"Először is fel kell mérni a város pontos adósságállományát, mert csak ennek tükrében lehet felelős döntéseket hozni... Stratégiailag rendkívül fontos, hogy a következő években egyetemi várossá váljon Fehérvár és javuljon a szakképzés helyzete is. A leszakadó rétegek számára meg kell oldani a felzárkóztatást, átképzéssel, piacképes ismeretek átadásával" - mondja dr. Gógl Árpád Fidesz MPSZ frakcióvezető, aki 1998 júniusától 2000 decemberéig egészségügy minisztere volt az Orbán - kormánynak, majd 2002-től a helyi politikába is bekapcsolódott.
"Először is fel kell mérni a város pontos adósságállományát, mert csak ennek tükrében lehet felelős döntéseket hozni... Stratégiailag rendkívül fontos, hogy a következő években egyetemi várossá váljon Fehérvár és javuljon a szakképzés helyzete is. A leszakadó rétegek számára meg kell oldani a felzárkóztatást, átképzéssel, piacképes ismeretek átadásával" - mondja dr. Gógl Árpád Fidesz MPSZ frakcióvezető, aki 1998 júniusától 2000 decemberéig egészségügy minisztere volt az Orbán - kormánynak, majd 2002-től a helyi politikába is bekapcsolódott.
Komlón születtem, az elemi iskolát Oroszlányban, majd Tatabányán végeztem el. A középiskolai éveket már Pécsett töltöttem, itt ért az 56-os forradalom és szabadságharc, 18 éves voltam akkor. Rendkívüli hatást gyakoroltak rám az események, először éreztem meg, milyen érzés, mikor egy egész nemzet összefog – sajnos ezt a fajta szoros összetartást azóta sem éreztem az országban. - mondja dr. Gógl Árpád, aki 1957-ben érettségizett a Pécsi Állami Nagy Lajos Gimnáziumban, majd 1963-ban elvégezte a Pécsi Orvostudományi Egyetemet. Ezt követően 1963-68-ig a POTE 1.sz Belgyógyászati Klinikáján volt gyakornok, majd tanársegéd, 1973-tól ugyanott tudományos főmunkatársként a farmakológiai részleget vezette.
- Mikor költözött Székesfehérvárra?
- 1979-ben az ország legfiatalabb osztályvezető főorvosa lettem a Fejér Megyei Kórház belgyógyászati osztályán. Székesfehérvárról meglehetősen hiányzott az egyetemi város szellemisége, és mivel mindig is közéleti ember voltam, Fehérváron belgyógyász-klubot szerveztem, ahová meghívtuk a bibói gondolatok híveit és a demokratikus ellenzék képviselőit is.
- Mikor került kapcsolatba a politikával?
- A rendszerváltás környékén egyre jobban kezdtem el érdeklődni a politika iránt. Részt vettem Nagy Imre és mártírtársai temetésén, a megrendítő esemény és különösen egy fiatalember, Orbán Viktor beszéde nagy hatást tett rám. Csodáltam a bátorságát, hogy nyíltan mert beszélni akkor, amikor még itt voltak az oroszok. Ugyanakkor jó néhány évig tartózkodtam a pártpolitikától, a közéletben is inkább szakmai kérdésekkel foglalkoztam. Az Orvosi Kamara első közgyűlésen megválasztottak az Érdekvédelmi Testület Oktatási Bizottságának elnökévé. 1992 elejére bizottságunk készítette el az első háziorvosi hatásköri listát, amely az alapellátás átalakításának a kezdetét jelentette. Az MDF kormányzásának idején azonban már egyre inkább éreztem, hogy tenni kell valamit a politikában az egészségügyért. A pártok közül az MSZP és a Fidesz volt szimpatikus számomra. Végül úgy gondoltam, hogy az MSZP-ben még túl sok a régi „mozgalmár” típusú ember és egy hosszú beszélgetés 1993-ban a Kossuth utcai lakásomon Orbán Viktorral meggyőzött arról, hogy a Fideszt válasszam. Az 1994-es országgyűlési választások előtt felkérésre elkészítettem a Fidesz egészségügyi programját, ami olyan szakmai sikert aratott, hogy a választások után az újjáalakuló Orvosi Kamara elnökévé választottak. A kamara elnöki tisztségét a Fidesz 98-as kormányalakításáig láttam el.
- Hogyan emlékszik vissza miniszteri tevékenységére?
- 1998. júniusában Orbán Viktor hivatalosan is felkért az egészségügyi tárca vezetésére, a polgári kormány minisztereként a társadalombiztosítás felügyeletének megváltoztatását, az adósságrendezést, valamint az új minisztérium költségvetési forrásainak megteremtését tekintettem a legsürgősebb feladatnak. Miniszterségem alatt korszerűsödött a vérellátás, megkezdődött a sürgősségi rendszer kialakítása. Elfogadták a gyógyszerforgalmazásról és a kémiai biztonságról, valamint az önálló orvosi tevékenységről szóló jogszabályokat. 2000. december 31-i hatállyal nyugdíjazásomat kértem. 2001. január elejétől a ciklus végéig a külügyi bizottságban dolgoztam, majd 2001-ben léptem be a Fidesz - Magyar Polgári Pártba.
- 2002 őszétől tagja a székesfehérvári képviselőtestületnek is. Miért döntött úgy, hogy a politikusi pálya csúcsát jelentő miniszterség után kipróbálja magát a helyi közéletben is?
- 2002. áprilisában Fidesz - MDF közös jelöltként megnyertem a választást Fejér megye 2.sz egyéni választókerületében. Ezt követően a jobboldal nem tudott megegyezni a polgármester-jelölt támogatásáról, így kompromisszumos megoldásként vállaltam a feladatot. 2002. októberében a Fidesz és társszervezeteinek polgármesterjelöltje voltam Székesfehérváron. Második lettem, de a közgyűlésben a Polgári Szövetség listavezetőjeként mandátumot szereztem, képviselőtársaim frakcióvezetővé választottak.
- Korábbi miniszterként hogyan látja az egészségügy helyzetét Székesfehérváron?
- A Fejér Megyei Szent György Kórházban az 1990-es évek elején többmilliárd forint értékű beruházás valósult meg, dr. Kelemen Andrásnak köszönhetően, a szalagok átvágása azonban már a Horn kormányra maradt. Szintén ez történt évekkel később: a Fidesz kormány idején született döntés születette arról, hogy elkészül a szülészet-nőgyógyászatot és az újszülött-, csecsemő- és gyermekosztályt befogadó épületegyüttes. Az avatás itt is a szocialista Kökény Mihály egészségügyi miniszterre maradt… A jelenlegi kórház-ügyekkel kapcsolatban el kell mondanom, nagyon sajnálom, hogy az onkológiai sugárterápiás centrum végül Veszprémben került elhelyezésre, városunk régióközponti szerepét erősíthette volna ez a szakellátási központ.
- Megemlítene néhányat azok közül a programok, ötletek közül, amelyekkel a fehérvári Fidesz a 2006-os önkormányzati választásokra készül?
- Először is fel kell mérni a város pontos adósságállományát, mert csak ennek tükrében lehet felelős döntéseket hozni. A jelenlegi, stagnáló állapotából kell kimozdítanunk a várost. Stratégiailag rendkívül fontos, hogy a következő években egyetemi várossá váljon Fehérvár és javuljon a szakképzés helyzete is. A leszakadó rétegek számára meg kell oldani a felzárkóztatást, átképzéssel, piacképes ismeretek átadásával. Egyszerre több célt szolgálna az a programunk, amelynek keretében a zömmel lakótelepen élő, hátrányos helyzetű fiatalok, középkorúak oktatásában alkalmaznánk a kevesebb gyereklétszám miatt állás nélkül maradó pedagógusokat felhasználva az iskolák területét. Életet kell vinni a lakótelepekre is, az iskolákat kinyitni, egyfajta közösségi intézményként működtetni.
