A nyáron elfogadott, az államháztartás egyensúlyának megteremtését célzó rendelkezések több eleme szeptember 1-jén, pénteken lép hatályba. A különadókról és járulékokról szóló törvény egyéni és társas vállalkozásokra vonatkozó szabályait szeptembertől kell alkalmazni. A 4 százalékos különadót az szja szerint adózó egyéni vállalkozóknak is fizetniük kell. Az adó alapja a bevételek és a költségek különbözete, az átalányadózóknál pedig az átalányadó alapja után kell 4 százalék különadót fizetni. Az evás egyéni vállalkozók ilyen adót nem fizetnek. Az egyéni vállalkozóknak negyedévente előleget kell fizetniük ebből az adónemből, de ez a kötelezettség csak jövőre kezdődik.
A nyáron elfogadott, az államháztartás egyensúlyának megteremtését célzó rendelkezések több eleme szeptember 1-jén, pénteken lép hatályba. A különadókról és járulékokról szóló törvény egyéni és társas vállalkozásokra vonatkozó szabályait szeptembertől kell alkalmazni. A 4 százalékos különadót az szja szerint adózó egyéni vállalkozóknak is fizetniük kell. Az adó alapja a bevételek és a költségek különbözete, az átalányadózóknál pedig az átalányadó alapja után kell 4 százalék különadót fizetni. Az evás egyéni vállalkozók ilyen adót nem fizetnek. Az egyéni vállalkozóknak negyedévente előleget kell fizetniük ebből az adónemből, de ez a kötelezettség csak jövőre kezdődik. Az idei különadót jövő év február 15-ig kell megfizetni. Ezt úgy kell kiszámítani, hogy az egész évre jutó adóalap egyharmadának 4 százalékát fizetik be az érintettek, miután négy hónapra kell különadót fizetni.
Négy százalék különadó a vállalkozásoknak A társas vállalkozók (gazdasági társaságok) a belföldön elért eredményük 4 százalékát fizetik különadóként. Az adóalap meghatározható arányosítással - akár az egyéni vállalkozóknál - vagyis az éves adóalap egyharmada után fizetnek, vagy pedig közbenső beszámolót készítenek augusztus 31-ére, és az ezt követően keletkezett eredmény után adóznak. A társas vállalkozókra is vonatkozik a negyedéves adóelőleg-fizetés, de csak a jövő évtől. Ennek ellenére helyzetük hátrányosabb, mint az egyéni vállalkozóké, mivel december 20-ig fel kell tölteniük a különadót, vagyis be kell fizetni a várható ilyen adót. A végleges elszámolás határideje a következő adóév 150. napja.
Ugyanez a törvény írja elő a magasabb jövedelmű magánszemélyek 4 százalékos különadóját, de ezt csak a jövő év első napjától kell fizetni. A jövedelemhatár még nem ismert, mivel az azonos a nyugdíj-járulékalap felső határával, amit rendszerint az adott évre szóló költségvetési törvény határoz meg. Az idei limit 6 325 450 forint. Hasonlóan 2007. január 1-től kell fizetniük a bankoknak az 5 százalékos járadékot az állam által támogatott hitelekből származó kamatbevétel után.
Húsz százalék lesz az élelmiszerek áfája
Több ponton változik ettől a naptól az általános forgalmi adóról szóló (áfa) törvény is. A legfontosabb változás, hogy az eddig 15 százalékos áfakulcsba tartozó termékek és szolgáltatások az általános 20 százalékos kulcs alá kerülnek. Ide tartoznak például az élelmiszerek, az energiahordozók, az állat-gyógyszerek, a gyógyászati segédeszközök, de az uszodai és a temetkezési szolgáltatás is. Az 5 százalékos áfakulcs alá sorolt termékek köre változatlan, így a forgalmi adó változása miatt nem kerül többe az emberi gyógyszer, a könyv, a napilap és a vakok segédeszközei sem.
A magasabb kulcsot csak az augusztus 31-e utáni eladásokra és szolgáltatásokra alkalmazni. Ha például a gázórát szeptember közepén olvassák le, akkor csak arra a periódusra számítható fel a magasabb áfa, amely teljes egészében augusztus 31-e utánra esik. A példánál maradva: ha a számlázási időszak az augusztus 15-e és szeptember 15-e közti hónap, akkor ebben a számlában még 15 százalék az áfa, de a következő számlában már 20 százalék lesz.
Átállítják a pénztárgépeket és a taxiórákat Az áfa változása miatt át kell állítani a bolti pénztárgépeket és a taxamétereket is. (Ezt csak arra jogosult szervizek végezhetik.) Mindkettőre november 30-a a határidő. A különbség az, hogy a taxamétereket az átállításig nem lehet használni, mivel az azok által készített nyugtában szerepel az áfa százalékos kulcsa. Ugyanez a helyzet azokkal a pénztárgépekkel, amelyek számlát is tudnak nyomtatni. Az egyszerűbb pénztárgépek viszont - a 15 százalékos regiszter kiiktatása után - az átállításig is használhatók.
Több áfát lehet visszaigényelni a céges telefonok után A céges telefonok után a társaságok az eddigi 50 százalék helyett, az áfa 70 százalékát igényelhetik vissza szeptembertől. Viszont a teljes áfa visszaigényelhető, ha a cég a telefonszolgáltatás ellenértékének 30 százalékát tovább számlázza. Eddig ez az arány 50 százalék volt.
Szeptember 15-től lesz joga arra az adóhatóságnak, hogy egy cég adószámát felfüggessze, ha az adóhatóság nem találja a céget, például a címére küldött hivatalos levél kétszer visszajött, és fellelhető képviselője sincs a társaságnak. Ugyanettől az időponttól a felfüggesztett adószámú cég nem vonhatja le, és nem igényelheti vissza az áfát.
Szeptembertől adózunk kamatok után A változások több ponton érintik a személyi jövedelemadó (szja) törvényt is. A kamatjövedelem adóköteles lesz szeptember 1-jétől. Az adó mértéke 20 százalék, de a nyereménybetéteknél a nyeremény piaci értéke után 25 százalék adót kell fizetni. Az adót a kifizető (bank) állapítja meg, és vonja le, továbbá fizeti be az államnak. A betét tulajdonosának meg sem kell említenie ezt az szja-bevallásában. A lakástakarék-pénztár, valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla továbbra is adómentes. A betét csak a 2006. augusztus 31-e után indult első teljes kamatperiódus után adóköteles. Például az idén augusztus 25-én indult egy éves lekötésű betét kamata jövő év augusztus 24-én jár, és adómentes lesz.
A tőzsdei árfolyamnyereség után 20 százalékot kell fizetni Szintén 20 százalék adó terheli szeptembertől a tőzsdei ügyleteket. Csak az augusztus 31-ét követően átruházott értékpapír árfolyamnyeresége, illetve az összetett vagy származtatott ügylet nyeresége adóköteles. Összetett az ügylet, ha azt több tőzsdei részügylet összesített eredményére kötik, és származtatott, ha más tőzsdei termék - például áru, részvényindex, deviza - árfolyamától függ.
A tőzsdén elért jövedelmet - legfeljebb annak mértékéig - csökkenti az árfolyamveszteség, valamint az összetett és származtatott ügyleten elszámolt veszteség. A 2006-ban és 2007-ben elért ilyen veszteségek a tőzsdei ügyletekből elért jövedelmet nemcsak annak összegéig csökkentik, hanem a későbbi évek nyereségeit is apaszthatják. Ezt az elhatárolt tőzsdei veszteséget a magánszemély saját döntése szerint oszthatja be a későbbi években. Akinek tulajdonában volt idén augusztus 31-én értékpapír, és azt később eladja, az választhat: a szerzésre fordított érték a vételár, vagy pedig a 2006. augusztus utolsó tőzsdenapjának záró árfolyama legyen.
Az adóköteles természetbeni juttatások adója 44-ről 54 százalékra növekszik szeptembertől. A naptári évvel azonos üzleti évet követő cégeknek - ezek vannak többségben - azonban csak a jövő évtől kell megemelt adót fizetniük. Szintén 54 százalék a céges telefon magáncélú használata után fizetendő adó is, ez viszont szeptembertől hatályos.
