Több mint nyolcvan határon túli magyar alkotásból nyílt kiállítás a Csók István Képtárban Összetartozunk címmel, a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből.
A tárlat festményein, szobrain, térplasztikáin, grafikáin és installációin a hagyományos falu és a modern város életének, a tájfestészetnek a témái jelennek meg, érzékeltetve a kortársi tendenciákat.
Megnyílt a trianoni határokon túli magyar képzőművészet remekeit bemutató tárlat
A Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből összeállított tárlat megnyitóján dr. Gulyás Gergely miniszter köszöntőjében azt mondta, a gyűjtemény az ’örök emberi’ látószögből mutatja meg és közvetíti a sorsközösséget, az összetartozást. A kiállítás az újrainduló kulturális élet első rendezvénye Székesfehérváron, ami szimbolikus jelentésű a nemzet történelmi fővárosában felvállalt értékközvetítő tevékenységben, mondta dr. Cser-Palkovics András polgármester. A Képtárban csaknem hetven magyar alkotó több mint nyolcvan alkotását lehet megtekinteni három hónapon keresztül.
„Ma, Trianon után az elszakított területeken élő legjelentősebb képzőművészeink vannak segítségünkre: az ő vezetésükkel járható be a magyarság számára a huszadik század által készített keresztút, és ebben a kálváriában mutatják meg a sorsközösséget és az összetartozást. Az ő látószögük még akkor is más, hogyha ugyanaz: örök emberi, amely minden bizonnyal érvényes a Föld minden pontján. Ezért segít egyszerre eltávolodni és egyszerre mindazt mélyebben megérteni, ami az elmúlt évszázadban velünk történt.” – fogalmazott dr. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter köszöntőjében. A Trianon után létrejött, elkülönülő kulturális erőterekben az egymástól elszakított fejlődésről azt fejezte ki, a művészek megmaradtak mégis mindenütt magyarnak. Trianon meghaladásának egyik feltétele az elvágott szálak újra összekötése magyarok és magyarok között – a kulturális életben, a gazdaságban, az egyházi életben, a sportban és a közösségi élet területein: ez a kiállítás és az a szellemi erőtér, amelyben létrejött, jól mutatja, hogy ez nem csupán egy szép álom vagy egy intellektuális gondolatkísérlet, hanem a valóság, mondta a miniszter. A másik fontos feltételt abban jelölte meg, hogy közös erőfeszítéssel közös otthonunkká tegyük a Kárpát-medencét, amely a béke, a stabilitás és a gyarapodás szigete lehet, tette hozzá, majd köszönetet mondott mindazoknak, akik az összetartozás tudatát értették és kifejezték, akár a képzőművészet eszközeivel.
„Olyan anyagot mutatunk, be, amit még soha nem láthattak látogatók.” – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Az ősi koronázóváros történelmében őrzi az ezeréves Magyarország egységét, így a legjobb választás az Összetartozunk című tárlat bemutatására, fogalmazott. Tavaly a kormány segítségével nyílt lehetőség arra, hogy valamennyi elszakított országrészből az elmúlt száz év legjelentősebb alkotóitól kiemelkedő műveket szerezhessen meg a Magyar Nemzeti Galéria, amelyek nem voltak eddig ismertek a nagyközönség számára: több mint 100 kiemelkedő jelentőségű műtárgyat szerezhettek be, pótolva a hiányt, mondta. Ezt a gyűjteményt először Székesfehérváron nézhetik meg a látogatók, majd útnak indulhat, hogy az egész Kárpát-medencében bemutathassák.
Dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében először azért mondott köszönetet, hogy a Szent István Király Múzeum főépülete megújulhat a kormány több milliárd forintos támogatásának köszönhetően. Majd köszönetét fejezte ki, hogy a kulturális intézmények szakmai együttműködésében megvalósulhat a tárlat. „Ha újraindításról, újraindulásról beszélünk, akkor szimbolikusan ma ezzel a kiállításmegnyitóval a város kulturális élete is végre újra tud indulni. Ez után a másfél év után mindenki pontosan érti és érzi, hogy hogy ez miért fontos, hogy mi hiányzott az életünkből különösen. Hiányzott, hogy találkozzunk, hogy szépet lássunk, hogy olyat lássunk, ami elgondolkodtat bennünket, amiről jót tudunk beszélgetni, hovatovább esetleg még vitatkozni is. Ami az embert emberré teszi, az hiányzott nagyon az életünkből. És ezek a szimbolikus események mutatják, hogy igenis vissza tudunk ide térni.” – fogalmazott dr. Cser-Palkovics András. A nemzet történelmi fővárosának a felelősségéről beszélve azt mondta, minden magyar iránti felelősségről is beszélni kell, a nemzeti összetartozásnak pedig nagyon szép példája a megnyíló Összetartozunk című kiállítás. Végül a polgármester örömét fejezte ki a tárlat belső terének a kialakítása kapcsán, ami méltó színtere az alkotásoknak.
A tárlat alkotásai párbeszédbe lépnek egymással, és a határokon átnyúló, az összetartozást hangsúlyozó szellemiségre irányítják a figyelmet. Az értelmezést teremfeliratok, irodalmi idézetek és rövid műelemzések segítik, a katalógusban olvasható művészéletrajzokkal, köztük például Mattis Teutsch Jánoséval, Szervátiusz Jenőével, Mund Hugóéval, Nagy Oszkáréval, Szabó Gyuláéval vagy Bartusz Györgyével.
A kiállítás kurátora, Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese arról a rácsodálkozásról beszélt, milyen sok olyan egybehangzó, hasonló gondolkodású műalkotás született és születik, ami nemcsak egy felületi azonosságot mutat, hanem a valódi kapcsolatokat; még a ’90 előtti, nehezebb időszakban is – művésztelepeken vagy közös találkozókon – egymás művészetét láthatták a művészek. A művek arról beszélnek: létezik egyfajta közép-európai érzület a tájhoz, az emberekhez, a társadalomhoz való hasonló vonzódás és kapcsolódás. A 82 alkotásból személyesen a falusi szekcióban látható Véső Ágoston fa Krisztust ábrázoló képét emelte ki: szimbolikus, mert a nagybányai művész Budapesten készítette, illetve a 90 éves alkotónak éppen Sepsiszentgyörgyön látható most kiállítása. Márton Árpád akvarellje pedig a csíki tájak lelkét, szűrletét mutatja meg, és megfigyelhető, hogyan valósul meg az archaikusnak mondott erdélyi festészetben a nemzetközi izmusok, az elvontság fokozatai.
A tárlat a Csók István Képtárban látogatható hétfőtől péntekig, valamint vasárnap 10–18 óráig, szombaton: 9-18 óráig.
