A Püspöki palotában mutatták be a Magyar Posta karácsonyi ünnepi bélyegeit. A két különböző címletű postabélyegen a 75. évfordulóját ünneplő nagykarácsonyi és vörsi templom látható. A szokásoknak megfelelően az adventi időszakban a Magyar Posta Nagykarácsonyban Szeretetpostát nyit, azaz az országban feladott leveleket Nagykarácsonyon keresztül továbbítja majd a címzetteknek.
A 90 Ft-os bélyegkép bal oldalán a nagykarácsonyi templom épülete, mellette pedig hazánk legnagyobb, Nagykarácsonyban található kültéri betlehemének részlete található. A 115 Ft-os címlet bal oldalán a vörsi római katolikus templom épülete, mellette pedig a templomban évről-évre megépített, legnagyobb európai beltéri betlehem részlete látható.
Az eseményen Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök örömét fejezte ki, hogy a Magyar Posta Zrt. idei karácsonyi bélyegein római katolikus templomok láthatók. Úgy fogalmazott, hogy e szent napok közeledtével az emberek megosztják gondolataikat, jókívánságaikat másokkal, erre pedig kiválóan alkalmasak a képeslapok és a bélyegek.
Bakati Gábor kifejtette, nincs a Magyar Postának még egy olyan terméke, mint a bélyeg, amely 150 éve változatlan formában van jelen a piacon. Szerinte a 205 forint össznévértékű bélyegsorozat mindkét darabja egy-egy mestermű.
Nagykarácsony: A Magyar Posta immár 23. alkalommal látja el a Nagykarácsonyon keresztül küldött küldeményeket alkalmi bélyegzéssel. Itt nyitotta meg kapuit 1992-ben a Szeretetposta, ami azóta minden évben, advent első vasárnapján újranyílik. Nagykarácsonyban található 2000 óta a Magyar Betlehem is. Az 1936-ban épült nagykarácsonyi katolikus templom ritka belső térrel rendelkezik, míves fafaragványokkal ellátott a karzat, s fakazettás a mennyezet is. Oltárképe a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja, melyen Szent István felajánlja az országot Szűz Máriának. Alkotója Takács István egykor neves matyó festőművész. Az oldalfalakon nyolc, Patay László ráckevei festő által 2001-ben festett szentkép látható az adventi ünnepeket bevezető, illetve az azokat kivezető szentekről: Xavéri Szent Ferenc, Damaszkuszi Szent János, Szent Miklós, Szent Lucia, Szent István, Szent János, az Aprószentek és Szent Szilveszter.
Vörs: Először 1261-ben szerepel iratban Vörs, melynek legjelentősebb építménye az 1720 körül felszentelt római katolikus templom, amit száz évvel később jelentősen bővítettek, és késő barokk stílusban átépítettek. Különleges a több évtizede élő hagyomány, a vörsi betlehemezés is. A Kis-Balaton szomszédságában fekvő, Somogy megyei település római katolikus templomában először 1948-ban építettek betlehemet. Európa szerte páratlan a különleges beltéri betlehem, amelyet évről-évre időszakosan, újra megépítenek. A vörsi templomban a Jézus Szíve oltár helyén fogadja a betérőket a monumentális alkotás. A gipszből készült ember- és állatalakok kivételével minden természetes anyagból van, még a tavacskába is igazi víz kerül. Mintegy félszáz láda mohát, több tucat fenyőfát és köbméternyi deszkát, lécet, gerendát használnak fel az építéshez.
