A Reneszánsz Királyi esküvő június 25-26-án lesz több helyszínen Székesfehérváron, ami az egész régióban, országban egyedülálló rendezvény. A turisztikai alap terhére több mint 12 milliót költ a rendezvényre a város, de több más városi költségvetésből dolgózó szerv is támogatja a Királyi Esküvőt, ami majd 20 millióba kerül -emelte ki korábbi írásunkban Adorján Viktor fesztiváligazgató.
(A Reneszánsz Királyi Esküvő honlapja)
RÉSZLETES PROGRAM
Június 25., szombat
10.00 A Városház téren és a Fő utca teljes hosszában (a Virágóráig) kézművesek vásári forgataga fogadja a vendégeket. A forgatagban korabeli ruházatú közreműködők és udvari bolondok is megjelennek. Ugyanekkortól a Bregyóban kezdetüket veszik a különböző harcművészeti bemutatók és a 12 mesterség bemutatói. Mindkét műsorréteget gyermekek és felnőttek számára rendezett nézőfoglalkoztató programok (gyalogos bemutató, lovas harcíjászat, tüzérségi bemutató, kopjatörés, korabeli játékok, fegyverek és szerszámok kipróbálása, bemutatása) színesítik.
13.00 A Városház téren gyülekezik a király kísérete, majd a király is megérkezik a térre és a menet elindul a Bregyóba, a menyasszony fogadására. A felvonulás közben heroldzenekar muzsikál, az udvari bohócok közönséget toboroznak.
14.00 A király és kísérete megérkezik a Bregyóba és elfoglalják helyüket az ott felállított kisszínpadon. A menyasszonyra való várakozás ideje alatt lovagi tornát tekinthetnek meg, majd a király fogadja egy győztes csatából hazatérő seregének küldötteit, akik zsákmányolt zászlókat és tűzfegyvereket mutatnak be neki (ágyúlövés).
15.00 Hírnökök (heroldzenészek) jelzik a menyasszony közeledtét, aki csakhamar meg is érkezik híséretével, a bosnyák király felvezetésével. A király és a kíséretében lévő főurak, követek üdvözlik a menyasszonyt, aki viszonozza az üdvözléseket, megköszöni a király gondoskodását szállásáról és utazásáról, majd a két kíséret és a harcosok menetté szerveződnek.
15.30 A király és menyasszonya elfoglalja helyét a menetben, majd megindulnak a Városház térre. Ekkor a harcművészek és a közönség is bevonul a városba. A menet három megállót tart útközben: az uszodánál „spontán” lovagi összecsapás állítja le a menetet, a Liszt Ferenc utca torkolatánál tolvaj és az őt elfogó kocsmáros érkezik a Városház tér felől (ahol előzőleg megtörténik az „elfogás”), és ítéletet kér a királytól. A harmadik megálló a Géza fejedelem téren lesz, ahol a veszprémi püspök és a szerzetesrendek képviselői üdvözlik a menyasszonyt, majd a menet élére állva, bevezetik őket a Városház térre.
17.30 A Városház téren a király és a menyasszonya elfoglalja helyét a főszínpadon, ahol „olasz” zászlóforgatók mutatják be produkciójukat a tiszteletükre. A kíséret ekkor a közönség között, a színpad körül várakozik.
18.00 A zászlóforgatás után a menyasszony megköszöni a figyelmes és szép fogadtatást, majd az út fáradalmaira hivatkozva felkéri a királyt, hogy kísérje a szálláshelyére. A király további vigadozásra buzdítja a közönséget, majd kísérete élén szálláshelyére vezeti a menyasszonyt, azután maga is a szállására tér. A kíséret feloszlik, tagjai elvegyülnek a nézők között.
18.15 A közönséget a Susato Régizenei Együttes szórakoztatja a főszínpadon.
18.45 A közönség a király távollétében egykori nőcsábászságáról szóló színjátékot nézhet meg a főszínpadon. (Ödön von Horváth: Férfiakat Szelistyének! c. darabja a Szabad Színház előadásában).
19.45 A közönséget a Susato Régizenei Együttes szórakoztatja a főszínpadon.
20.15 A közönség „A makrancos hölgy” című táncszínházi előadást nézheti meg a főszínpadon.
21.30 A közönség a romkerti mellvédhez és kerítéshez vonulva történelmi tűzijátékot tekinthet meg, amely korabeli források szerint, valóban Mátyás és Beatrix esküvőjének alkalmából zajlott le, s egyike a legelső magyarországi tűzijátékoknak. Ezzel a tér lényegében kiürült, a mulatságnak szombatra vége.
Június 26., vasárnap
10.00 A Városház téren és a Fő utca teljes hosszában a vásári forgatag fogadja a közönséget. A járókelők között egyre gyarapodnak a jelmezes közreműködők, majd kb. 11 órakor gólyalábasok vonulnak a Fő utcán át a Városház térre, ahol bemutatót tartanak. Utánuk tűznyelők „gyakorolnak” az esti produkciójukra, majd pedig az előző nap a színpadon látott „olasz” zászlóforgatók menetprodukcióival járnak körbe a téren és „búcsúznak el” a várostól. Ugyanekkor a Bregyóban tovább folynak a harcművészek és mesterségek előző nap kezdett bemutatói, gyermek és felnőtt programjai, játékos vetélkedőkkel kiegészítve.
14.00 A Városház téren megkezdődik a „Farsa Allegoriche” bemutatója, amelyet „vándorszínészek” csoportja mutat be, az éjszaka folyamán a Bregyóból a Városháza oldalához telepített kisszínpadon. Ugyanekkor a Bregyóból minden harcművész és mesterember a városba indul az esküvőt meglátni. Felvonulásukat a heroldzenészek vezetik. Természetesen az ottani közönséget is behozzák magukkal, tehát a Bregyóban ezzel véget ér a program.
15.00 A farsa végeztével a kisszínpadot átrendezik vacsoratérré, majd a heroldzenészek jeladására a király megjelenik kíséretével a kisszínpadon és fogadja a harcművészek formációs felvonulását, köszöntéseiket és jóváhagyásaikat.
15.30 A király a díszszemle végeztével, kísérete élén a menyasszony szálláshelye elé vonul, s főembere útján kéreti menyasszonyát. Közben a főszínpadra felvonulnak a szertartás szereplői (püspökök, szerzetesek, kórus, zenekar, harcművészek).
15.45 A menyasszony és kísérete megjelenik a király előtt, majd mindannyian felvonulnak a főszínpadra és elfogalalják helyüket a szertartáshoz.
16.00 A királyi esküvői szertartás kezdete. A liturgiába ágyazottan a következő események történnek meg: - a menyasszony öccsének lovaggá ütése és karddal való felövezése,
- a menyasszony magyar királynővé történő felkenése és megkoronázása,
- a király és a királynő összeesketése.
A szertartás alatt mintegy 150 ember tartózkodik a főszínpadon, amely bizonyára valóban királyi látványosság lesz. Az esküvői szertartás végeztével ágyúlövések és éljenzés köszönti a királyi párt.
17.00 A király és a királynő, valamint szűkebb kíséretük átvonul a kisszínpadon kialakított lakomatérbe és elfoglalják helyüket az asztaloknál, a kisszínpad kiemelt, hátsó terében. Megkezdődik a királyi lakoma, amelynek két műsorrétege van:
1. Öt fogás felszolgálásának és az ételek ismertetésének ceremóniái, valamint
2. Az öt fogás elfogyasztása alatt, a kisszínpad alacsonyabb, de tágas előterében műsorszámok szórakoztatják a lakmározókat, és ezáltal a közönséget is. Ezek a következők:
- reneszánsz zenészek muzsikája,
- az udvari bohócok rögtönzött szonettversenye és marakodása, találóskérdések, stb.
- madrigálkórus-akrobaták attrakciója,
- tűznyelő-akrobaták attrakciója,
- reneszánsz táncok.
Ugyanekkor a tér másik sarkában megkezdődik az ökörsült porciózása, amelyet kukták népes hada hord szét a nézők között, mindenkit kínálva, amíg a hús el nem fogy.
19.00 A lakoma végeztével a táncosok a nézők közé mennek és táncra buzdítják a köztük elvegyült harcművészeket, mesterembereket, de a „civil” közönséget is. Amikor a táncosok lemennek a színpadról, helyüket a király és a királynő (esetleg a főurak és udvarhölgyek is) foglalják el, akik ott táncolnak.
19.10 A lakodalmi tánc végeztével a király, további mulatozásra buzdítva a nézőket, elbúcsúzik mindenkitől és a szállására vonul feleségével és szűkebb kíséretével. Alig távozik azonban a lakomatérről, ott máris kezdetét veszi a „bolondok lakomája”, akik a maradványokat falatozva, vaskos játékokkal parodizálják a királyi lakoma résztvevőit, karikírozzák az evésüket, viselkedésüket, stb. Ez már a programok levezetése, a bohócok végül elszállingóznak a színpadról a nézők közé, majd lassanként a térről is. Ugyanezt teszi, szintén lassan, észrevétlenül a többi közreműködő is, aki még a téren van. Ez a kétnapos program vége, ekkor kb. 21 óra van.
