Pénteken délután avatják fel gróf Zichy Jenő mellszobrát

 Ünnepélyes keretek között avatják fel szeptember 21-én, 16 órakor gróf Zichy Jenő mellszobrát. Nagy Benedek szobrászművész alkotása az egykori főszolgabírónak állít emléket a Zichy ligetben. Székesfehérvár önkormányzatának régóta dédelgetett terve válik valóra a szobor avatásával.
2012.09.17. 09:41 |
 Ünnepélyes keretek között avatják fel szeptember 21-én, 16 órakor gróf Zichy Jenő mellszobrát. Nagy Benedek szobrászművész alkotása az egykori főszolgabírónak állít emléket a Zichy ligetben.
 
A vármegye egykori főszolgabírójának állítanak emléket a nevét viselő ligetben Székesfehérváron. Nagy Benedek szobrászművész alkotásának ünnepélyes avatásán Dr. Csurgai Horváth József a Városi Levéltár igazgatója, a "2013-as Emlékbizottság" elnöke köszönti a megjelenteket, majd gróf Zichy Jenő mellszobrát dr. Cser-Palkovics András polgármester avatja fel és adja át.
 
A 2012. szeptember 21-én, 16.00 órakor kezdődő ünnepségen közreműködnek a Hermann László Zeneművészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola tanulói.
 
Székesfehérvár önkormányzatának régóta dédelgetett terve válik valóra a szobor avatásával. A Fehérvár-tudat erősítése érdekében fontos, hogy minél több olyan kiemelkedő személyiségnek emléket állítsanak, akik sokat tettek a városért, az itt élő emberekért.
 
  A lokálpatrióta szemlélet egyik példaértékű képviselője volt Gróf Zichy Jenő, aki Sárszentmihályon született 1837-ben. Tanulmányait Székesfehérváron és a Német Birodalomban végezte és az 1870-es években jogi diplomát szerzett. 1860-ban Fejér vármegyében lett főszolgabíró. Három cikluson át volt országgyűlési képviselő. 1881 – 1906 között az Országos Iparegyesület elnöke volt. Az iparfejlesztés alapjának a népnevelést tekintette, egyik legfőbb célja a korszerű tanoncoktatás megvalósítása volt, így közreműködésével 86 városban indult meg az alsó fokú iparoktatás. Nevéhez fűződik az 1879. évi Székesfehérvári Országos Kiállítás megszervezése is, és még ebben az évben a város díszpolgára lett. 1861-ben Zichy javasolta, hogy állítsanak szobrot Székesfehérváron Vörösmarty Mihály tiszteletére. Az erre a célra létrehozott „Szoboregylet”-et maga a gróf vezette, és támogatta az alkotás felállítását 1866-ban. Részt vett a Fejér vármegyei és Székesfehérvár Városi Történelmi és Régészeti Egylet munkájában. Kiállítást és régészeti ásatásokat szervezett, műtárgy adományaival az Egylet, - a Szent István Király Múzeum elődjének - a gyűjteményét gyarapította.
 
Gróf Zichy Jenő az egykori Zichy-palota, a későbbi Magyar Király Szálló mellé épített Városi Színház létrehozásában is szerepet vállalt, 1876-tól az intézmény vezetésében is feladatokat bíztak rá. 1884-től gyakorlatilag ő felügyelte a színház működését irányító részvénytársaság munkáját, majd 1893-tól annak elnöki tisztét is betöltötte. A folyamatosan sok nehézséggel küzdő intézményt a társaság 1897-es felszámolásáig segítette. 1893-tól haláláig a székesfehérvári Vörösmarty Kör elnöke volt.
 
Családtörténeti kutatásai során élete céljául tűzte ki a magyarok eredetének, őshazájának felkutatását. Saját költségén több tudományos expedíciót szervezett és vezetett Oroszországba, Ázsiába, a Kaukázusba a magyarság eredetének felkutatására, neves tudósok részvételével.