-
A bazilika Mátyás korában
Izgalmasnak ígérkező kiállításra, illetve tárlatvezetésre várja az érdeklődőket november 27-én a Szent István Király Múzeum. A Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban megnyíló kiállítás a templom Mátyás király kori megjelenéséről készült elvi rekonstrukciókat mutatja be részletgazdag ábrázolásokkal.
2024.11.25. -
Európai körút ma este az ARSO-val
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar ismét egy nagy utazásra hívja a közönséget: az Európai dallamok koncert ezúttal Norvégiába, Olaszországba és Ausztriába invtálja a zeneszeretőket. A Somorjai sorozat következő koncertje november 25-én, este hétkor kezdődik a Szent István-teremben.
2024.11.25. -
Kórustalálkozó Fehérváron
Ebben az esztendőben is megrendezték a hagyományos székesfehérvári Kórustalálkozót. A Szent István Művelődési Házban idén hat kórus mutatkozott be a közönségnek.
2024.11.25. -
Átadták a Krisztus Király díjat
A Krisztus Király Napok keretében vasárnap ünnepi püspöki szentmisét tartottak a Zsolt utcai templomban. A misét követően átadták az idei Krisztus Király díjat valamint megszentelték az Erzsébet-kenyet, melyet szét is osztottak a résztvevők között.
2024.11.25.
Ötven éves a székesfehérvári csillagászat
50 évvel ezelőtt, 1957. október 4-én az első mesterséges hold, a Szputnyik-1 indításának híre óriási érdeklődést keltett a világűr, az égbolt titkai iránt – természetesen Székesfehérváron is. Hajmási József és tanártársai – köztük Futó László és Torma Károly – a TIT keretein belül előadásokat szerveztek és tartottak. Hamar kiderült, hogy szükség van egy távcsőre, melynek segítségével be is lehetne mutatni mindazt, amiről addig csak meséltek. 1961. december 17-én dr. Kulin György avatta fel a József Attila Gimnázium tetején elhelyezett távcsövet. A csillagda vezetője Hajmási József lett.
Életképek a fehérvári csillagászat elmúlt 50 évéről!
Életképek a fehérvári csillagászat elmúlt 50 évéről!
2007.10.29. 15:18 |
50 évvel ezelőtt, 1957. október 4-én az első mesterséges hold, a Szputnyik-1 indításának híre óriási érdeklődést keltett a világűr, az égbolt titkai iránt – természetesen Székesfehérváron is. Hajmási József és tanártársai – köztük Futó László és Torma Károly – a TIT keretein belül előadásokat szerveztek és tartottak. Hamar kiderült, hogy szükség van egy távcsőre, melynek segítségével be is lehetne mutatni mindazt, amiről addig csak meséltek. 1961. december 17-én dr. Kulin György avatta fel a József Attila Gimnázium tetején elhelyezett távcsövet. A csillagda vezetője Hajmási József lett. Rendszeresen tartottak előadássorozatokat, melyek legaktívabb látogatói közül kerültek ki az 1962 óta működő szakkör első tagjai. Életképek a fehérvári csillagászat elmúlt 50 évéről!
Kendrovics Miklós és mások vezetésével 1967-ben nyílt meg a Vidám Parkban, az Óriáskerék mellett a megújult fehérvári Uránia, mely 1977 óta működik A Szabadművelődés Háza tetején. A hazai csillagászati ismeretterjesztés egyik fellegvára jött létre a fehérvári csillagdában, mely 1993-ban városunk szülöttének, Terkán Lajosnak a nevét vette fel.
Az elmúlt fél évszázad során sok látványos és érdekes égi jelenséget figyeltek meg a fehérvári csillagászok és – ami legalább ilyen fontos – mutattak be az érdeklődő nagyközönségnek. Volt ezek között nap- és holdfogyatkozás, bolygó-átvonulás, fedés, csillaghullás és látványos üstökös is.
A népszerűsítés mellett komoly szakmai munka is folyik az intézményben. Ennek eredményességét jelzi, hogy több fiatal juthatott el sikeres pályázatai révén a NASA Nemzetközi Ûrtáborába Hunstville-be és Sydney-be a Nemzetközi Ûrakadémiára. Itt kezdte pályafutását az a Fűrész Gábor, aki mára hazánk egyik legjobb asztrofotósa lett. Õ a társfelfedezője az Alba Regia kisbolygónak, melyet április 3-án jegyzett be a Nemzetközi Csillagászati Unió. A csillagda eredményei nem csak a csillagda, hanem Székesfehérvár jó hírét is keltették hazánkban és a nagyvilágban.
"A fél évszázados jubileum arra kötelez bennünket, hogy egyrészt továbbra is biztosítsuk a fiatalok számára a tanuláshoz, munkához a feltételeket" -adta hírül . Az érdeklődők továbbra is szabadon és ingyenesen látogathassák a csillagdát az előre meghirdetett időpontokban. Még fontosabb kötelességünk, hogy megemlékezzünk azokról, akik 50 esztendeje elindították a csillagászati mozgalmat városunkban, és akiknek még lehet, személyesen köszönjük meg tevékenységüket.
Kendrovics Miklós és mások vezetésével 1967-ben nyílt meg a Vidám Parkban, az Óriáskerék mellett a megújult fehérvári Uránia, mely 1977 óta működik A Szabadművelődés Háza tetején. A hazai csillagászati ismeretterjesztés egyik fellegvára jött létre a fehérvári csillagdában, mely 1993-ban városunk szülöttének, Terkán Lajosnak a nevét vette fel.
Az elmúlt fél évszázad során sok látványos és érdekes égi jelenséget figyeltek meg a fehérvári csillagászok és – ami legalább ilyen fontos – mutattak be az érdeklődő nagyközönségnek. Volt ezek között nap- és holdfogyatkozás, bolygó-átvonulás, fedés, csillaghullás és látványos üstökös is.
A népszerűsítés mellett komoly szakmai munka is folyik az intézményben. Ennek eredményességét jelzi, hogy több fiatal juthatott el sikeres pályázatai révén a NASA Nemzetközi Ûrtáborába Hunstville-be és Sydney-be a Nemzetközi Ûrakadémiára. Itt kezdte pályafutását az a Fűrész Gábor, aki mára hazánk egyik legjobb asztrofotósa lett. Õ a társfelfedezője az Alba Regia kisbolygónak, melyet április 3-án jegyzett be a Nemzetközi Csillagászati Unió. A csillagda eredményei nem csak a csillagda, hanem Székesfehérvár jó hírét is keltették hazánkban és a nagyvilágban.
"A fél évszázados jubileum arra kötelez bennünket, hogy egyrészt továbbra is biztosítsuk a fiatalok számára a tanuláshoz, munkához a feltételeket" -adta hírül . Az érdeklődők továbbra is szabadon és ingyenesen látogathassák a csillagdát az előre meghirdetett időpontokban. Még fontosabb kötelességünk, hogy megemlékezzünk azokról, akik 50 esztendeje elindították a csillagászati mozgalmat városunkban, és akiknek még lehet, személyesen köszönjük meg tevékenységüket.