Ötven évvel ezelőtt, 1965-ben épült fel Székesfehérvár első panelháza a Deák Ferenc utcában. A jubileumra emléktáblát helyezett el az ARÉV Baráti Kör Egyesület, a Szent István Király Múzeum és Székesfehérvár Önkormányzata. Magyarországon az első kísérleti jellegű panelház 1959-ben épült fel kohósalakos technológiával Dunaújvárosban, az azt követő évtizedekben pedig közel 788 000 ilyen lakás épült Magyarországon.
A Deák Ferenc utca 14-16-18., az egykori József utca 12. szám alatt épült fel Fehérvár első panelháza ötven évvel ezelőtt, a jubileumra programsorozatot indított az ARÉV Baráti Kör Egyesület és a Szent István Király Múzeum Székesfehérvár Önkormányzata fővédnökségével. Az ünnepség egyperces csenddel kezdődött Kiss József, az ARÉV egykori igazgatója emlékére, aki életének 90. esztendejében hunyt el és akinek kiemelkedő városépítői tevékenységét városszerte ismerik. Õ kezdeményezte a jubileumi megemlékezést is a Deák Ferenc utcában, az emléktábla elhelyezését azonban már nem élhette meg.
"Beszélhetnénk városfejlesztési kérdésekről, lakhatási problémák megoldásáról, a nagyvárosok jelentősen növekvő lakosságszámáról, de sokan vannak olyanok, akik ezt átélték és sokkal hitelesebben tudnak beszélni erről a kérdésről nálam." - emelte ki ünnepi beszédében Székesfehérvár polgármestere, aki hozzátette, hogy nem nagyon van olyan fehérvári család, akinek ne lenne személyes élménye az iparosított technológiáról, vagy ahogy a közbeszédben mondjuk, a panelházakról. "Mindenkinek van személyes, vagy családi kötődése van ezekhez a lakásokhoz. Magam is a Rákóczi úton, egy panelház nyolcadik emeletén nőttem fel, rengeteg családi emlék köt oda, amikor arra járok, felnézve arra a lakásra a gyermekkorom jut eszembe." - foglamazott dr. Cser-Palkovics András polgármester. "A nagyvárosok jelentősen átalakultak ezekben az évtizedekben, ez a technológia hatott Székesfehérvárra, annak belvárosára, közvetlen környezetére, infrastruktúrájára. Ezért örülök annak, hogy az ARÉV Baráti Kör felvállalva ezt, a múzeummal közösen komoly szakmai munkába kezdett és ebben az évben emléktábla avatás mellett szakmai konferenciával, kiállítással is emlékezik ezeknek az éveknek a történéseire." - tette hozzá.
Szendrői Péter, az első fehérvári panel építésvezetője visszaemlékezésében az építkezés menetéről és nehézségeiről, a kivitelezés technológiai hátteréről, a város akkori helyzetéről, az itt élők mindenapjairól, valamint a dunaújvárosi házgyárról is beszélt, ahol az épületelemeket gyártották. „Városunkban más technológiákkal és kivitelezőkkel együtt ebben az időben több, mint 21.000, átlagosan évi 850 lakás épült. Természetesen tudjuk, hogy a lakások mai szemmel nézve lehetnének nagyobbak és korszerűbbek, a beépítés is lehetne szellősebb, mégis úgy gondolom, hogy az így közösen létrehozott és most már magántulajdont képező lakásállomány rendkívül nagy értéket képvisel, érdemes karbantartani, gondozni, ápolni és néha visszaemlékezni a kezdetekre, annál is inkább, mivel emlékezetem szerint az első tulajdonosok mindig örömmel foglalták el új otthonukat ezekben az épületekben. Kívánom, hogy a legközelebbi megemlékezés idején a 100 éves jubileum is méltó módon ünnepeljük a jelenlévők többségének részvétele mellett.” – fejezte ki gondolatait és jókívánságait Szendrői Péter.
A jubileumi emléktábla avatásán a Vox Mirabilis Kamarakórus énekelt Zemlényi Katica vezényletével, valamint verset mondott Kovács Zsuzsa, az ARÉV Baráti Kör Egyesület önkéntese. A záró gondolatokat dr. Demeter Zsófia, a Szent István Király Múzeum történésze fogalmazta meg, miszerint a programsorozat kiállítással és konferenciával folytatódik a következő hónapokban: „Az a legjobb kiállítás, amely a megnyitóval nem zárul le, hanem a látogatókban további képeket, újságcikkeket és emlékeket idéz majd fel. Azt várom a kiállítástól, hogy új és új utakra vezet majd minket. A tervezett tudományos konferencián az építéstechnológia, az építészet, illetve a városfejlesztés kérdéseit fogjuk körüljárni.” Az emléktáblát dr. Cser-Palkovics András, Kiss Lajos, dr. Demeter Zsófia és Szendrői Péter koszorúzták meg.
Kiss József az ARÉV nyugalmazott vezérigazgatója 1926. január 1-jén született Székesfehérváron, majd az iskolai évek után 1950-ben technikusként kezdte pályafutását az ARÉV elődvállalatánál. Jelentős székesfehérvári munkák mellett hamar megbízták megyei feladatok irányításával, felügyeletével. Fokozatosan előrébb lépve 1964-től vette át a vállalat vezetését. A szakmában úttörőként kialakította a korszerű termelésszervezés technikai feltételeit, az általa vezetet cég országosan is élen járt a korszerű építéstechnológiák bevezetésben. Az egyre növekvő feladatok ellátásához szükséges szellemi és fizikai létszám folyamatos bővítése mellett, fontos volt számára a munkavállalók szociális helyzetének javítása, lakáshoz juttatása, szakmai fejlődésük, továbbképzésük támogatása. Munkássága eredményeként az általa 25 éven át vezetett ARÉV több szakmai elismerést és díjat kapott. Szakmai munkája mellett aktív közéleti tevékenységgel segítette szülővárosát, megyéjét. 35 éven át a Székesfehérvár Városi Tanács, 14 éven keresztül a Fejér megyei Tanács tagja, másfél évtizedig a METESZ Fejér megyei alelnöke volt. Több mint 10 évig a Magyar Tudományos Akadémia Építésztudományi Albizottságának tagjaként tevékenykedett. Székesfehérvár múltjának és jelenének megőrzése érdekében a Fejér Megyei István Király Múzeum keretében működő Civil Múzeum Egyesület elnökeként, valamint a Székesfehérvár Város Városszépítő Bizottságának vezetőségi tagjaként tevékenykedett. 2005-től tevékenyen részt vett a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara munkájában, a tanácsadó testület tagjaként. Mindezeken túl számos szakmai bizottság elnökeként, tagjaként adta át tapasztalatait, szakmával kapcsolatos gondolatait, ötleteit a fiatalabb nemzedékeknek. 42 év aktív tevékenység után nyugdíjasként létrehozta többekkel együtt az ARÉV Baráti Kör Egyesületet, melynek elnökeként fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy együtt tartsa az építőiparban egykor dolgozókat. Az Építők Napja hagyományának újrateremtésével a szakmában még aktívan dolgozókat is közösséggé kovácsolta. Társszerzőként megírta az ARÉV történetét, mely könyv emléket állít Székesfehérvár közelmúltbeli történetének és építésének. Az Õ javaslata alapján jött létre az Építőipari Nívódíj, mely 2012-ben megyei rangot kapott, és az ARÉV Baráti Kör Egyesület kezelésébe került.
