Csak egyetlen 56-os forradalom van - mondta Sólyom László vasárnap Budapesten az Operaházban. A köztársasági elnök kijelentette: a forradalom fő követelései megvalósultak 1989-90-ben. A válogatás a múltból általánossá vált 1989 után. Nemcsak külön ünnepelnek, hanem mást ünnepelnek, és ezzel 1956 értéke és jelentősége viszonylagossá válik. A divatos jelszó szerint sokféle ötvenhat van. Én azonban azt mondom: csak egyetlen 56-os forradalom van - közölte az államfő az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója tiszteletére a Magyar Állami Operaházban tartott díszelőadáson.
Sólyom László szerint a forradalom fő követelései megvalósultak 1989-90-ben: Magyarország független, szabad, demokratikus jogállam, és saját elhatározásából lett nemzetközi szervezetek, mindenekelőtt az EU tagja.
Az államfő szerint 1956 örökségéhez a rákövetkező harminc év öröksége, valamint a rendszerváltás és a forradalom viszonyának tisztázása is hozzátartozik. Úgy vélte: az ötvenhatos forradalomban és az 1989-es rendszerváltásban az a közös, hogy lényegüket tekintve tagadásai az állampárti kommunizmusnak. Nincs folytonosság 56 és Kádár között. Nincs folytonosság Kádár és az 1989-90-ben megalkotott demokratikus jogállam között - fogalmazott.
Sólyom László azt mondta: ahogy a forradalom 1956-ban egy csapásra megsemmisítette a Rákosi-rendszer legitimitását, úgy a forradalom nevének és becsületének visszaállítása 1989-ben a Kádár-rendszer legitimitását szüntette meg. Ha valaki a forradalommal is, Kádárral is fenn akarja tartani a folyamatosságot, nem ünnepelhet tiszta lelkiismerettel, legkevesebb, hogy válogatni kényszerül a kádári múltból: van amit vállal, van amit tagad - közölte az államfő.
Sólyom László szerint 1956-ban és 1989-ben is túlléptek azokon törekvéseken, amelyek a szocialista rendszer keretein belül akartak több szabadságot. Nagy Imre nagysága abban állt, hogy felismerte ezt, kilépett kommunista múltjából, és kilépett a szovjet világrendszerből is, mégis baloldalinak megmaradva vállalta történelmi szerepét - fűzte hozzá.
Az államfő az ötvenhatosokhoz szólva közölte: 'csak az ötvenhatosok szólhatnak holt bajtársaik nevében'. Mint mondta, ahogy ők beszélnek a forradalomról, megérteti velünk 1956 lényegét. Hozzátette: az elmúlt napok megemlékezései során közöttük azt érezhette, hogy nem a veszekedő örökösök között van, hanem az örökhagyóknál.
Az államfő szerint a forradalomnak köszönhetjük, hogy Magyarországra pozitívan tekint a világ, a hatalmas szovjet túlerő ellen küzdő szabadságharcosok hősiessége mindenütt, máig tartó megbecsülést szerzett a magyar névnek. Az 56-os emigránsokkal kapcsolatban azt mondta: ők azok, akik 1956 közvetlen élményét, azoknak a napoknak a lelkületét magukkal vitték, és ébren tartották mindmáig. A köztársasági elnök kitért arra, hogy minden megvan ahhoz, hogy október 23-a március 15-éhez hasonlóan ne csak törvény szerinti ünnep, hanem olyan nemzeti ünnep legyen, amelyet a nemzet szívébe fogad, amely része a nemzet emlékezetének.
