Örökbe fogadta a város "Mujkót" - interjú Kocsis Balázs szobrásszal



Május eleje óta láthatják a fehérváriak a Vasvári Pál utca fölött ülő udvari bolondot, Mujkót. A szobrot a Kortárs Művészeti Fesztiválra készítette Kocsis Balázs szobrász-restaurátor és Molnár László ötvös mester. A két alkotó saját költségén készítette a szobrot, hozzá semmilyen támogatást nem kaptak, a Belváros pedig ismét gazdagabb lett egy kedves alkotással. A szobor rézből készült, a talpa pedig ólommal lett kiöntve, sőt a dróton ülő szobor ötlete előbb született, mint Kati néni szobra –mondja Kocsis Balázs.
2007.07.04. 08:23 |
 Május eleje óta láthatják a fehérváriak a Vasvári Pál utca fölött ülő udvari bolondot Mujkót. A szobrot a Kortárs Művészeti Fesztiválra készítette Kocsis Balázs szobrász-restaurátor és Molnár László ötvös mester. A két alkotó saját költségén készítette a szobrot, hozzá semmilyen támogatást nem kaptak, a Belváros pedig ismét gazdagabb lett egy kedves alkotással. A szobor rézből készült, a talpa pedig ólommal lett kiöntve, sőt a dróton ülő szobor ötlete előbb született, mint Kati néni szobra –mondja Kocsis Balázs. 

Milyen visszajelzések érkeztek Önhöz Mujkóval kapcsolatban?

A hozzám eljutott vélemények alapján azt gondolom, hogy az emberek többségének tetszik. Levettük néhány napra június közepén és volt aki szólt is, hogy hiányzik.

Honnan jött az ötlet, hogy egy kötélen ülő szobrot készítsen Székesfehérvár Belvárosába?

Az alapötlet az volt, hogy mi lenne akkor, ha egy olyan szobrot csinálnánk, ami a levegőben van. Egy biztos volt, hadvezért mégsem ültethetünk az utca fölé a kötélre, azonban folyamatosan jöttek az ötletek, hogy mi is legyen. Az udvari bolond megengedheti magának, hogy egy kötélen üljön az utca fölött és a Királyi Várostól sem áll távol az udvari bolond figurája. Ez egyébként már egy nagyon régi tervem volt, ha jobban visszagondolok jóval régebben terveztem, mint a Kati néni szobrot.

Milyen anyagból készült Mujkó és milyen technikával?

A hatvanas évek szobraiban látom azt, hogy igencsak takarékoskodni kellett az anyaggal, hiszen nem volt nagyon pénz öntöttvasból készült alkotásokra. Akkoriban csinálták azt, hogy rézlemezzel, gyakorlatilag egyfajta bádogos technikát használva készült el egy-egy szobor. Van egyébként több hasonló módon készült alkotás a városban. A hatvanas-hetvenes évekre jellemző még a leegyszerűsített formavilág. Nemrégiben restauráltam egy ilyen szobrot Fehérváron, amikor megtanultam ezt a technikát. Molnár László barátommal -aki ötvös mester- végeztük el a felújítást és Mujkót is közösen készítettük. A szobron nagyon sok ötvös technika is felfedezhető, ha figyelmesen nézi az ember. 

Mi a szakmabeliek véleménye a szoborról, hiszen nem egy független lektorátus véleménye és szájíze szerint készült?

Aki velem hajlandó volt szóba állni, azok pozitívan vélekedtek Mujkóról, de bárkivel nagyon szívesen elbeszélgetek, hogy szakmailag milyen az alkotás.  Ha a város szobrot akar készíttetni, akkor az egy hosszú procedúra, amikor meg kell az ötletet pályáztatni, lektorátusi véleményt kell kérni és tízmilliókba kerül végül az alkotás. Mujkó esetében ez egészen máshogy történt… Most félig-meddig illegálisan tartózkodik a levegőben, mert a lektorátus, műemlékvédelem véleménye még ezután jön. Nem az volt, hogy egy hivatalnoknak, köztisztviselőnek van ötlete, hogy írjunk ki pályázatot egy műalkotásra, hanem most fordítva volt. Szerintem egyébként előbb nézzük meg a szobrot és utána foglalkozzunk a papírokkal. Nem tudom elképzelni, hogy egy hivatalban kitalálják, hogy kötélen ülő szobrot terveztessünk, írjunk ki rá pályázatot, a nyertest a lektorátussal közösen válasszuk ki és a szobor még sehol, de már tetemes mennyiségű pénzbe kerültek a papírok. A készítőnek szüksége van egyfajta művészi szabadságra, ha készít valamit. Fordítottam az eljárásrenden, de véleményem szerint ez a normális. Mit szólnának ahhoz, ha egy költő úgy írna verset, hogy előre fizetnek neki egy olyan alkotásért, amiről nem tudunk semmit. Megcsinálja az ember, ha jó marad, ha nem jó hazaviszem. 
 
 Gondolkozik jelenleg olyan alkotáson, amit Székesfehérvárra szán?

A bennem lévő nem egészen kiforrott gondolatokról még nem akarok beszélni. Hasonló módon szeretném folytatni a dolgaimat, nem mondom, hogy a jövő évi Kortárs Művészeti Fesztiválra hasonló szobrot készítenék, de bőven vannak terveim, amiket szeretnék idővel megvalósítani. 

Van kedvenc alkotása a városban?

Gyerekkorom szobrai, amik a 20-as 30-as években készültek nagyon tetszenek és az apró dolgokat is szeretem. Nagyon tudok örülni például egy felújított épületnek is, a lényeg az, hogy esztétikailag szép legyen. Egy-egy szobrot nem is emelnék ki, de van olyan alkotás, ami technikailag zseniálisan van megoldva és van ahol a szobor kedvessége az ami szép számomra. Szerintem Székesfehérvár egyébként nem áll rosszul szobrok tekintetében. 

Hamarosan a Fő utca felújítására is sor kerül a városban, Ön mit tart fontosnak a felújítás során?

Nagyon szeretnék sok térbútort látni a Belvárosban. Ha elkezdi a város a rekonstrukciót, akkor valószínűleg folyamatosan azt fogom képviselni, hogy vegyük elő a 20-as, 30-as évek fotóit és ne távolodjunk el nagyon messze attól, amit ezeken látni. Persze figyelembe kell venni a mai kor igényeit, de ragaszkodni kéne az épített történelmünkhöz.

hz