Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Székesfehérvár város közigazgatási területére

KEOP- 6.3.0/Z/10-2010-0005 "Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Székesfehérvár város közigazgatási területére"

 Támogató: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.

Közreműködő szervezet: Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Kft., 1134 Budapest, Váci út 45., Postacím: 1437 Budapest, Pf: 328., Honlap: www.nkek.hu

Kedvezményezett: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, 8000 Székesfehérvár Városház tér 1.

A projekt rövid leírása: A 2002/49/EK irányelv, illetve annak honosítása, a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló 280/2004.(X. 20) Korm. rendelet a 100 000-nél több lakosú városokra stratégiai zajtérkép és intézkedési terv elkészítését írja elő. Kötelezettként a települési önkormányzatokat nevezi meg.

Feladat Székesfehérvár közigazgatási területére, a 8002/2005 GKM tájékoztatóban meghatározott fő közlekedési létesítmények kivételével, a 280/2004.(X. 20) Korm. rendelet, és a részleteket megfogalmazó 25/2004.(XII. 22.) KvVM rendeletben megadottak alapján, zajforrás-csoportonként és a megadott időszakokra a stratégiai zajtérképek elkészítése. További feladat az elkészített stratégiai zajtérképek információi alapján zajcsökkentési intézkedési terv készítése.

A projekt kezdete: 2011.08. hó

A projekt befejezése: 2013.06. hó

A projekt elszámolható összköltsége: 65.001.216 Ft

Az elnyert támogatás összege, mértéke: 61.751. 155 Ft, 95%

---

Székesfehérvár jelenlegi zajhelyzetéről és a stratégiai zajtérképről bővebben

Székesfehérvár jelenlegi zajhelyzete:

Közlekedési zaj:

Székesfehérvár városa közlekedési csomópontban fekszik, számos nagy forgalmú út szeli át területét, s így jelentős átmenő forgalommal kell számolni, tehát Székesfehérvár jelentős közlekedési gócpont, és mint ilyen, a település zajhelyzetét döntő módon a közlekedés határozza meg. A várost átszelő korábbi fő közlekedési utak igen nagy forgalmat bonyolítanak le jelenleg is. A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által végzett vizsgálatok megállapításai szerint ezek környezetében található védendő létesítményeknél jelentős, gyakran a határértéket mintegy 10 dBA-val meghaladó zajterhelés is kialakul. Az elmúlt évek folyamán ezen nagy forgalmú utak több szakaszára is készült zajtérkép (Budai út több szakasza, Kadocsa utca, Horváth István út – Széchenyi út térsége) és mérések történtek, amelyek alátámasztották a fenti megállapításokat.

Az elkerülő utak jól szolgálják a belvárosi forgalom egy részének elvezetését. A belterületek forgalmát enyhíti a megépült nyugati elkerülő út is, ami az észak-déli átmenő forgalom jelentős részét levezeti. Ugyanakkor már negyedik éve folyamatos probléma, hogy az új nyomvonal környezetében élő Maroshegyi lakók – akik korábban egy igen kedvező zaj-adottságokkal rendelkező területen éltek – nyugalmát zavarja az út forgalma. Ebből kifolyólag folyamatos a zajpanasz, annak ellenére, hogy a térségben a nyugati elkerülő út (7-es 8-as főútra) vonatkozóan a hatályos zajvédelmi jogszabályban meghatározott zajterhelési határértékek teljesülnek.

Az elkerülő út egyéb szakaszain – a Vásárhelyi út, és a Kertész utca lakóházainál – fokozza a problémát, hogy a forgalomból származó környezeti zajterhelés kis mértékben meghaladja a megengedett értéket, ahol is kizárólag passzív zajvédelmi megoldásokat alkalmaztak, így elkerülhetetlen a hatósági intézkedés – felülvizsgálat. A KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) részleges felülvizsgálatra kötelezte a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központot levegő, felszíni víz, vízi létesítmények, valamint zaj- és rezgésvédelem vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy a 63-as úton a megengedett sebességet 90-ről 110 km/órára emelték, így a közlekedésből származó zajterhelés is emelkedett, amely tovább fokozza a zajvédelmi problémát. A Felügyelőség előírásai alapján jelenleg folyamatban van a nyugati elkerülő út mentén telepítendő zajvédő falak építési engedélyezése, melynek megépítésével várhatóan kedvezőbb zajhelyzet adódik az úthoz közelebbi védendő létesítményeknél. A nyugati elkerülő út tervezett harmadik szakasza, mely várhatóan 2015 környékére épül meg, jelentősen le fogja csökkenteni a 8-as út Székesfehérvár, Új Csóri úti szakaszának gépjármű forgalmát, mely hatására a környék jelenlegi zajhelyzete is kedvezőbbé válik. A nyugati elkerülő harmadik szakaszának megépítésével a városon átmenő forgalom is csökkenni fog, mely szintén kedvezőbb zajhelyzetet eredményez.

Repülési zaj:

Nagy közérdeklődésre igényt tartó beruházás a térségben a Börgöndi repülőtér fejlesztés. Az ezzel kapcsolatos zajhatások szintén befolyással fognak bírni a hatásterülettel érintett területek lakóinak életminőségére.

Ipari zaj:

Korábbi iparterületeken, lakóterülettől megfelelő távolságban működő ipari telephelynél kevés a zajprobléma. Az új ipari parkok néha a nem megfelelő rendezési terv alapján, a gazdaságosabb terület kihasználás miatt a lakóterülettől nem kerülnek megfelelő távolságba és ez is a zajpanaszok forrása lehet.

Nem célszerű tehát lakóterületek közvetlen közelébe ipari, vagy nagy forgalmú közlekedési objektumokat telepíteni, mert a zajvédelmi követelmények teljesülése csak költséges műszaki intézkedésekkel biztosítható, és a zajvédelmi követelmények teljesülésének ellenére sem kizárható a további zajpanasz.

Az üzemi létesítményektől származó környezeti zajterhelés helyi probléma. A város területén az ipari parkok úgy kerülnek kijelölésre, hogy azok a védendő területektől való távolságuk következtében kiemelkedő zajvédelmi problémát nem vetnek fel. Általában a lakóterületek közé beékelődő üzemek, kisipari telephelyek okoznak zajhatással kapcsolatos panaszokat.

A hatályos zajvédelmi szabályozás alapelve a megelőzés, tehát új üzemi létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének a feltétele a zajvédelmi követelmények maradéktalan kielégítése.

Szolgáltató, vendéglátó egységek okozta zaj:

Számos helyi problémát vet fel a különféle szolgáltató létesítmények hangosító berendezéseinek üzemeltetéséből eredő környezeti zajterhelés is, mely szolgáltatások zajvédelmi megfelelőségének ellenőrzésére a Felügyelőség – a vonatkozó zajvédelmi jogszabályok alapján –, vagy Hivatalunk rendelkezik hatáskörrel.

Itt kell még megemlíteni a szaporodó bevásárló centrumokat, amelyek nemcsak közvetlen zajukkal, hanem gyakran a forgalom adott területen történő növekedésével is zavaró hatásúak.

Rendezési terv és zajvédelem:

A fenti problémákból is kitűnik, hogy a környezeti zaj elleni védelem alapját képezi a területhasználatok környezettudatos tervezése. A rendezési tervek készítése során törekedni kell a meglévő, zajvédelmi szempontból kedvező, csendesebb területek állapotának megőrzésére. A hatályos jogszabályi előírások értelmében zajt keltő és zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell tervezni, elhelyezni, hogy a határérték teljesülése biztosított legyen és jelenlegi állapotnak sem szabad nagymértékben kedvezőtlen irányba változnia.

Ezen kívül a zajpanasz forrása lehet a különféle lakóparkok forgalmas út mellé történő telepítése is, ilyen esetekben sokszor már csak egyetlen megoldás létezik a zajproblémák kezelésére, ami nem más mint a passzív zajvédelmi megoldások, hangszigetelt nyílászárók alkalmazása a lakóépületeken, mely kizárólag a belső tér zajvédelmi követelményeit képes megoldani, ha már a védendő homlokzatnál a vonatkozó zajterhelési határértékek nem teljesülnek.

Székesfehérvár új zajrendelete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése új zajrendelet kíván alkotni a 2011-es évben – a hatályos zajvédelmi jogszabályok figyelembevételével – a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a helyi zajvédelem szabályainak megállapítására vonatkozóan.

A jelenleg (2011. évben) hatályos zajvédelmi jogszabályok:

• a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Zajrendelet)
• a környezeti zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet (továbbiakban: Zajhatárérték rendelet)
• a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet

Az önkormányzati (helyi) zajrendelet célja, hogy meghatározza az ember egészséghez, egészséges környezethez való jogának védelme érdekében a helyi zajvédelmi szabályokat.

A rendelet hatálya kiterjed arra a természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely Székesfehérvár Megyei Jogú Város közigazgatási területén, állandó vagy ideiglenes jelleggel

• magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő építési és bontási-,
• kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos tevékenységet végez,
• vendéglátó egység szabadtéri területén hangosító berendezést üzemeltetet, élőzenét szolgáltatat,
• lakóterületi övezetben magáningatlanon (hangosító berendezést üzemeltet) rendezvényt
• közterületen hangosító berendezés üzemeltetésével járó rendezvényt tart.

A helyi zajrendelet a fenti tevékenységek végzését időben korlátozza, tevékenységtől jellegétől és volumenétől függően. A rendelet ezen kívül szabályozza a közterületen hangosító berendezés üzemeltetésével járó rendezvény tartását, mely rendezvények az Önkormányzat engedélyével végezhetők.

A rendelet alapvető célja, hogy a lakókörnyezetek élhetőbbé váljanak, a zajjal járó tevékenységeket, melyeket a helyi rendelet szabályoz, lehetőség szerint bizonyos időszakokban végezzék, mikor azok a lakosság számára kevésbé zavaróak.

---

Székesfehérvár stratégiai zajtérképe

Mi a stratégiai zajtérkép?

Környezetünkben számos zajforrás működik, ami zavarja mindennapi tevékenységünket, nyugodt pihenésünket. Ezek egy része csak átmenetileg és néhány embernek okoz kellemetlenséget, másrészük azonban tartósan és nagy területen terheli a környezetet. Az utóbbi csoportba elsősorban a közlekedési létesítmények és a jelentősebb ipari üzemek tartoznak bele. Útjaink, vasútjaink, repülőtereink zajcsökkentése azonban nem könnyű feladat, mivel bonyolult forgalmi rendszer és kialakult településstruktúra mellett kell megoldásokat keresni. A nagyobb városok vagy agglomerációk zajcsökkentése éppen ezért, a település egészére kiterjedő gondos tervezést, intézkedési terv-készítést igényel. Országos program szükséges a nagy forgalmú közlekedési létesítmények zajának csökkentése érdekében is.

Megalapozott intézkedési tervek csak a zajterhelés és a zajterheléssel érintett lakosság mértékének ismeretében készíthetők. Ehhez nyújtanak segítséget a stratégiai zajtérképek.

Jogszabályi háttér

Az EU 2002-ben fogadta el azt az irányelvét, ami stratégiai zajtérképek és ezeken alapuló zajvédelmi intézkedési tervek készítését írja elő:

• a nagyvárosi agglomerációkra (100 000 fő lélekszám fölött),
• a nagy forgalmú vasutakra (30 000 jármű/év forgalom fölött),
• a nagy forgalmú közutakra (3 000 000 jármű/év forgalom fölött) és
• a nagy forgalmú repülőterekre (50 000 repülési művelet/év forgalom fölött).
• Az irányelvet Magyarország 2004-ben vette át az alábbi két rendelet megalkotásával:
• a környezeti zaj kezeléséről és értékeléséről szóló 280/2004.(X.20.) Kormány rendelet,
• a stratégiai zajtérképek valamint az intézkedési tervek készítésének részletes szabályairól szóló 25/2004.(XII.20) KvVM rendelet

Hogyan készülnek a zajtérképek?

A zajtérképek a zajforrások és a zajterjedés modellezésén alapulnak. Mérést egyedül az ipari létesítmények esetén végeznek, azonban a lakott területeket érő zajterhelés mértékét ebben az esetben is számítással állapítják meg. A stratégiai zajtérképek alapvető célja olyan állapotfelmérés készítése, amely alapot adhat a legjelentősebb zajforrás-csoportok kezelésére vonatkozó intézkedési tervek készítésére, stratégiai jellegű döntések megalapozására, ezért mind a terjedést befolyásoló tényezők, mind pedig a forgalmi adatok az adott területre jellemző éves átlagos értékek.

A zajtérképek alapjaként olyan digitális térképek szolgálnak, amelyek ábrázolják a zajforrásokat (közutak, vasutak, repülőterek, ipari létesítmények), a hangterjedés útjában álló akadályokat (pl.: zajvédő falak, töltések, magasabb építmények) és a zajtól védendő épületeket (pl.: lakóépületek, egészségügyi intézetek, oktatási intézetek). A zajforrásokhoz azok jellegétől függően hozzá kell rendelni a forgalmi adatokat vagy a zajmérési eredményeket, továbbá egyéb a terjedést és zajkeltést befolyásoló jellemzőket, a zajtól védendő épületekhez pedig hozzá kell társítani az érintettek számát. Mindezeknek az adatoknak a felhasználásával az erre a célra készített számítógépes programok elkészítik az adott terület stratégiai zajtérképét.

A zajhelyzet értékelésére felhasznált mutatók: Lden és Léjjel

A stratégiai zajtérképeken a zajhelyzetet kétféle zajmutatóval kell ábrázolni.

Az Lden egy olyan "átlagos" zajszint, ami egy nap teljes 24 órájának jellemzésére szolgál. Az átlagképzéskor az esti és éjszakai időszakban fellépő zajok (5 ill. 10 dB-lel) nagyobb súlyt kapnak.

Az Léjjel az éjszakai (22:00 és 6:00 óra közötti) időszak átlagos zajszintje.

Zajterhelés – konfliktus – érintettség

A zajtérképek egy része, az ún. "zajterhelési térképek" az egyes térképi pontokban észlelhető zaj mértékét ábrázolják.

Azokra a területekre, amelyre elkészült a zajterhelési térkép, konfliktustérképet is kell készíteni. Ez a térkép azt mutatja, hogy a zajterhelés az egyes pontokban mennyivel magasabb, mint a stratégiai küszöbérték. Az előbb említett küszöbérték alatt nem határértéket, csupán elérendő célértékeket kell érteni. A konfliktus térkép világít rá arra, hogy mely területeken lehet kritikus a zajhelyzet, hol kell az intézkedési tervben foglalkozni a meglévő kedvezőtlen zajhelyzet részletesebb vizsgálatával.

Az érintettség azt fejezi ki, hogy egy adott zajszint hány embert érint.

Forrástípusonként (ipari létesítmények, közutak, vasutak és repülőterek) külön készül zajterhelési zajtérkép az éjszakai és az egész napra jellemző állapotra és ugyancsak forrástípusonként külön készül konfliktus térkép az éjszakai és a teljes nappali időszak jellemzésére. A nagyvárosi agglomerációkra tehát (ha a területükön mind a négy forrástípus fellelhető) összesen 16 db, a nagy forgalmú közlekedési zajtérképekre pedig 4 db különböző zajtérkép készül.

Még néhány fontos tudnivaló

A zajtérképek alapján olyan információkat nyerhetünk környezetünkről, amelyek segítéségével az egyes területek zajvédelmi helyzete reálisan összehasonlítható. A zajtérkép egy adott pontjának értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy a számítás éves átlagos adatokból indul ki és bizonyos egyszerűsítéseket tartalmaz. A zajtérképek eredményei méréssel nem ellenőrizhetők vissza.

A környezetvédelmi jogszabályok között találunk olyat, amelyik az ipari és a közlekedési létesítményektől származó zajra "zajterhelési határértéket" állapít meg. A stratégiai zajtérképek eredményei az eltérő zajmutatók (Lden és Léjjel helyett, LAM megítélési szint) és értékelési módszerek miatt nem vethetők össze a zajterhelési határértékkel. A határértékeknek való megfelelést a jellemző, azaz a leggyakrabban előforduló állapot figyelembevételével, műszeres vizsgálattal kell ellenőrizni.

A konfliktus térképen ábrázolt helyzetek nem járnak együtt bírság kiszabásával és a környezetvédelmi hatóság intézkedésével. A konfliktusos helyzetek kezelésére a települési önkormányzatok, vagy a közlekedéséért felelős miniszter által kijelölt szerv által készített – korábban már említett - intézkedési tervek megvalósítása szolgál.

Stratégiai zajtérkép készítés Székesfehérváron

A település szerkezet zajvédelmi szempontokat figyelembe vevő tervezését segíti a stratégiai zajtérkép, és az ez alapján készülő intézkedési terv. Székesfehérvár a 280/2004. (X. 20.) Kormányrendelet értemében 2012. június 30-ig köteles elkészíttetni a stratégiai zajtérképet, ami aztán a rendezési terv felülvizsgálatához, a területhasználati koncepció kidolgozásához nyújt zajvédelmi segítséget.

A zajtérkép és intézkedési terv elkészítése kötelezettségének és az ezzel járó feladatok elvégzésének anyagi támogatása céljából, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kiírt "KEOP-6-3-0/Z" pályázat keretén belül 2010. évtől támogatási lehetőség nyílt városunk számára a stratégiai zajtérkép elkészítéséhez. A pályázat beadása megtörtént, időközben 2011-ben a támogatási szerződést is megkötötte a város a közreműködő "Energia Központ", Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft-vel. Jelenleg a stratégiai zajtérkép elkészítésére vonatkozóan Hivatalunk közbeszerzési eljárást írt ki, mely eljárás keretében történik a stratégiai zajtérképet és intézkedési tervet készítő szakértő cég kiválasztása.

A  "Stratégiai zajtérképek és zajcsökkentési intézkedési tervek készítése Székesfehérvár város közigazgatási területére" tárgyban nyílt közbeszerzési eljárást  a Zaj Konzorcium, (Konzorciumvezető: Geodéziai és Térképészeti Zrt., Budapest, konzorciumi tag: Enviro Plus Környezetvédelmi Szaktanácsadó és Tervező Kft., Budapest) nyerte el.

A Vállalkozó a szerződésben foglaltak szerint végzi a munkát, a meghatározott időközönként megtartott egyeztető megbeszélések eredményeképpen a Vállalkozói szerződés I. ütemében meghatározott feladatokat határidőre elvégezte és az elkészített feladatrészeket leszállította az Önkormányzat részére. Jelenleg a zajtérképek és az egyéb feladatrészek a Közép-dunántúli Természetvédelmi, Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen vannak véleményezésen.