-
Átvette a kinevezést
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter Dr. Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató Dr. Rétvári Bence miniszterhelyettestől, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkárától, a Szent György Kórház Romhányi Auditóriumában.
2024.07.17. -
A 17-esekre emlékeznek
A Magyar Királyi Székesfehérvári 17. Honvéd Gyalogezred tiszteletére Székesfehérvár minden évben az ezred napján, július 18-án szervez megemlékezést a Zichy ligetben. A katonai tiszteletadással zajló eseményen az emlékező beszédet követően koszorúzásra kerül sor.
2024.07.17. -
Felajánlások a mentőknek
Különböző hasznos, a mindennapi munkát elősegítő és komfortosabbá tevő eszközökkel gazdagodtak a velencei mentőállomás dolgozói. A felajánlás a JóPont Alapítványtól érkezett, akik minden alkalommal igyekeznek más és más szervezetet támogatni.
2024.07.17. -
Átvette kinevezését
Bakos Gábort bízta meg a Fejér Vármegyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház főigazgatói feladatainak ellátásával Pintér Sándor belügyminiszter. A megbízási díszokiratot ünnepi állománygyűlés keretében vette át az új főigazgató.
2024.07.17.
Szent István bakáira emlékeztek az egykori laktanyánál
![Szent István bakáira emlékeztek az egykori laktanyánál](/_upload/images/news/60577/Magyar_Kiralyi_Gyalogezred_emleknapja-2-11.jpg)
Megemlékezést tartottak a Magyar Királyi 3. Szent István Gyalogezred emléknapja alkalmából a gyalogezred emléktáblájánál, amely a hősi áldozatoknak állít emléket.
Lévai Miklós nyugalmazott alezredes, a Honvéd Hagyományőrző Egyesület Fejér Megyei Szervezetének elnöke történeti áttekintésében felidézte, hogy az ezred a két híres elődezred, a 17-es honvéd és a 69-es közös gyalogezred 1918-1919-es átszervezéséből jött létre, és 1930-ban vette fel Szent István nevét. Elhangzott, hogy a város és a „háziezred” között példaértékű kapcsolat volt: kölcsönös tisztelet és bizalom jellemezte, illetve aktívan részt vettek egymás életében – mint például az 1938-as Szent István-évi ünnepségeken vagy az 1940. évi nagy havazás nehézségeinek megoldásában. A háborús idők a fehérvári alakulatot is nagy nehézségek elé állították: 1942-ben a teljes ezred kivonult az orosz frontra, ahol a 1943. január-februári Don menti események szinte teljesen megsemmisítették. Az újjászervezett alakulatot 1944-ben a Kárpátokba vezényelték –1945-ben a mai Magyarország határain túl végérvényesen, harcban felmorzsolódott a „Szent István” 3. honvéd gyalogezred.
„Mit is jelentett ez számukra, a túlélőknek és a hozzátartozóknak? Jelképes sírhelyet és emlékhelyet a haza nem tért szeretteiknek, a névtelen honvédeknek, a jelöletlen sírban – idegen földben eltemetetteknek.” – fogalmazott Lévai Miklós, majd Kiss Endre, az ezred egykori honvédjének a szavaival zárta megemlékezését: „Én láttam az augusztusi csillaghullást, nem is éjjel. A legfényesebben sütött a nap, mikor a több évtizede elhagyott laktanyánk falán láttam fennakadni egyet. Egy nagyon szép, a dicsőség minden ismérvével újra felragyogó csillagot: a Magyar Királyi „Szent István” 3. honvéd gyalogezred bakáinak kihunyt fényűnek hitt csillagát.”
A hagyományápolásban nyújtott segítségért, támogatásért, a történelmi múlt iránt tanúsított tiszteletért Bordács Lajos, a gimnázium címzetes igazgatója emléklapot vett át a HOHE elnökétől.
Az emléktáblánál az Önkormányzat nevében dr. Cser-Palkovics András polgármester és Viza Attila tanácsnok helyezett el koszorút, fejet hajtottak továbbá a katonai és a rendvédelmi szervek, a HOHE képviselői, a résztvevő hagyományőrzők és az iskola vezetősége. A megemlékezésen a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar a Doroszlai- és a Helényi-indulóval működött közre.