Seuso-kiállítás - már készülnek a kincsek fogadására

Javában zajlanak a munkálatok a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében. Készül a festés, új ajtó került beépítésre, de riasztóberendezést is elhelyeznek. A legfontosabb munkák a dísztermet érintik, hiszen itt kerül majd elhelyezésre a páratlan műkincsegyüttes, a Seuso-kincs hat darabja. A mintegy negyvenmillió forint összértékű felújítási munkálatok biztonságtechnikai és műszaki szempontból is alkalmassá teszik az intézményt a nagy horderejű kiállítás megrendezésére.
2014.09.09. 08:58 |
Javában zajlanak a munkálatok a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületében. Készül a festés, új ajtó került beépítésre, de riasztóberendezést is elhelyeznek. A legfontosabb munkák a dísztermet érintik, hiszen itt kerül majd elhelyezésre a páratlan műkincsegyüttes, a Seuso-kincs hat darabja. A mintegy negyvenmillió forint összértékű felújítási munkálatok biztonságtechnikai és műszaki szempontból is alkalmassá teszik az intézményt a nagy horderejű kiállítás megrendezésére, a Seuso-kincs bemutatására.
„Napról-napra látványosabb a felújítás a múzeumban. Már most kitágultak a terek a folyosó festésének köszönhetően. Erre a munkára egyébként is nagy szükség volt, mert meglehetősen régen volt felújítás az intézményben, talán csak 1992-ben, az állandó régészeti kiállítás megnyitását megelőzően. Emellett komoly átalakítások is megkezdődtek, hiszen közvetlenül az utcáról is megközelíthető lesz a díszudvar. A hét elején ez került kialakításra, mostanra pedig az ajtó is bekerült a helyére. Beépítünk a folyosóra egy üvegajtót is, ami gyakorlatilag lezárja a múzeum további területét.” – mondta el kérdésünkre Nádorfi Gabriella, a Szent István Király Múzeum Tudományos Osztályának vezetője.
Minden műszaki és biztonságtechnikai előírásnak meg fog felelni a létesítmény, így a jövőben egyéb nagy értékű kiállítás megrendezésére is alkalmassá teszik. A munkákkal jól haladnak, hiszen mindennek rendben kell lennie az október 4-i megnyitóig. Õsszel pedig valószínűleg rengetegen érkeznek majd, hogy megtekintsék a páratlan Seuso-kincset ott, ahonnan a leletek elszármaztak. Ne feledjük, a páratlan ezüstleletek ezer szállal kötődnek Fejér megyéhez!
„Speciális előírások betartása mentén lehet csak bemutatni a páratlan Seuso-kincset. Egyrészt kamerák, mozgásérzékelők figyelik a dísztermet és az egész épületet. Korszerű riasztó-berendezés kerül elhelyezésre, ami egyedileg védi a műtárgyakat, de készülnek a speciális lövedékálló vitrinek is, ami szintén a páratlan kincsek védelmét szolgálja. De lesz fegyveres őrzés is. A szakemberek már bejárást is tartottak a múzeumban, és biztonságosnak ítélték meg az épületet” – mondta el Nádorfi Gabriella.
Hat darab műtárgy érkezik Székesfehérvárra, és hat darab vitrin kerül elhelyezésre. Megvannak már az elhelyezési pontok is, amit az álpadló elkészítése előtt meghatároztak a szakemberek. A vitrineket az ablakokhoz közel eső helyen állítják majd fel. A díszterem közepén az úgynevezett Pelso tál lesz, hiszen ez kötődik legjobban Fejér megyéhez. Emellett kap helyet a geometrikus és a kézmosó tál, az illatszeres szelence és a Dionysos korsó. A kiállítóteremben körbejárható lesz mindegyik vitrin. Két műtárgy sajnos olyan rossz állapotban van, hogy szállításuk veszélyeztetné az állapotukat. Így nem kerül bemutatásra a geometrikus kancsó és a rézüst sem, amit a kincs 1500 évvel ezelőtti elrejtéséhez használtak.
Sümegh József halála ügyében a nyomozás jelenleg is folyamatban van nyereségvágyból elkövetett emberölés bűncselekményének megalapozott gyanúja miatt, ismeretlen tettes ellen. Az adatok azt támasztják alá, hogy Sümegh József talált rá 1975-76-ban Polgárdi környékén a késő római kori leletre, és éveken keresztül birtokolta azt. Erre már a nyomozás kezdetekor is felmerültek adatok, de a később beszerzett bizonyítékok megerősítették. 1980 decemberében a 24 éves férfi katonai szolgálata lejárta előtt pár nappal különleges eltávozást kért, de nem haza ment. Pár nappal később a kőszárhegyi Borbély-pincében találták meg felakasztva. Az akkori vizsgálat – állítólag „ránézésre” – öngyilkosságot állapított meg, az ügyet le is zárták. A Fehérvár magazin által felkeresett szakértő azonban az eset kapcsán úgy fogalmazott, hogy az adatok ismeretében elmondható: figyelmen kívül hagyták a helyszínen a dulakodás nyomait, a hóban látható lábnyomokat. A fulladásnak és a fojtogatásnak pedig jól megkülönböztethető jelei vannak, amik alapján egyértelműen megállapítható lett volna annak idején is az idegenkezűség. A rendszerváltás után több katonahalállal kapcsolatos vizsgálat indult a rokonok kérésére, így melegítette fel a rendőrség Sümegh ügyét is. A nyomozás viszont csak a haláleset után tíz évvel indult el, s ez eleve megnehezítette az események rekonstruálását, a releváns adatok és bizonyítékok beszerzését. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata korábban az MTI-vel azt közölte, hogy a Seuso-kincsekkel összefüggésben emberölés bűntett elkövetésének gyanúja miatt folytat eljárást ismeretlen tettes ellen az NNI. A jelenlegi nyomozás 2000-ben indult akkor felmerült újabb adatok alapján.