Sikeres komposzt mintaprojekt a Gaja Környezetvédő Egyesület szervezésében - 4. cikk

A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.- 4. cikk - az aprítás fontossága
2012.03.21. 14:54 |
A Gaja Környezetvédő Egyesület 2011 nyarán közel 8 millió forint összegű támogatást nyert a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség KEOP forrásából. Az egyesület Székesfehérvár, Gárdony, Agárd, Dinnyés és Velence településeken 300 családnak adott lökést ahhoz, hogy saját kertjükben elkezdjenek komposztálni. A projekt célja az volt, hogy bemutassák, hogy nem egy nagydolog a komposztálás, amitől félni kell. A következő 1,5 hónap során egy cikksorozatban öt családot ismerhetnek meg, akik a projekt keretében kezdtek el szakszerűen komposztálni és mondják el tapasztalataikat lépésről lépésre.

Varga Gábor a Gaja Környezetvédő Egyesület elnöke szerint a komposztálásban a legfontosabb az aprítás. Valóban kihagyhatatlan munkafolyamat, ha nem több év alatt szeretnénk kész komposztot kapni. Nem nehéz belátni, hogy az aprítással, jóval nagyobb felületet képzünk, amit a mikrobák bontani tudnak, illetve megsértjük a növények védelmét szolgáló takarójukat. Az elnök szerint ugyanakkor szórakoztató dolog is, hiszen az aprítással minden dühét kiadhatja magából az ember. Persze ha a metszőollót választja, de a projekt keretében a résztvevők kölcsönbe vehetnek egy nagy teljesítményű aprítógépet is, amivel talán nem olyan szórakoztató az aprítás, de jelentősen megkönnyíti a munkájukat.

„A gallyakat, szőlővenyigét, növényszárakat szoktuk aprítani, de azért annyira nem aprózzuk, illetve a konyhai hulladék sok esetben már eleve aprított állapotban keletkezik. Illetve a komposztunk jelentős része fű.” – Kapuvári Tibor
 


„Az aprítás nálunk attól függ, hogy mikor milyen kedvem van. Van úgy, hogy teljesen felaprítom 2-3 centis darabokra, aztán van úgy, hogy kicsit hosszabb, de az is még belefér. Az ingyenesen használható aprítógépet is kölcsönvettem és a gallyakat azzal daráltam le a zöldmetszéskor.” – Kutas László

„Ausztriából hoztam egy jó minőségű aprító gépet, így azzal mindent átdarálok, ami nem fű, kaszálék,vagy lomb. Sőt még a gyomnövényeket is át szoktam darálni rajta, persze ha virágzik a gaz, akkor azt leszedem róla, nehogy a magjait elszórjam vele a kertben. Ami meg nem megy át a darálón azt előtte fejszével, vagy metszőollóval elvágom. Amit végképp nem visz az aprító az pedig megy a kályhába.” – Kloiber László
 


„Az aprítás, darálás nagy részét elvégzik nálunk a nyulak, de természetesen gallyakat nem rakunk bele egészbe, ami olyan az metszőollóval picit felaprítjuk.”  - Tóth Péter

„Minden a komposztba kerülő anyagot 5-10 centis darabokra aprítok kézzel, de a tavaszi nagy metszéseknél a Gaja Egyesülettől veszem kölcsönbe az aprítógépet. De a gallyak nagy részét felhasználom a kandallóba gyújtósnak, tüzelőnek.”   - Varga Ferenc


 
A lenyírt fű különös gondoskodást igényel mielőtt a komposztra kerül, ezzel kapcsolatos tapasztalataikról beszélnek a következő cikkben interjúalanyaink.