Smart city konferenciát rendeztek ma a Városházán, amihez az érdeklődők online csatlakozhattak. A szakmai fórum előadói a városi, térségi digitális fejlesztésekről osztották meg tapasztalataikat, középpontban a közlekedéssel. A szimpózium előadói nálunk is megvalósítható finn okosmegoldásokról, egy induló magyar-finn együttműködésről, a Digitális Jólét Programról, közösségi és elektromos járműhasználatról, illetve a helyi jógyakorlatok közül például okostantermekről és a városi applikációról osztották meg szakmai tapasztalataikat.
Konferenciát szerveztek ma délelőtt a helyi és térségi közösségek digitális fejlesztési programjaihoz, valamint az okosváros-, smart city fejlesztésekhez kapcsolódó témákban, középpontban a közlekedéssel.
A rendezvény egy sorozat nyitóeseménye volt, amit a HÉT HATÁR Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség a Kárpát-medencében Egyesület kezdeményezett, a Digitális Jólét Programmal együttműködve. A szimpózium résztvevőit dr. Cser-Palkovics András polgármester, az Egyesület elnöke köszöntötte. Az egyesület szerveződéséről azt mondta, hogy várják azoknak a magyar – határon innen és túli, kis vagy nagyobb lakosságszámú – településeknek a jelentkezését, amelyek készek együttműködni a jógyakorlatok megvalósításában. Az egyik terület, amivel érdemes foglalkozni, az a digitalizáció, a smart citys megoldások bevezetése, mondta, ezért szervezték a konferenciát.
Városi, térségi digitális fejlesztésekről tanácskoztak
Rengeteg információ, rengeteg szakmai javaslat megjelenik az önkormányzatoknál:
„Jó, ha mögé tudunk látni, és ki tudjuk szűrni: mik azok a megoldások, amelyek valóban okosmegoldások, és amelyek valóban fenntartható és működtethető megoldások. És hol lehet szerepe ezekben az önkormányzatoknak, és hol lehet szerepe az önkormányzatokon túl civil szervezeteknek, szakmai szervezeteknek, az oktatási fórum rendszereinek vagy a magánszektornak, a vállalkozásoknak.” – fogalmazott az önkormányzatok szerepvállalásáról. Az egyik legközpontibb feladat a közlekedés megoldása, ami napi szintű kihívásokat jelent, ezért is fontos a konzultáció és az együttműködés fejlesztése, ehhez járul hozzá a konferencia. Elmondta, hogy a sorozatban a következő konferenciát – fókuszban az oktatással – őszre tervezik, szintén az online térben, hogy a konzultációhoz minden érdeklődő csatlakozhasson.
A szakmai program első előadójaként dr. Urkuti György, Magyarország helsinki nagykövete a nálunk is meghonosítható okosváros-megoldásokról, tapasztalatokról és partnerségi lehetőségekről beszélt.
Prezentációja előtt arra utalt, hogy egészen különleges kapcsolat van a két ország között, és a Finnországban működő innovatív – valóban működtethető, gyakorlatias – megoldások számos tekintetben adhatnak követhető programot magyar települések számára. A két ország között 58 testvérváros-pár működik, amit a különleges barátság és a történelmi párhuzamok is erősítenek – azonban nemcsak kulturális területen, hanem más téren is lehetne együttműködni a kölcsönösen pozitív viszonyulás alapjaival, például a digitális fejlesztésekben, mondta. A hasonló gondok között az elöregedő népességet, a környezetszennyezést és a koronavírus-járványt is említette, a hasonló lehetőségeknél pedig az erős helyi identitásokat, a jól képzett munkaerőt, illetve EU-s és nemzetközi forrásokat sorolta fel. Egyik üzenetként azt fogalmazta meg, hogy új erőforrások bevonására van lehetőség: Helsinkiben egy magyar-finn okos megoldás platformot terveznek létrehozni egy nonprofit egyesület keretein belül, ami új megoldásokat keres a hasonló problémákra, kölcsönösen előnyös projektek generálására. A konkrét példák között említette például az először bevezetett drive-in szavazás lehetőségét a jelenleg zajló önkormányzati kampány apropójából, amivel a népesség 33%-a élt, a várható szavazóknak több mint a fele. Beszélt továbbá Espoo közösségi autómegosztó rendszeréről, amit a kerékpármegosztó rendszer mintájára hoztak létre, a Lahti városában kialakított biciklis sztrádáról, az útra vetített közlekedési jelekkel, a robot parkolórendszerről, a világszinten egyedülálló személyes karbonbüdzsé applikációról, a Tamperében működő szabadon hozzáférhető, valós idejű mobilitási adatok szolgáltatásáról és a Kuopio városába tervezett új innovációs központ létrehozásáról.
A több mint öt éves Digitális Jólét Program előrehaladását foglalta össze dr. Gál András Levente, a program szakmai vezetője.
A Program az okosvárosok jógyakorlatait, alkalmazásait, megoldásait támogatja és írja elő: jelenleg 15 felsőoktatási intézményben vannak jelen, és 1715 DJP Pont működik az országban, mondta el a szakmai vezető. Kiemelte azt az együttműködést, hogy a Hét Határ Egyesület aktívan részt vesz a program terjesztésében, nemcsak a hazai, hanem a határon túli települések esetében is, az egységes magyar digitális ökoszisztéma kialakításának a céljával. A DJP 2030-as célrendszerét a munkaerőpiacon, a közösségekben, kiváltképp a családban és állampolgárként is értékesen működő ember, a minden ágazatban működő digitális gazdaság és infrastruktúra, valamint rendszerszinten a digitális államkormányzás tényezői mentén határozta meg. Majd kitért a Digitális Falu Programra is: a kis települések dinamizálásáról azt mondta, hogy az urbanizáció globális jelensége mellett a jobb életminőség érdekében jelentős számú ember költözik falura, ezért is létfontosságú a definiált szegmensek fejlesztése. A program célja, hogy alumni hálózatot hozzanak létre, elkötelezett, jól felkészült és gyakorlatias térségfejlesztési szakértőkkel, illetve egy közös platformot az információk és jógyakorlatok átadására.
„Hogyan csináljunk divatot a közösségi közlekedésből?” – ezt a témát közelítette meg Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökének az előadása.
A szövetség – amihez például Székesfehérvár és Szolnok az elsők között csatlakozott – fő feladataként a minden irányba kiterjedő edukációt jelölte meg, és a szakmai érdekképviseletek fontosságát hangsúlyozta. Az egyik stratégiai pillérben a piackutatások szerepét emelte ki, a kommunikációs stratégiában pedig roadshowk, témahetek megvalósítását. Az előző előadásokból visszautalt az ’adat mint közhasznú érték’ hozzáférhetőségének a fontosságára, és a közösségi közlekedés használatához kapcsolódó, a levegő minőségét mutató adatokat hozta példának. A 2021-es évet az edukáció és környezet szlogennel írta le, ami magában foglalja többek között a mobilitási és mikro-mobilitási irányok meghatározását, az elektromos autóhasználati költségek elszámolhatóságának a biztosítását, a pályázatok véleményezését, a támogatási kör kibővítését, valamint az edukációs kampányok elindítását – amire a Fenntarthatósági Témahétre készített fiataloknak szóló filmet emelte ki. 2022 a fejlesztések éve lesz, mondta: a tervek között szerepel például, hogy az elektromos autóvezetés a járművezetői oktatás részévé váljon, illetve hogy az elektromosjármű-töltők országos lefedettséget mutassanak, és hogy a közösségi közlekedést támogató last mile megoldások elterjedjenek. 2023-ra – mondta – szeretnék, ha a fiatalok körében az elektromos közlekedési eszközök mint valós alternatívák legyenek jelen, például az elektromos rollerekkel, amik felvetik többek között akár a ’rollerbarát’ üzletek létrehozását. A tervek között szerepel továbbá, hogy a városokban karbonsemleges zónákat jelöljenek ki a fenntarthatóság érdekében, szerepelt a prezentációban.
Az Alba Innovár Digitális Élményközpontot és a Fehérvár App mobilalkalmazást mutatta be Laufer Tamás, a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke.
Az Alba Innovár létrehozásának a célja a digitális képzéseken keresztül megvalósuló pályaorientáció segítése, a digitális szakadék csökkentése, a digitális alkotás, gondolkodás és élmények megvalósítása, a kommunikáció és a digitális jólét fejlesztése – egy a város szívében működő új kulturális központtal, mutatta be prezentációjában. Az Innovárban már az első nyáron szerveztek tábort, belefogtak egy okosterem-programba, majd létrehozták a PeDig hálózatát a pedagógusképzésre. Az okosváros a lakosok céljait kell, hogy szolgálja, ezért az Alba Innovár 2.0 az esélyteremtésről szól: ezt szolgálják például a digitális és robotikai vállalati képzések, a Digitális Napközi program, a szakkörök és a nyílt napok, az időskorúak digitális felkészítése és a városi digitális szolgáltatások támogatása. Négy év alatt több mint 21 ezer embert tudtak megszólítani a központban. A Fehérvár App mobilalkalmazással lehetővé vált a lakossági igények magasabb szintű kiszolgálása, például a hibabejelentésben, a közműszolgáltatások működtetésében, az aktuális hírek megosztásában vagy okostérképpel, programajánlókkal – megvalósítva egy praktikus és gyors interaktivitást, mondta.
Záró gondolataiban dr. Cser-Palkovics András köszönetet mondott az előadóknak.
Elmondta, hogy Székesfehérvár tekintetében már felmerült a csatlakozás szándéka a magyar-finn okos megoldásokkal foglalkozó nonprofit szervezethez, majd többek között az államigazgatás digitalizálásának a kulcsfontosságát, a különböző platformok közös kommunikációját, az elektromos járművek elterjesztésének, szabályozásának felvetéseit és a helyi digitális oktatás fejlesztését emelte ki az elhangzottakból.
