A kutatás eredményeit a Századvég Kiadó jelentette meg, és ingyenesen hozzáférhető az érdeklődők, szakemberek számára, tette hozzá.
Székesfehérvár Önkéntes programját mint működő jó gyakorlatot mutatta be Mészáros Attila alpolgármester.
Elmondta, hogy a város évek óta elkötelezett az önkéntesség támogatásában, amire példaként a városi rendezvények kapcsán kialakult önkéntes hálózatot és az erős vállalati CSR jó példáját, a Képes Programot hozta fel. Az alpolgármester összefoglalta a koronavírus-járvány időszakának az önkéntességet érintő, védekezési feladatokbeli vállalásait, miszerint önkormányzati feladatként tekintettek az idősek ellátására: köztük olyan tevékenységekkel, mint a bevásárlás, gyógyszerkiváltás, postai csekkek befizetése, beszélgetés. Az önkormányzat koordinációs feladatokat látott el az ellátottak és az önkéntesek között. Az első hullám idején 685 idős személy kért és kapott segítséget, 553 fő jelentkezett az önkéntes munkára, amiből 249 aktív önkéntest vontak be a segítő feladatok ellátásába. A második és harmadik hullám idején 136 idős személynek 66 önkéntes segített. Mészáros Attila elmondta: a számok is igazolják, szükség van egy egységes hálózat kialakítására, egyfajta koordináló szereppel a szervezetek és az önkéntesek között, amihez már elkészült az informatikai háttér. A felület lehetőséget biztosít majd az intézményeknek, csoportoknak és cégeknek, hogy az általuk meghirdetett programokra és feladatokra önkéntesek szolgálatát vehessék igénybe. A platformra minden felnőtt, illetve a középiskolás korosztály is csatlakozhat a közösségi szolgálat végett. A főbb tevékenységi területek között ott vannak például a sportesemények, környezetvédelem, városszépítő tevékenységek; rendezvények, kulturális események vagy az idősekkel való törődés, gondozásuk; katasztrófavédelem; gyerekekkel való foglalkozás; szociális segítségnyújtás; oktatás vagy az állatgondozás. Tavasz végén, nyár elején szeretnék elindítani a programot, a vírushelyzettől függően, mondta el Mészáros Attila.
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Mit tehet egy gyár a közösségért? címmel mutatta be Szincsák Attila, a Denso Gyártó Magyarország Kft. alelnöke, hogyan segíti a helyi közösséget a cég. A világ egyik legnagyobb autóalkatrész-gyára számára fontos cél a helyi értékteremtés, ennek köszönhetően jött létre a Közösségi Értékteremtő Program Együtt Székesfehérvárért, azaz a KÉPES Program, amibe önkéntes alapon toborozták a tagokat, a város Önkormányzatának a támogatásával. ’A jövő záloga a jelen generációban rejlik’ – a mottó alapján együttműködést ajánlottak a városnak a bölcsődék, óvodák vizesblokkjainak, udvarainak a felújítására. 2013-tól 2019-re a kezdeti 12 vállalat már 25-re bővült, 18 intézményben 2540 gyermek élvezheti a 43 új vizesblokk, tíz megszépült udvar kínálta komfortot, ami összesen 283 millió forint értékű befektetésből valósult meg. A program lényeges része az Önkéntes nap, ami fontos szemléletformáló, közösségteremtő erővel bír, fogalmazta meg az alelnök. 2015-ben a legjobb CSR megoldás lett a program, így a díj is ösztönző volt a folytatáshoz: a 25 cég és az Önkormányzat együttműködésében, a Tankerület támogatásával folytatják a küldetést az iskolák udvarfelújításával és a digitális oktatás fejlesztésével.
Domokos Tamás, a Kodolányi János Egyetem, Fejlesztő Szociológia Kutatótanszék tanszékvezető egyetemi docense Önkéntesség mint az új lokalizmus erőforrása címmel tartott előadást. Ez a témakör soha nem volt annyira aktuális, mint jelen helyzetben, fogalmazott. Kicsit kitágítva az önkéntesség témájának a horizontját, húsz év történéseit foglalta össze a ’lokális’ és ’globális’ narratívájában. Ez kezdetben a globális erők okozta természeti és társadalmi hatások ellensúlyozását jelentette a helyi társadalom részéről, majd a hierarchikus viszonyok kerültek fókuszba, a nemzeti szinten előidézett vagy előállt krízisek hatásával a globális vagy a lokális szintekre. Jelenleg a tudomány dinamikus struktúrákról beszél, a közösség vagy a lokalitás határai elmosódnak, a lokális és globális szint közötti közvetlen interakció erősödött. Az új lokalizmus társadalomszervező elv, kormányszervező mód és gyakorlat, fogalmazott a szociológus, és kiemelte, hogy kialakult a kollaboratív városok fogalma – az állami, a piaci, a civil szereplők hálózatával. Az ilyen típusú, nyitott társadalmi rendszerben az önkéntes erőforrások elengedhetetlenek az egészséges és fenntartható környezet megteremtésében, a reziliencia fejlesztésében, továbbá fontos jellemzője, hogy az innováció forrása a helyi közösség, amely vállalkozóként cselekszik és rendszerként gondolkodik. Az önkéntességnek olyan társadalmi funkciói vannak például, mint a társadalmi tudatosság erősítése, a befogadás biztosítása, a párbeszéd fenntartása, a közélet megújítása, a társadalmi innováció generálása, zárta előadását a szakember.
2021 Hollandiában is az Önkéntesség Éve: az év programjáról Joost van Alkemade, szakmai vezető tartott előadást. Üdvözölve a magyarországi programot elsőként hangsúlyozta, hogy elveik szerint nemcsak a szervezett formában működő, hanem az informális, egyénenkénti segítségnyújtást is magába foglalja az önkéntesség fogalma. Ezért választották mottóként: ’Az emberek teszik Hollandiát’. Létezik egy 370 tagot számláló platform, amely 230 nemzeti és 140 helyi szervezetet számol, és a képviselet, a koordináció, illetve a szükséges infrastruktúra feladatait látják el. 7 millió ember önkénteskedik Hollandiában, viszont sokkal többre lenne szükség, fejezte ki – a néhány évvel ezelőtti adatokhoz képest heti 6 óra helyett már csak heti 4-et önkénteskednek az emberek. Általános tapasztalat, hogy a kínált tevékenységek, lehetőségek rugalmasabbak ugyan, viszont egy szervezetnél kevesebb ideig maradnak az emberek, szeretnek kipróbálni újabb kihívásokat. A tervezett programokban fontos szerepet szánnak a fiatalok személyes fejlődésének, illetve a digitális összeköttetés fejlesztésének is. Három fontos programeleme van a nemzeti kampánynak Hollandiában: az egyik a toborzás, amelynek során többek között egyszerű digitális eszközkészítő programokat biztosítanak a helyi szervezetek és közösségek számára; a másik a szervezeti változtatásokra koncentrál, képzési és tanácsadó programokkal, oktatással, játékkal; a harmadik pedig az üzleti szféra és a diákok, hallgatók bevonása az oktatási intézményeiken keresztül. A járványhelyzet miatt egyelőre digitálisan bonyolítják a programokat, de remélik, hogy hamarosan személyes részvételekkel is rendezhetnek eseményeket, fejezte ki a szakmai vezető.
Az előadásokat kerekasztalprogramok követték: dr. Bodó Márton, az Oktatási Hivatal vezető tanácsosa, Zsivkovitsné Gyenes Krisztina, a Talentum Alapítvány az Önkéntesség Támogatásáért ügyvezető igazgatója, Fekete József, Medgyessy Ferenc Gimnázium, Művészeti Szakgimnázium és Technikum igazgatója és Molnár Szimonetta, a Székesfehérvári Diáktanács tagja Bálega János, a KÖZ-PONT Ifjúsági Egyesület stratégiai vezetőjének a moderálásával a közösségi szolgálatról osztották meg gondolataikat az önkéntesség tükrében. A diskurzus során kiemelték, hogy a program az iskolának a társadalomba való integrálási lehetőségét biztosítja, és a kulcskifejezések között felmerült a többszereplős komplexitás, a partnerség fontossága. Tíz év tapasztalata azt mutatja, hogy a program gyermekbetegségei között van az adminisztráció, a felkészítés, a reflexió, és sok munka van még a fiatalok motivációjának javításával is. Pozitív tapasztalat, hogy az iskola kapcsolatrendszerét mindenképpen gazdagítják az közösségi szolgálat alapján kötött partnerségek a fogadó szervezetekkel, és még a járványidőszak is hozott jó példákat, például a digitális önkéntesség fejlődésében, illetve abban, hogy a fiatalokat éppen kiemelték a digitális térből, például az idősek támogatásával. A közösségi szolgálat jövőbeli fejlesztési területei között kiemelték többek között a fogadó szervezetek és az iskolák, az iskolai koordinátorok hatékonyabb felkészítését, képzését, egy pontosabb szabályrendszer létrehozását a vállalt tevékenységeket illetően vagy a diákok aktivitásának az erősítését, például újabb fogadó szervezetek beemelésével. A közösségi szolgálat nagy kihívása lesz, hogy a járványhelyzet után egyensúly alakuljon ki a digitális tér és a személyes részvétel között.
A második kerekasztal-beszélgetés a vállalati önkéntesség témáját járta körül, a Coca Cola HBC Magyarország, a BP Bsc Kft., az Indotek Group, a KPMG Magyarország képviselőivel, a Csoma Tímeával, Czibere Zsolttal, Pintyőke Marcellel és Szabó Istvánnal folytatott eszmecserét Farkas Emese, az Önkéntes Központ Alapítvány vállalati önkéntes programok vezetője moderálta. A beszélgetésben kiderült, hogy a társadalmi felelősségvállalás lehet a HR feladata vagy egy közvetlen csoport működésével oldják meg a kapcsolódó feladatokat. Jellemzően a munkavállalóknak több napot biztosítanak az önkéntes programokban való észvételre, akár limitálva, akár limit nélkül. A központi szervezésű, nagy létszámú megmozdulások mellett egyre jellemzőbbek a kis létszámú kezdeményezések, több cégnél jelen van a törekvés, hogy az önkéntes akciók alulról szerveződjenek. A tapasztalatok alapján a munkavállalók aktívak az önkéntes munkák területén, jól működik a segíteni akarás, sok esetben proaktívan keresik a munkaadót a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos ötleteikkel, igényeikkel. Az online önkéntesség a vállalatoknál is megjelent, ami felerősítette a társadalom visszacsatolásait, véleménynyilvánítási igényét; ez fontos kapcsolódási pont ahhoz, hogy a vállalatok számára lényeges momentum monitorozni, mekkora társadalmi hasznossága van az elvégzett önkéntes munkáknak. A vállalatok nyolc százalékának van önkéntes programbeli felvállalása. A kerekasztal résztvevői azt fogalmazták meg, fontos lenne az a szerepvállalás is, hogy újabb cégeknek adják át, és minél több platformon elérhetővé tegyék a meglévő tapasztalatokat, ami a jógyakorlatok mellett az önkéntesség felelősségét is erősítené, illetve növelné a részvételi arányt.
