-
Gyönygyhajú lány Gorsiumban
Szerdán este mutatták be a Gorsium Régészeti Park szabadtéri színpadán az Omega musicalt. A kétórás előadáson ismert slágerek csendültek fel, így többek között a névadó Gyöngyhajú lány. Vastaps és nagy érdeklődés kísérte az előadást, melynek főszereplőjét Kóbor János lánya, Kóbor Léna alakította.
2024.07.18. -
Járművek megáldása
Szent Kristóf búcsú lesz július 25-én Maroshegyen a Szent Kristóf templomban. A csütörtökön 18 órakor kezdődő szentmisét Matusz Hugó, a Pannonhalmi Főapátság perjele, Tóth Tamás atyával közösen mutatja be. A mise után a vásártéren Szent Kristóf, az utazók védőszentjének áldását kérik járműveikre.
2024.07.18. -
Tájképek és csendéletek
Egy apa-lánya alkotó páros festményeiből nyílt kiállítás a VOKE Vörösmarty Mihály Művelődési Házban. Pintér László és Pintér Zsuzsanna az eredendőt hozta el tájképeivel és csendéleteivel Székesfehérvárra.
2024.07.17. -
Áldozati állatok a koporsókon
Áldozati állatok a koporsókon, különleges leletek kerültek elő a kora avar kori sírokból Csákberényben. Negyedik alkalommal indult tervásatás Csákberényben az Arató-szérűn.
2024.07.17.
Régi fehérvári karácsonyok emléke – így ünnepeltek elődeink
![Régi fehérvári karácsonyok emléke – így ünnepeltek elődeink](/_upload/images/news/47827/karacsony.jpg)
A fehérvári otthonokban már a XIX. század végén volt karácsonyfa, bár a legszegényebbeknek csak „üres karácsonyfa”, cserépbe állított fenyőág jutott. Székesfehérváron a huszadik század első éveitől már nagy keletje volt a fenyőfáknak, amelyeket a piacon, előbb a Városház téren, majd a két világháború között a Ponty vendéglő előtt, a Mária-képnél (ma Piac tér) árusították.
Lukács László elmeséli, hogy Fejér megyében a karácsonyfa első megjelenési formája a mestergerendára csúcsánál fogva felakasztott kis méretű fa volt. A Vértesben és a Bakonyban jellemző volt, hogy borókafenyőt vágtak ki, és azt díszítették fel. Fehérváron a felsővárosi parasztpolgárságánál az 1930-as években a karácsonyfa még a szoba gerendáján lógott, és ezüstpapírba csomagolt dió, házi készítésű szaloncukor került az ágakra.A huszadik század elején a palotavárosi gyerekek úgy tartották, hogy a karácsonyfát a Jézuska hozza, és az angyalok díszítik. Természetesen a valóságban a szülők titokban tették fel a díszeket a fenyőre. A szaloncukrot sokan, főleg a szerényebb körülmények között élők, maguk főzték. Dióval, kakaóval ízesítették. Még melegen felszeletelték és papírba csomagolva felakasztották az ágakra. Aki megtehette, vásárolhatott még a ferencesek temploma előtti mézeskalácsos, vagy más néven siflisátorban mézesbábból készített Jézuskát, Máriát, bölcsőt, lovat vagy éppenséggel babát.
Fehérváron az 1900-as évek elején karácsonykor csak a belvárosi, módosabb polgárok gyerekei kaptak ajándékot. A korabeli források arról tanúskodnak, hogy a fa alatt nemcsak babákat és hintalovakat, hanem fügét, narancsot és szentjánoskenyeret is találtak a legkisebbek. A külvárosi jobb módú parasztcsaládoknál csak később, a II. világháború előtt ajándékozták meg a gyerekeket.