Szigeti Gyula és Vadász György vehették át az idén a város építészeti díját

Székesfehérvár Önkormányzata 2014-ben – az Ybl bicentenárium évében- Schmidl Ferenc építészeti díjat alapított. A díjjal egyrészt a város nagy szülötte, Ybl Miklós előtti tiszteleg Székesfehérvár, valamint a díj névadója Schmidl Ferenc építész Székesfehérvárért végzett máig ható - a város határain túlmutató- építészeti, főépítészi munkásságát is elismeri. A díj célja, hogy a város közössége kifejezze a megbecsülését azoknak az építészeknek, akik munkásságukkal hozzájárulnak Székesfehérvár építészeti kultúrájának magas színvonalú fenntartásához, illetve fejlődéséhez.

Köszöntőjében Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy az építészeti díj átadása már a hagyomány részévé kezd válni Fehérváron. Hozzátette, hogy a díj életre hívásán túl jó döntésnek bizonyult az is, hogy annak odaítélésénél a város segítségül hívja a szakma jeles képviselőit is, hogy ajánlások formájában fejtsék ki véleményüket a díjra érdemes személyekről. Cser-Palkovics András polgármester kiemelte, hogy egy nagyváros életében kevés dolog megvalósítása képzelhető el akkor, ha nem tudnak rá építészeti, mérnöki megoldásokat találni, így Fehérvár esetében is a meglévő kihívások sok ilyen jellegű feladatot rejtenek magukban. „Ezért is fontos, hogy időről időre megálljunk és építészeti tervezési, mérnöki tevékenységek előtt tisztelegve megköszönjük a szakemberek munkáját.” – tette hozzá. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az idei évben 2 építőművészt is érdemesnek talált a Schmidl Ferenc Építészeti Díjra Szigeti Gyula és Vadász György személyében.

Szigeti Gyula építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök életművének fontosabb állomásai közé tartozik a Pordán Horváth Ferenc vezetésével közösen tervezett Technika háza, majd az immár önállóan tervezett Széchenyi utcai födémemeléses technológiával készült korszerű társasházi tömbök, valamint később a Kurucz-sarok.

Egyik főműve a Budai úti új Református templom. Számos jelentős épületét építészeti nívódíjjal ismertek el. A városhoz, annak örökségéhez való kötődését jelzi a megszámlálhatatlan műemléki felújítási munka, melyben tervezőként, szervezőként valamint kirendeltség vezetőként részt vállalt. Legjelentősebbek a Megyeháza, a Várostörténeti múzeum, a Prohászka templom felújítása és a Vörösmarty Színház felújításának műszaki koordinációja. A mai napig alkot, melyet olyan friss épületek fémjeleznek, mint a Mura utcai ill. Hübner utcai bérlakáskomplexum.

Vadász György Kossuth-díjas, Ybl Miklós díjas, Prima Primissima díjas építész a Kossuth utca 9-11. szám alatti „Polgárházak” mértékadó építészeti megformálásával, valamint annak magas színvonalú – részleteiben is elmélyült – megvalósításával alkotott maradandót Székesfehérváron.

A belvárosi tömb-rehabilitáció befejezéseként, 1994-ben épültek a Kossuth utcai foghíjtelkeken azok az épületek, melyekbe – a tervezési program szerint – üzletek, valamint magas igényű lakások kerültek. A „genius loci” – a hely szelleme – és az építésztervező környezet iránti érzékenysége szerencsés találkozásának köszönhetően az épületek egyszerre mutatják a múlt értékeinek ismeretéből táplálkozó alkotói szabadság és az elmúlt korok építészeti értékeinek megbecsüléséből eredő szerény, alázatos illeszkedési vágy jeleit.

A modern-kori igények szerint kialakított pinceszinti gépkocsi-tároló feletti pihenőkertes tömbbelső a 11. számú, - vöröstéglás – épület homlokzati elemeként megőrzött íves, kőkeretes kapun át közelíthető meg, majd – végigsétálva a 9. számú - fehér - ház üzletekkel kísért átjáróján, visszatérhetünk a klasszicista, romantikus, szecessziós és eklektikus házak alkotta Kossuth utcába. Az elegáns emeleti lakásokról méltán polgárházaknak nevezhető épületek homlokzatképzésekor az építész – ahogy azt az építészeti műleírásban olvashatjuk-, a „szép és igényes környezet varázsától áthatva, időtálló módon kívánta a nemes munkát elvégezni.” „Főhajtással Palladio előtt”, fejezte ki szándékát a Vadász György, amikor a reneszánsz építészet legtermékenyítőbb hatású mesterének nyomdokain járva, épületének oszlop- és pillérarchitektúrás homlokzati tagolásánál, az antik oszloprendből kiindulva új arányokat, új ritmusokat alkalmazott. A vakolt fehér és a burkolt vörös épületek korunk építészeti nyelvét, technikáját alkalmazva, arányaikkal harmonikusan illeszkednek a történelmileg kialakult utcaképbe, gazdagítva ezzel Székesfehérvár történelmi belvárosát.