Horváth Miklós Csaba a FIDESZ-MPSZ, MKDSZ,KDPE,LESZ közös jelöltjeként, listáról jutott 2002-ben a képviselőtestületbe. Jelenleg a közbiztonsági bizottság és sportbizottság tagja. Horváth Miklós Csaba 1994-től folyamatosan tagja volt a városi képviselőtestületnek, 2002-ig mindig egyéni körzetben győzött. 1994-1998-ig a sportbizottság alelnöke, 1998-2002-ig a sportbizottság elnöke volt, 2002-ig a városfejlesztési bizottságban is dolgozott.
- Eddigi képviselősége alatt mindig dolgozott a sportbizottságban, tagként, alelnökként, elnökként. Honnan ered a sporthoz való vonzalma?
- Fiatalon aktívan sportoltam, 1960-ban Szombathelyen kezdtem sportiskolában a Haladásnál, majd Körmenden jártam a Kertészeti Egyetem kihelyezett karára, ahol barátaimmal kosárlabdacsapatot alapítottunk, 5-6 szombathelyi kezdte el letenni a később híressé vált körmendi kosárlabda alapjait. Játszottam később a szombathelyi Savaria-ban is, majd 1973-ban, miután Fehérvárra költöztünk, az Építőkbe jártam le. Később már nem tudtam mindennap edzeni, de utána is játszottam a Geo-ban, egészen 1995-ig. A kosárlabdán kívül korábban a Haladásban fociztam a serdülőben, később kézilabdáztam is.
- Kezdettől fogva részese lehetett annak a folyamatnak, ahogyan Székesfehérvár igazi sportvárossá vált. Hogyan emlékszik vissza erre?
- A 90-es évek elején, a rendszerváltás után, a város átsegítette a nehéz helyzetbe került egyesületeket. Ebben jelentős szerepe volt az önkormányzat sportbizottságának, amely 1994-ben alakult meg először, első elnöke Vancsik Zoltán volt. Úgy gondolom, a kezdetekkor azért lehetett jelentős sikereket elérni, mert politikamentesen tudtunk dolgozni a városért. Az utóbbi években átpolitizálódott a sport is, korábban a külsős tagok azt sem tudták a másikról, melyik párt delegálta.
- Hogyan értékeli a jelenlegi bizottság munkáját?
- Most is jó a bizottság szakmai összetétele, csak jelentősen csökkent a sportra fordítható összeg. 2002-ben még közel 1 milliárd forintot költhettünk a sportra, 2005-ben 660 millió a támogatás. Ebből 300 millió forint megy el létesítményüzemeltetésre. Korábban volt egy passzus, hogy a mindenkori bevétel 8%-a fordítható sporttámogatásra, ez kikerült a rendeletből. A sportra fordítható összeg csökkenése azért is okoz problémát, mert a működési költségek közben megemelkedtek. Igaz ugyanakkor, hogy a jelenlegi sporttámogatásával is
országos szinten még mindig az első három város között van Székesfehérvár, amelyik a legtöbbet költheti el sportra.
- 1994-től, egészen 2002-ig képviselte az Öreghegy – Kisfalud körzetet, hogyan látja most a terület helyzetét?
- Kisfaludon továbbra is megoldatlan a faluház kérdése, 1997-ben került sor az alapkőletételére, éppen 8 éve készül, talán jövőre befejeződik. Az infrastruktúra, csapadékvíz - árokrendszer egy részét sikerült kialakítani, a szennyvíz a kistérségi együttműködés keretében fog elkészülni, Pátkával, Pákozddal, Sukoróval közösen, 2007-től, a Kohéziós Alapból. Jelenleg hiányzik a csatorna a Budai út nagy részén, a Poprádi utcában és a Fiskális út egy részén, míg Kisfaludon egyáltalán nincs. Nagy problémája az Öreghegynek, hogy szűk, dűlő utakból kialakított utcák vannak. A Beruházási Iroda azon a véleményen van, hogy amíg nincsenek felszabályozva az utcák, addig nem szabad nekiállni a munkának. Több fórumot kellene tartani ebben a témában és beépíteni a jövő évi költségvetésbe a munkálatokat. Szükség lenne a kerékpárút befejezésére is, az öreghegyi-kisfaludi lakók is igénylik ezt.
