-
Olajszentelés Nagycsütörtökön
Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora napja, amikor Jézus a Gecsemáni kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Olajszenteléssel, a papi ígéretek megújításával kezdődött meg a Szent Három Nap liturgiája. Spányi Antal, megyés püspök az egyházmegye papságával mutatott be szentmisét a Székesegyházban.
2025.04.17. -
Meglepetés a Vox Mirabilistől
Hagyományosan idén is húsvétvasárnapi meglepetéssel készül a Vox Mirabilis Kamarakórus Székesfehérváron. A „Kötődések” című lengyel-magyar CD lemezüket az idén is elrejtik Húsvétvasárnap délelőtt Székesfehérvár ismert helyszínein.
2025.04.17. -
A Nibelung-lakópark
Új darab bemutatójával zárul az évad a Vörösmarty Színházban. A Nibelung-lakópark történetét Szikora János vitte színre.
2025.04.17. -
Serfőző Simon kismonográfia
Új kismonográfiával jelentkezett Bakonyi István. Az irodalomtörténész Serfőző Simon az elmúlt évtizedben született műveit elemzi kötetében.
2025.04.17.
Petőfi 200 Székesfehérváron – a Pelikán udvarnál emlékeztek a nemzet költőjére

Az eseményen dr. Bakonyi István irodalomtörténész arra emlékeztetett, hogy az évfordulók idejét éljük, hiszen a 2023-as esztendő különösen gazdag ebből a szempontból. Ma délelőtt Csanádi Imre emléktábláját koszorúzták meg Zámolyon, nemrég Sobor Antalra emlékeztek a Vörösmarty Társaságnál és jövő héten avatják fel Román Károly emléktábláját a Kossuth utcában. „Az évfordulók mindig alkalmasak arra, hogy egy-egy életmű rejtett titkait felfedezzük.” – fogalmazott Bakonyi István.

Székesfehérvár Önkormányzata nevében Lehrner Zsolt alpolgármester mondott köszöntőt. Felidézte, hogy Petőfi Sándor 1842. november 9-én érkezett Fehérvárra, és az egykori Pelikán fogadóban játszott vándorszínészként. A 19 éves ifjú nehéz anyagi körülményei miatt szakította meg pápai tanulmányait, majd „fájdalom- és örömtelt szívvel ért Fejérvárra”, ahol a Szabó József vezette Színész Társaság tagja lett Borostyán Sándor néven.
A költő 1842. november 10-én lépett először színpadra, az inast alakította a Parisi naplopó című vígjátékban. Közben folyamatosan dolgozott a versein, a költeményeket egy első emeleti kis kamrában meghúzódva írta és a kávéházban árulta. A Fehérváron született és fennmaradt versei az Első szerepem és a Disznótorban című költemények. Ezen kívül a szóbeli hagyomány egy tárgyi emléket is kapcsol Petőfi fehérvári tartózkodásához: a vastuskót, amely a városkapunál állt, és amelybe a várost érintő vándorló mesterlegények emlékszögeket vertek. Úgy tartják, hogy az 1842-es évszámú rézpénzt a vándorszínész Petőfi szögezte a tuskóra.
Lehrner Zsolt emlékeztetett arra, hogy az útját kereső fiatal Petőfi emlékét őrzik a lapok, a tárgyak, a macskaköves utcák, a házfalak, március idusán pedig minden évben megidézik a forradalom lázában égő költő szellemét a Pelikán udvarban és a Városház téren. „Petőfi életműve rendkívül gazdag, szelleme a mai napig velünk él, hatása örök!” – zárta szavait a város alpolgármestere.
A megemlékezésen Kozáry Ferenc színművész működött közre, aki elszavalta az Első szerepem című verset, majd meglepetésként az Ebéd után című, 1844-ben született Petőfi-költeményt is. A megemlékezés zárásaként Lehrner Zsolt és Bakonyi István közösen koszorúzták meg az épület falán található emléktáblát.