Budapest, ahol a legtöbb, évente mintegy 750 tonnányi italos kartont gyűjtenek szelektíven a lakosok, csak a középmezőnybe tartozik abban a rangsorban, amely egy lakosra vetítve vizsgálja a szelektíven gyűjtött és újrahasznosításra kerülő italkarton csomagolás mennyiségét. Ha minden magyar lakos olyan hatékonyan szelektálna, mint Fehérvár vagy Veszprém, egy éven belül megduplázható lenne az újrahasznosított italos kartondobozok mennyisége.
A magyar lakosság, a legfiatalabbakat és a legidősebbeket is beleértve, átlagosan 60 db, tejes és gyümölcsleves italos kartont használ el egy év alatt. A hulladékká vált italos kartondobozok szelektív gyűjtésében továbbra sem jeleskedünk; 78-80% még mindig a lerakókon végzi, és csupán 20-22% kerül visszagyűjtésre és újrahasznosításra annak ellenére, hogy a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája ma már 10-ből 7 lakos számára hozzáférhető.
Évente mintegy 12.600 tonna, azaz mintegy 420.000.000 darab italos kartondoboz megy veszendőbe, ahelyett, hogy újrahasznosításra kerülne.
A magyar városok közötti távolságok azonban nemcsak átvitt értelemben, de a szelektív hulladékgyűjtés hatékonysága terén is nagyok. A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a fejenként elhasznált 60 darabból, egy főre vetítve és évente, a legtöbb italos karton hulladékot a veszprémi lakosság (23 db) gyűjti, akiket gyűjtés hatékonysága tekintetében a paksiak (21 db), a székesfehérváriak (20 db), a kecskemétiek és a monori lakosok (19-19 db) követnek, akiknél kicsivel kevesebbet szelektálnak a szolnokiak (18 db), a dunakesziek (17 db) és a gyömrőiek (17 db).
Szelektív hulladékgyűjtési sereghajtók
Mint minden rangsornak, az italos kartonok szelektív hulladékgyűjtési eredményességét vizsgáló összesítésnek is vannak utolsó helyezettjei. A legkevesebb italos kartondobozt a gyulai (5 db), a szentendrei (4 db), a bonyhádi (3 db), a balassagyarmati (1,5 db) és a komlói (1 db) lakosság dobja a szelektív gyűjtőkbe évente. Ez azt jelenti, hogy ezeken a településeken ennek a hulladéknak a 92-99%-örökre kikerül az anyagok körforgásából.
A szemléletformálás a zöld siker kulcsa
Az IKSZ 2016-ban készített reprezentatív felmérése, amely a lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét vizsgálta, rávilágított arra, hogy a gyűjtés alacsony volumene több tényezőre, köztük is elsősorban a megfelelő környezetvédelmi ismeretek hiányára, a nemtörődömségre, illetve a kényelmi szempontokra vezethető vissza.
„A 33 városra kiterjedő vizsgálatunk eredményei mind abba az irányba mutatnak, hogy amely városokban aktív szemléletformálás és oktatás zajlik, ott ennek az eredménye meg is mutatkozik a szelektíven gyűjtött hulladékok, köztük a visszagyűjtött tejes és gyümölcsleves italos karton dobozok mennyiségében” – mondta Baka Éva, az Italoskarton Környezetvédelmi Egyesülés ügyvezető igazgatója. „A lakosság megfelelő és folyamatos tájékoztatása és oktatása szükséges ahhoz, hogy az értékes, újrahasznosítható hulladék ne a kommunális hulladékba és a szemétlerakókra kerüljön. Azokon a településeken, ahol a városvezetés és egyéb intézmények hozzájárulnak a szelektív gyűjtés népszerűsítéséhez a lakosság körében, ott szignifikánsan magasabb a visszagyűjtött italos karton dobozok aránya”– erősítette meg Baka Éva.
