-
Július 30-án indul a pótfelvételi
Akik a július 24-én nem jutnak be semelyik felsőoktatási intézménybe, július 30. és augusztus 7. között, a pótfelvételi eljárás keretében jelentkezhetnek egyetemre. A pótfelvételin az egyetemek általában önköltséges képzéseket hirdetnek meg, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján akár néhány állami ösztöndíjas szakot, férőhelyet is lehet találni.
2024.07.29. -
1100 éve Európában
Az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége jegyében 1100 éve Európában, 20 éve az unióban címmel országos kulturális programsorozat indul augusztusban Székesfehérváron. A programsorozat augusztus 10-én kezdődik a Székesfehérvári Királyi Napok programsorozattal együtt.
2024.07.20. -
Sorrendmódosítás a felvételin
Július 10-ig pótolhatták a felsőoktatásba felvételizők a még hiányzó dokumentumaikat az E-felvételi felületén, sorrendmódosításra azonban július 16-ig van még lehetőségük.
2024.07.16. -
Gondosóra program
A Gondosóra egy olyan ingyenes jelzőkészülék, amellyel 65 év feletti honfitársaink egyetlen gombnyomással kérhetnek segítséget. A segítségkéréseket egy 0-24 órás diszpécserszolgálat fogadja. Mostantól elérhető egy olyan új mobiltelefonos alkalmazás, amelyet a Gondosóra használója mellett a hozzátartozói is letölthetnek.
2024.07.12.
Országos kompetenciamérés: háromból egy diák nem érti amit olvas
A magyarországi diákok közel harmada nem érti az elolvasott szöveget – ismertette a Figyelőnet az országos kompetenciamérés adatait – mondta Balázsi Ildikó, a Sulinova Kht. Értékelési Központjának vezetője. A felmérés szerint a fiatalok számolni még rosszabbul tudnak. Mindez azt jelenti, hogy a magyar diákok egyharmadának a tudása nem elegendő a továbbtanuláshoz, illetve ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon. A vizsgálatok szerint az oktatási rendszer nemhogy csökkentené a társadalmi helyzetből származó különbségeket, hanem sok szempontból erősíti azokat.
2007.04.12. 08:07 |
![](/_user/0/Image/0aGergo_marciustol/olvasasiskola2007.jpg)
A diákok 20-30 százaléka nem érti az elolvasott szöveget, ők a kétszer 45 perces teszten feldolgozott nyolc szöveghez feladott kérdésekre gyakorlatilag nem tudtak válaszolni – mondta Balázsi Ildikó. A matematikai képességeik még ennél is rosszabbak, különösen a 10. évfolyamosnál fiatalabbak körében. Mindez azt jelenti, hogy a magyar diákok egyharmadának a tudása nem elegendő a továbbtanuláshoz, illetve ahhoz, hogy elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon – mondta Balázsi Ildikó.
Ráadásul javulás sem mutatkozik, tette hozzá a szakértő, aki emlékeztetett arra, hogy a 2000-ben, illetve 2003-ban elvégzett, a tanulói teljesítményt nemzetközileg értékelő úgynevezett PISA-teszt szerint a magyar diákok a szövegértelmezést illetően az alsó egyharmadban végeztek. A legújabb PISA-tesztet 2006-ban végezték, ennek eredményeit azonban még nem ismerjük
– Az oktatási tárca 300 millió forintos pályázati keretet különített el azoknak a közoktatási intézményeknek, amelyek a kompetenciamérésen lemaradtak vagy gyengébb eredményt mutattak – közölte Arató Gergely oktatási államtitkár.
Összevetve a korábbi vizsgálatokkal, a magyar nyelvi szövegértés enyhén javuló képet mutat, míg matematikából vegyes a kép a 6., 8., és 10. évfolyamon. A szövegértést vizsgálva a 6. évfolyamon a diákok 20 százaléka, a 8. osztályban 28 százaléka, míg a 10. évfolyamon közel 30 százaléka ugyan el tudja olvasni az elé tett szöveget, ám alig, vagy egyáltalán nem érti azt. Matematikából 6. osztályban a tanulók 49 százalékának, 8. osztályban 44 százalékának, 10. évfolyamon pedig 37 százalékának van gondja az alapfogalmak használatával, azaz ennyien nem képesek egyszerű matematikai problémák megoldására sem.
Arató Gergely kitért arra is, hogy továbbra is nagyon jellegzetesek az országon belüli különbségek. A Nyugat-Dunántúlon a legjobbak az eredmények, míg Dél-Dunántúlon, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon teljesítettek gyengébben a tanulók.
– A szülők iskolai végzettsége jelentősen meghatározza, hogy milyen eredményt ér el a diák – közölte. Példaként említette, hogy a 6. osztályos szövegértésnél az általános iskolai végzettségű szülők gyermekeinek 80 százalékkal gyengébb az átlagos teljesítménye, az egyetemet végzetteknél pedig 60 százalékkal jobb.
Ez azt a jellegzetességét mutatja az oktatási rendszernek, hogy az nemhogy csökkentené a társadalmi helyzetből származó különbségeket, hanem sok szempontból erősíti azokat – mondta az államtitkár, hozzátéve, ez látszik települési bontásban is, azaz minél kisebb lélekszámú településről érkezik a diák, annál gyengébb a teljesítménye.