-
A szeretet lángja
A betlehemi Születés Bazilikában őrzött örökmécses lángjából meggyújtott lámpás tüzének segítségével lobbantotta lángra a város adventi koszorújának negyedik gyertyáját dr. Cser-Palkovics András polgármester és Spányi Antal megyéspüspök. Az Alba Regia Vegyeskar csodálatos koncertje alatt egy kis hóesés is vidámságot, örömet csalt az arcokra.
2024.12.22. -
Városi síbank a téli szünetben
A Székesfehérvári Városi Sí-Bank a téli szünetben december 23-án, 24-én, 30-án, 31-én és 2025 január 2-án és 3-án 17:00 és 20:00 óra között lesz nyitva a Vasvári Pál Általános Iskolában.
2024.12.22. -
Advent Szárazréten
Igazi családi karácsonyváró programok várták azokat, akik szombaton a Feketehegy-Szárazréti Közösségi Házba látogattak. Az ingyenes rendezvényen vásár, színpadi produkciók és gyermekprogramok várták a látogatókat.
2024.12.21. -
Városi Diákbál januárban
A Székesfehérvári Diáktanács egyik legnagyobb rendezvény évről-évre a Városi Diákbál. Január 31-én a Sóstói Stadionba várják a fehérvári középiskolásokat azért, hogy újra egy jót bálozhassanak intézményektől függetlenül is együtt. A jegyértékesítés a téli szünet után kezdődik, belépőket az iskolák diákönkormányzati tagjaitól lehet beszerezni.
2024.12.21.
Sok ág leszakadt, de jól bírta a hétfői vihart a város nyolcvanezres faállománya
Mocsári ciprusok a Rózsa ligetben.
A parkfenntartók és a köztisztasági munkatársak városszerte seprőgéppel és kézi erővel is dolgoznak még a leszakadt ágak összegyűjtésén.
A városban nyolcvanezer közterületi található, melyek fenntartása, gondozása folyamatos munka. Székesfehérváron a Városgondnokságok két faápoló szakmérnök is dolgozik. Szerencsére olyan sok fánk van Fehérváron, hogy nehéz minden egyedre figyelni éppen ezért nagyon megköszönjük a hibabejelentőnkön keresztül érkezett lakossági jelzéseket, hiszen „több szem többet lát” és a fényképes bejelentések nagyban segítik a munkánkat – mondta Homoki László.
Fontos szempont volt a Jávor Ottó tér kialakításakor, hogy megóvják a korábban ültetett fákat.
Nem csak a fiatal, frissen ültetett fák igényelnek gondozást, hanem idősebb társaik is. Két nagyon fontos dologra kell figyelni a városi környezetben, a gyökérnyaki és a koronaalapi sérülésekre. A Városgondnokság közösségi oldalain egy-egy balesetveszélyes fa kivágásakor kapunk hideget-meleget, de a városi környezetben mindennél fontosabb szempont, hogy ne legyen balesetveszélyes fa az utak és járdák mellett. Senki nem szeretné, hogy kárt esetleg sérülést okozzon egy-egy nagyobb, kívülről egészségesnek látszó ág.
Melyik fajták bírják a legjobban a városi környezetet és az olyan viharokat, mint ami a hét elején volt?
Fehérváron a platánok, a tölgyek bírják a legjobban. A kőrisek és a fűzfák pedig a legkevésbé. A fűzfa nagyon szép, de alapvetően puha fa és könnyen korhad, sokkal hamarabb bekövetkezik egy-egy ágleszakadás. A kőris pedig idősebb korában kifekszik, ami annyit jelent, hogy a vázágak felkopaszodnak és a súlypontja a külső részre összpontosul, ahol előbb utóbb ágleszakadás lesz a vége.
Székesfehérvár legidősebb fái több mint 100 évesek. A Halesz parkban, az 1848-as emlékmű és a Kossuth címer mellett áll a város legidősebb kocsányos tölgye.
A viharban a Csónakázó-tó szigetén is sajnos leszakadt egy nagy ág az egyik idős fűzfáról. Ezt nem vittük még el, mert jelentős mennyiségű poszméh fészkelt a fa korhadt belsejében. Méhész szakemberünk begyűjti a méheket és utána visszük majd el a szigetről, ami nem lesz kis munka mert emberi erővel kell majd kihordani a nehéz tönköket.
Mikor és milyen szempontok alapján végeznek metszést egy-egy idős fán?
Egy városi fa első ilyen beavatkozása rendszerint az úgynevezett kényszermetszés szokott lenni, amikor mondjuk a járda fölé balesetveszélyesen benyúlik, vagy a parkoló autók tetejére lóg egy ág. Később, az idősebb fáknál történik a komolyabb beavatkozás, amikor el kell végezni a ritkítómetszést, ez lazítja a koronát. Ennél drasztikusabb az ifjítómetszés, ilyenkor a korona jelentős része, akár a hetven százaléka is eltávolításra kerül. Ez sokszor drasztikusnak tűnik, de ennek a beavatkozásnak köszönhetően a fa újra elkezd hajtani, és egy-két éven belül ismét csodálatos lomkoronája lesz.
Jelentős munka még a száraz gallyazás, amikor a száraz, elhalt ágakat távolítjuk el. A munka nagyságát talán jól érzékelteti, hogy Székesfehérváron jelenleg becsléseink szerint nyolcvanezer körüli a faállományunk.
Arra van lehetőség, vagy ha úgy vesszük, szabályszerű az a kertvárosokban, ha az otthonunk előtti fát mi magunk gondozzuk, metsszük?
Bár önkormányzati tulajdonban van minden fa, ami közterületen található, de ha fenntartásról van szó, akkor teljesen szabályszerű ezeknek a fáknak a lakossági gondozása, illetve az is nagy segítség, ha bejelentik, esetleg fényképet kapunk a problémás fákról.
Ugyancsak jelentős feladatot ad a Városgondnokságnak, amikor az áramszolgáltatónak végzi a fák kötelező vezetékek alatti metszését. Ez is néha drasztikusnak tűnik, de városban vagyunk, ahol nagyon vékony határmezsgyén kell egyensúlyozni a lakosság kényelmi szolgáltatásai, illetve a zöld környezet iránti igénye között. Kertészként én is azt mondom, hogy nem mindig elfogadható, amit látunk, de szigorú törvénynek kell megfelelni és ez a föld alatti közművekre is vonatkozik. A légvezetékeknek van védőtávolsága, amelynek betartása életvédelmi kérdés. Itt nem csak az ágak miatt esetlegesen megrongálódó, vagy leszakadó vezetékekre kell gondolni, a fa képes vezetni elektromosságot.
Sarkalatos kérdés a fák kivágása, amelyet sokszor lakossági felháborodás kísér, pedig gyakran éppen lakossági kérésre történik...
A közterületi fakivágás engedélyköteles, jegyzői engedély kell hozzá, amit a Városgondnokságnak is meg kell kérnünk minden esetben, és a hatóság bírája el, hogy indokoltnak tartják-e egy-egy beteg fa kivágását. Mi abban az esetben szoktunk fát kivágni, ha kiszáradt és elpusztult, illetve ha balesetveszély áll fenn, mert hasadt, korhadt. Balesetveszélyes helyzetnél pedig sajnos nem mérlegelhetünk, mert az emberélet elsődleges szempont.