Székesfehérvár részvételével a nemzetgazdaság erőforrásává válhat a Pannon-tengely

A Közép-dunántúli fejlesztési összefogás lehetőségei című széleskörű egyeztetésen, amint Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter a zártkörű találkozót követő sajtótájékoztatón kiemelte, első alkalommal gyűlt össze a három közép-dunántúli város, Székesfehérvár, Veszprém és Zalaegerszeg polgármestere, valamint a három vármegye közgyűlésének elnöke, főispánja, a kereskedelmi és iparkamarák elnökei, a releváns térségek országgyűlési képviselői.

A cél az, hogy a térség a jövőben együtt lépjen fel fejlesztéspolitikai kérdésekben, illetve egy közös fejlesztéspolitikai stratégiát dolgozzon ki, amely vonatkozik a meglévő helyzet hiányosságainak felszámolására és egyben a térség gazdasági növekedésének és dinamikájának erősítésére is.

Navracsics Tibor kiemelte, a három város önmagában is jelentős szerepet játszik a magyar nemzetgazdaságban, hiszen ha a 25 megyei jogú város gazdasági erejét rangsorba állítjuk, akkor Székesfehérvár a 3., Veszprém a 12., Zalaegerszeg pedig a 14. helyet foglalja el. Ez a térség – a Pannon-tengely – amennyiben összefogásra és együttműködésre képes és hajlandó a jövőben, akkor egy olyan gazdasági erőforrásává válhat a magyar nemzetgazdaságnak, amely nem csak az ország nyugati részét, de az ország egészét dinamizálhatja. „Ehhez arra is szükség van, hogy az elmúlt években megfigyelhető elmaradásokat pótoljuk, elsősorban az infrastrukturális fejlesztések területén. Ide tartozik a vasúti közlekedés korszerűsítése, a Balaton északi partjának villamosításától kezdve a Budapest–Szombathely, illetve a Budapest–Zalaegerszeg fővonalak korszerűsítése, vagy a 8-as út gyorsforgalmi úttá fejlesztésének folytatása, a 71-es, 77-es és 84-es út biztonságossá tétele és elsősorban az M76-os út megépítésének folytatása, hiszen Zalaegerszeg az egyetlen olyan nagyváros, amelyet nem köt össze gyorsforgalmi út a fővárossal, illetve az ország többi részével.” – jelentette ki a miniszter, aki arról is beszélt, hogy a cél felvenni a versenyt Burgenlanddal, illetve a régióval határos, más országokhoz tartozó régiókkal is.

Dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere megköszönte Navracsics Tibornak, illetve Porga Gyula veszprémi polgármesternek, hogy lehetőséget biztosítottak a találkozóra. Kiemelte, a kétórás szakmai eszmecserén számos terület kihívásairól beszélgettek, közszolgáltatásokkal, fejlesztéspolitikai és gazdasági kérdésekkel is foglalkoztak. „A mai találkozó erőt ad ahhoz a logikához, törekvéshez, amit régóta többen vallunk polgármester kollégáimmal, miszerint ki kell tudnunk lépni a saját közigazgatási határainkon túlra, amikor fejlesztési, vagy éppen üzemeltetési, közszolgáltatási, szervezési kérdésekben gondolkodunk. A logika abban erősít bennünket, hogy késznek és képesnek is kell lennünk az együttműködésre.” – fogalmazott Székesfehérvár polgármestere, aki a januártól induló Versenyképes járások program kapcsán azt is jelezte, a polgármesterek szeretnék, hogy a programban szétosztható források a helyi iparűzésiadó növekménye helyett egyre inkább majd a szolidaritási hozzájárulás „visszahozott” részéből származzanak.

Közös fejlesztéspolitikai egyeztetés Székesfehérvári részvételével Veszprémben

Kérdésünkre dr. Cser-Palkovics András elmondta, a székesfehérvári járás esetében nem az alapesetben minden vármegyeszékhely-központú járásnak adandó 500 millió forint lesz a fejlesztési keret, hanem a székesfehérvári helyi iparűzésiadó növekménye, ami nagyjából 1-1,5 milliárd forint körül lesz. „Ehhez képest Székesfehérvár 8,8 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulást fog fizetni, amiből látszik, hogy számunkra a jövőben az lenne a jó, ha az említett program finanszírozásának az alapja ez a hozzájárulás lenne. Az is kulcskérdés, hogy ne csak fejlesztésekre, hanem üzemeltetési, közszolgáltatási feladatokra is lehessen ebből költeni, és úgy látom, ebben van elmozdulás a kormány részéről is.” – jelentette ki Székesfehérvár polgármestere, aki konkrétumként említette, hogy az Auchan-csomópont mielőbbi átépítésének szükségessége is felmerült a találkozón.

Balaicz Tibor, Zalaegerszeg polgármestere szerint nagyon sokan esnek bele abba a csapdába, hogy Zala vármegyét a fejlett nyugat-dunántúli régiókhoz sorolják, holott a statisztikai adatok alapján is látszik, hogy az északi Győr-Moson-Sopron és Zala között rendkívül nagy a különbség, így a vármegyében nagyon sok fejlesztési feladat van még. „A XXI. században külön-külön ezek az európai léptékben kisvárosnak számító települések már nem tudnak jelentős eredményt elérni. Ezért van szükség a hálózatos együttműködésre és gondolkodásra, amelyben megtaláljuk Székesfehérvár, Veszprém és Zalaegerszeg között a szinergiákat, amelyek segítségével, a kormány támogatásával egy új fejklődéso szakasz indulhat.” – fejezte ki reményét Zalaegerszeg polgármestere.

Porga Gyula veszprémi polgármester szerint a Pannon-tengelynek nem feltétlenül magyarországi, sokkal inkább európai versenytársai vannak. „Ha ebben a versenyben akarunk megfelelni, akkor elengedhetetlenül szükséges, hogy a három város, a három vármegye és annak gazdasági szereplői közösen dolgozzanak.” – mondta a sajtótájékoztató végén Veszprém polgármestere.

A „vitaindító” találkozót követően a jövő év elején újabb megbeszélésre ülnek össze a városok, illetve a vármegyék vezetői, ahol már operatív kérdésekkel folytatják a most megkezdett munkát.