Múlt héten pénteken elfogadta a város képviselőtestülete Székesfehérvár Önkormányzatának 2015-ös költségvetését. 41 milliárd forint a főösszege, amit a hétköznapokban elérhetetlenül soknak tartunk és Fehérvár életében is példa nélkülien magas, azonban a városi közszolgáltatásoktól kezdve, a bölcsődék és óvodák működésén át, az útépítésekig sokmindent finanszíroznak ennyi közpénzből. A 2015-ös elfogadott költségvetésről dr. Cser-Palkovics András polgármesterrel beszélgettünk.
Mikor kezdődik egy város éves költségvetésének összeállítása, tervezése?
Székesfehérvár éves költségvetését már hónapokkal a benyújtás előtt elkezdjük tervezni, hiszen megnézzük, hogy melyek azok a fontos információk, amelyek meghatározzák a következő évi büdzsét. Az egyik ilyen meghatározó dolog az önkormányzatok adósságkonszolidációja volt, hiszen ha ez nem történt volna meg, akkor 2015-ben, 3.9 milliárd forintot kellett volna a korábban felvett hitelek törlesztésére fordítania Fehérvárnak. A másik fontos dolog pedig az, hogy a város költségvetését mindig meghatározza az állami költségvetés, és december közepéig folyamatosan figyeljük, hogy hogyan alakul a parlamenti költségvetési vita és az e mögött lévő számok. November elején kezdődik el a konkrét tervezés, ami december közepén, az ország költségvetésének elfogadása után kap új lendületet, a január pedig az egyeztetésekről szól. A szakmai munkát a Polgármesteri Hivatal szakigazgatósága fogja össze.
Egy-egy városi fenntartású intézmény mikor és hogyan szólhat bele, illetve értesül arról, hogy mekkora összeggel tervezhet a következő esztendőben?
Amikor összeállnak a költségvetés alapszámai, akkor látjuk, hogy egy adott intézményre mennyi forrás jut. Ezt az anyagot - mely az előző évek költségvetésén alapul - kapják meg az intézményvezetők, amelyet véleményezhetnek és megtehetik hozzá a saját javaslataikat is. A január és a február pedig az egyeztetések az időszaka, itt jönnek elő új szempontok, új elvek és elképzelések illetve kiderül, hogy adott esztendőben mire jut forrás, mit lehet megvalósítani. Fontos azonban megjegyezni, hogy elfogadtuk a költségvetést, de az negyedévente visszakerül a képviselőtestület elé, mert a város működése, fejlesztése mindig egy folyamat, amihez igazítani kell a város büdzséjét is.
Az adósságkonszolidáció után Székesfehérvár lehetőségei rendkívüli módon kitágultak, és tavaly ez elkezdett láthatóvá is válni, hiszen megannyi út újulhatott meg a városban és az intézmények felújítására is látványosan többet költött a város. Várható, hogy idén is hasonló intenzitással folytatódik az Ybl Miklós és a Saára Gyula program is?
Soha ilyen főösszege a költségvetés tervezésekor még nem volt Székesfehérvárnak. Ezen a 41 milliárd forinton belül pedig13.6 milliárd forint az, amit fejlesztésre fordíthatunk. Azt gondolom, hogy alapvetően annyit ér ez az óriási szám, amennyit ebből a fehérváriak érezni fognak a fejlesztéseknél. Abban bízom, hogy minden terület úgy fogja érezni 2015 végére, hogy az idei költésvetés hatására tudott fejlődni, bővülni és a működés stabil, biztonságos volt. A fejlesztéspolitika esetében pedig az volt a fontos, hogy a két nagy programot a Saára Gyula útépítési- és az Ybl Miklós intézményfelújítási programot folytassuk. Mindkettőre jelentős összeg áll rendelkezésre: nagyon sok utcát, járdát tudunk felújítani, több parkolót tudunk építeni idén, és sok intézménynél lehet látni majd a fejlődést 2015-ben is. Most elsősorban türelmet és megértést szeretnénk kérni, például a Várkörút felújítása miatt, mint ahogy kértünk korábban a Hétvezér és a Sziget Utcai Általános Iskola tetőfelújításánál, de a kivitelezés kellemetlenségei után láthatóvá válik az eredmény és ezzel együtt az életminőség is javul Székesfehérváron.
E két nagyszabású program finanszírozására a helyi adóbevételek nélkül nem lenne lehetősége az önkormányzatnak. Többször elhangzott már, és a költségvetést tárgyaló közgyűlésen is szóba került, hogy adóemelés nélkül nőttek a bevételei Fehérvárnak. A gazdaságfejlesztésre/telephelyfejlesztésre fordítható pályázati pénzek, az EU-s projektek több mint felét teszik majd ki a következő években. Mit várnak, mire számítanak, tovább nőhetnek-e ezáltal a helyi adóbevételek, amit aztán városfejlesztésre fordíthat az önkormányzat?
Sokat beszélünk egy-egy terület esetében a fenntarthatóságról. Nincs ez máshogy egy város és egy önkormányzat gazdálkodásánál sem. Arra kell törekednünk, hogy fenntartható legyen a város folyamatos fejlődése, és a napi működési feladatok ellátása is biztonságos legyen. Ebben pedig meghatározó a helyi gazdaság. Nagyon egyszerű az összefüggés: ha a helyi gazdaság, ezen belül is elsősorban az ipar fejlődik, akkor a város egésze is fejlődni fog. Prioritás a gazdaságösztönzés, gazdaságfejlesztés nem csak a munkahelyek, hanem a helyi adóbevételek miatt is. Ez számszerűsítve annyit jelent, hogy több mint 17 milliárd forintnyi saját bevétele van Székesfehérvár Önkormányzatának, amiből a legnagyobb tétel a 11.5 milliárd forintnyi iparűzési adóbevétel. Ez 2013-hoz képest 2014-ben 9.3 százalékos növekedést mutatott, ami - miután nem történt adóemelés - a fehérvári gazdaság versenyképességének növekedését igazolja. Bízunk abban, hogy ez a következő esztendőkben is így lesz, hiszen ez önálló mozgásteret ad a város mindenkori önkormányzatának. Ezzel a bevétellel gazdálkodhat szabadon a város és dönthet működési feladatok ellátásáról, intézmények létrehozásáról, mint például az Alba Regia Szimfonikus Zenekar vagy fejlesztésekről. Fontos továbbá azon elv miatt is, hogy a várost nem hitelből kell fejleszteni, hanem alapvetően pályázati forrásból és saját erőből. A pályázatok esetében a hazai forrású pályázatok mellett, az EU-s fejlesztési források is nagy lehetőséget jelentenek: a 2020-ig tartó pénzügyi ciklus forrásainak felhasználása hamarosan elkezdődik, ami azon a programon alapul, amit az elmúlt hónapokban nagyon sok konzultációt követően meg kellett alkotni. Fontosnak tartom, hogy ezt teljes politikai egységben tudtuk megalkotni. Ennek első lépcsője pedig már a 2015-ös költségvetésben is megjelenik, és a mintegy 1.8 milliárdos forrás tartalmaz bölcsőde felújítást vagy éppen a Ligetsor teljes közműfelújítását és útépítését, de ilyen a Felsőváros fölötti csapadékvíz elvezetésének problémája is, amit a környék utcafelújításai előtt meg kell oldani. Bízom abban, hogy mihamarabb el tudjuk kezdeni ezeknek a forrásoknak a lehívását, és még idén a megvalósítás szakaszába jutnak a tervek.
A saját bevételek kapcsán van viszont egy nagyon fontos dolog Fehérváron, amiről ritkán beszélünk, de nagyon hangsúlyos dolognak tartom, hogy magánszemély Székesfehérváron semmilyen helyi adót nem fizet. Azok az adók, amiket magánszemélyként fizetünk, azok állami adók, a helyi önkormányzatnak kommunális adót, települési adót magánszemély nem fizet a városban, melyet szintén az erős gazdaságunknak köszönhetünk.
A költségvetést tárgyaló közgyűlésen szóba kerültek a szociális kiadások is. Az ezt megelőző napon a Gazdaság Háza energiatakarékos felújításának átadásán hangzott el egy olyan adat, ami az európai kontinensen élők szociális érzékenységét bizonyítja, egyben félelmet is kelt a fenntarthatóságot illetően, miszerint a világon az összes szociális kiadás mintegy hatvan százalékát Európában fizetik ki. Nagyon kényes téma az általunk szociális kiadásnak nevezett pénzhez nyúlni, hiszen emberek mindennapjait határozza meg, azonban legalább annyira fontos, hogy fenntartható legyen egy ilyen rendszer. Fehérváron mennyi közpénzt költ a város szociális kiadásokra és ezek milyen jellegű kiadások?
Azt gondolom, hogy a szociális kiadás kérdését mindig ott érdemes kezdeni, hogy a szolidaritás egy közösségben igenis erős összetartó erő kell, hogy legyen. Ez azt is jelenti, hogy egy erős városnak segítenie kell a rászorulókat azzal, hogy adott esetben támogatásokat biztosít, intézményrendszert tart fent vagy éppen a lehetőséget adja meg számukra, hogy a rászorultsági helyzetből ki tudjanak törni. Fehérváron azt gondolom, hogy ennek minden eleme megtalálható, melyek közül a legfontosabb, hogy van munkahely, az-az van lehetőség az elhelyezkedésre. Nyilvánvalóan a legnagyobb probléma, hogy milyen a munkahelyeink bérszintje, és nekünk döntéshozóknak a gazdaság szereplőivel közösen kell azon dolgoznunk, hogy ezt a bérszintet fokozatosan emelni tudjuk. Ez az egyik legfontosabb szociális kérdés is, de szociális kérdésnek tartom az intézményhálózat fenntartását, ami másfél milliárd forint. Szeretnék itt is mindenkit megnyugtatni, hogy Székesfehérvár minden olyan szociális támogatást, amit 2014-ben is biztosított és 2015-ben is a városi feladat, azt biztosítani fogja. Ugyancsak szociális természetű dolognak tartom, hogy nincs helyi adófizetési kötelezettsége a magánszemélyeknek, ami havi több ezer forintot jelent egy-egy családnak. A szociális bérlakások rendszerét is a közösség finanszírozza, hiszen ezek bérleti díjából a lakások nem fenntarthatók, de úgy gondolom, hogy valamelyest része a szociális kiadásoknak az is, hogy ingyenesen látogathatók a sok pénzbe kerülő, minőségi, város által szervezett programok. Ezek együtt alkotják a fehérvári szociális rendszert kiegészítve olyan fontos dolgokkal, hogy az újabb és újabb beruházások, újabb munkahelyeket teremtenek megfelelő bérszínvonallal.
Sport és kulturális kiadások, hogyan alakulnak majd ebben évben? A Seuso kiállítás látogatószáma bebizonyította, hogy érdemes adott esetben sokat költeni egy-egy kiállításra, hiszen tömegeket lehet becsábítani egy városi kulturális intézménybe…
A Seuso-kiállítás jó példa, hiszen ha levonjuk azokat a fejlesztéseket, amik a kiállítás után itt maradnak a városban, mint például a speciális vitrinek, akkor rentábilisnek nevezhető. A látogatószám pedig megmutatta, hogy volt igény erre és nem lehetetlen úgy kiállítást szervezni, hogy az, bevételt jelentsen a múzeumnak. Relatív, hogy mi mennyibe kerül, hiszen a Vörösmarty Színház a legdrágább vidéki színház az egész országban és pénzügyi oldalról nézve a legdrágább fehérvári intézmény is, de 2014-ben elért egy olyan színvonalat, hogy az ország egyik legjobb és legerősebb színháza lett. Az élsport területén is nagyon sok helyen támogató a város, de a diáksport is legalább annyira fontos az utánpótlás neveléssel és a szabadidősporttal együtt.
Magam abban hiszek, hogy olyan várost építsünk, ahol jó élni, ahol jó itthon maradni vagy hazatérni és jó a városba, vagy a környékre költözni, mert egyszerűen jó Székesfehérváron élni. Olyan városért érdemes dolgozni, aminek egyszerre van egy erős színháza, egy jó orvosi alapellátása, egy kiemelkedően jó és folyamatosan fejlesztett kórházzal, jó közlekedési infrastruktúrája - mint például a most épülő elkerülő út- de kell, hogy legyen sportélete, szórakozási lehetősége és közben erős közbiztonsága is, amit a közterület felügyelet és a kamerarendszer bővítésével, a polgárőrség és a rendőrség magasabb támogatásával tudunk elérni. Ha ezeket a dolgokat együtt tudjuk fejleszteni, akkor lehet sikeres egy várospolitika. Bízom benne, hogy az idei költségvetés által minden területen előre tudunk lépni.
