-
Lukács László utolsó könyve
Kettős ünnepnek ad otthont szeptember 16-án 17 órától a Városháza Díszterme, ahol bemutatják a tavaly év végén elhunyt Prof. Dr. Lukács László utolsó könyvét, valamint 50 éves munkásságának elismeréseként köszöntik dr. Demeter Zsófia egykori múzeumigazgatót is.
2024.09.13. -
Kossuth-díjas zeneszerző Fehérváron
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar évadnyitó koncertje előtt, szeptember 16-án este 6 órától szeretettel vár minden érdeklődőt a Vörösmarty Színház Kávézójába, ahol Madarász Iván Kossuth-díjas zeneszerzővel és Dobri Dániellel, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar rezidens zeneszerzőjével beszélget dr. Szabó Balázs zenetörténész.
2024.09.13. -
Öt éves a Csoóri Társaság
Jubileumi eseményt tartott a Csoóri Sándor Társaság, amelyet öt évvel ezelőtt azért hoztak létre, hogy megőrizze, gondozza, valamint közkinccsé tegye a Csoóri életmű hagyatékát. Az esten a Sebő Együttes műsorát hallgathatták meg az érdeklődők.
2024.09.13. -
Aranyat érő beszélgetések
Folytatódott az Aranyat érő beszélgetések programsorozat. Bokros Judit vendégeiként Sztanó Hédi film és televíziós rendező, néptáncművész, valamint Székely Levente nagykövet, népzenész eddigi életútját és mindennapjait ismerhették meg az érdeklődők.
2024.09.13.
Regnum Marianum - Mária királysága csak egy van
Az első keresztény magyar király, Szent István éppen itt, Fehérváron ajánlotta fel népét és országát a napba öltözött asszonynak, Szűz Máriának. Székesfehérváron augusztus 14-én, vasárnap tartják a fogadalmi ünnepet, ahol megújítják hazánk felajánlását Szűz Máriának.
2016.08.11. 08:25 |
Az első keresztény magyar király, Szent István éppen itt, Székesfehérváron ajánlotta fel népét és országát a napba öltözött asszonynak, Szűz Máriának. 1038-ban láztól gyötörve tudta az uralkodó, hogy örökös nélkül széthullik az ország, hát kire is bízhatta volna azt a leginkább? Székesfehérváron augusztus 14-én, vasárnap tartják a fogadalmi ünnepet, ahol megújítják hazánk felajánlását Szűz Máriának.
Bár Szent István összehívta a püspököket, egyházi vezetőket, országirányítókat, hogy Magyarország jövőjét bebiztosítsa, de e honnak biztonságát csak a Boldogasszony kezében tudhatta. Azóta is országszerte fogadalmi szentmiséket tartanak a katolikus templomokban augusztus 14-én – amikor is Szent István átadta Máriának országát – ahol megerősítik az országfelajánlást. E fogadalom talán a legősibb, ma is élő hagyománya a magyarságnak, és jelentősége a Székesfehérvári Egyházmegyében a legnagyobb, ahol a király hitében bízva Magyarország oltalmazójára lelt.
Székesfehérváron augusztus 14-én, vasárnap tartják a fogadalmi ünnepet. 17 órakor a Püspöki Palotából körmenetben viszik a magyar Szent Család (Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre) ereklyéit a székesegyházba, ahol 18 órakor kezdődik az ünnepi szentmise. A székesfehérvári püspök e szentmisén megújítja hazánk felajánlását Szűz Máriának. Spányi Antal az ünnepi liturgiában – a Szent István-i hagyományhoz hűen – a Magyarok Nagyasszonya pártfogását, közbenjárását kéri az egész magyar népért. Imádkozik minden magyar emberért, határokon innen és túl, hívőkért, nem hívőkért egyaránt.
Hagyományosan augusztus 15-e Nagyboldogasszony ünnepe, ezért a székesfehérvári megyés püspök e napon 18 órakor tart ünnepi szentmisét a székesegyházban. Évszázadokon keresztül e nap kiemelt ünnep volt Magyarországon, csak az 1948-as kommunista fordulat törölte azt el. Bár több ország is magáénak vallja Máriát, de Regnum Marianum, Mária királysága csak egy van, az pedig 1038 óta Magyarország.
Évszázadokon keresztül sok vita volt a katolikus és a protestáns egyházak között. Míg a katolikus egyház híveinek nem kérdés, hogy a megváltó Jézus Krisztus édesanyja a Mennybe ment, és ott ül az Atya oldalán, addig a protestánsok úgy vélik, Mária épp oly édesanya, mint bármelyik másik, csak fogantatása volt szeplőtlen. A protestánsok nem ünneplik 15-ét, de Szent István ünnepe is más magyarázatot kap, hiszen számukra nincsenek a Földről felköltöző szentek. Az egyházerősítés viszont a protestáns egyházaknak is fontos volt, azért István földi érdemeit elfogadják, amely az őskeresztény elveken alapult, amihez a reformációt követően a protestánsok is igyekeztek visszatérni. Ezért Szent István ünnepe ünnep a reformátusoknak, evangélikusoknak és baptistáknak is.