-
Régész Színház
Egy kalandos életút és egy szenzációs felfedezés elevenedik meg ismét, augusztus 1-től három napon át újra Régész Színház lesz a Szent István Király Múzeum díszudvarán. Jegyek a https://szikm.jegy.hu/ oldalon vásárolhatók.
2024.07.27. -
Késői opus
Augusztus 16-án pénteken nyílik meg Pinke Miklós Késői opus című képzőművészeti tárlata a Pelikán Galériában. A kiállítást Szűcs Erzsébet művészettörténész nyitja meg 18 órakor.
2024.07.26. -
Áldás az autókra
Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartotta hagyományos búcsúját. A szentmise részeként a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhattak, a szertartás után pedig a járművekre kérték Szent Kristóf áldását a Vásártéren.
2024.07.26. -
„Nagy az Úr!” - A klasszika mesterei
Nagy az Úr! - A klasszika mesterei címmel a Szent Sebestyén Templomban befejeződött a Harmonia Albensis koncertsorozat. Az esten Mozart és Haydn művei csendültek fel.
2024.07.26.
Szigeti Lajos költő mutatta be új kötetét a Barbár téridőt a Vörösmarty Társaság szervezésében
A Vörösmarty Társaság vendége volt szerda este Szigeti Lajos költő, aki a nemrég megjelent kötetétét a Barbár téridőt mutatta be a közönségnek. A költő a délután folyamán a Vajda János könyvesboltban dedikálta a kötetet, majd szerzői est keretein belül beszélgetett Bakonyi Kovács Istvánnal. A költő saját maga olvasott fel verseiből, illetve Bobory Zoltán szavalta el néhányat. Szigeti Lajos bizonyította, hogy nem csak a rímek szövésében mester, hanem a zongora és a templomi orgona billentyűivel is jól bánik, bár ma most csak egy szintetizátoron játszott el pár dallamot a közönségnek.
2007.03.28. 23:01 |
A Vörösmarty Társaság vendége volt szerda este Szigeti Lajos költő, aki a nemrég megjelent kötetétét a Barbár téridőt mutatta be a közönségnek. A költő a délután folyamán a Vajda János könyvesboltban dedikálta a kötetet, majd szerzői est keretein belül beszélgetett Bakonyi Kovács Istvánnal. A költő saját maga olvasott fel verseiből, illetve Bobory Zoltán szavalta el néhányat. Szigeti Lajos bizonyította, hogy nem csak a rímek szövésében mester, hanem a zongora és a templomi orgona billentyűivel is jól bánik, bár ma most csak egy szintetizátoron játszott el pár dallamot a közönségnek.
A szerzői est ebben a formában inkább hasonlított egy baráti csevelyre sok vers kíséretében. A költő felkonferálása után egyből anekdotázásba kezdtek, Szigeti a szülőhelyéről Szabadhídvégről és a vasutas édesapjáról mesélt, illetve arról hogyan csatolták Fejérhez a falujukat. A művész beszélt arról, hogy mindig szívesen érkezik Székesfehérvárra.
Az első verset Bobory Zoltán olvasta fel és már az első sorok után jól érezhető volt, hogy Szigeti Lajos szívesen dolgozik szimbólumok használatával. A következő verséből, amit a költő maga tárt a közönség elé jól érezhető volt, hogy sokkal nagyobb teret szentel a művész annak, hogy a versei egyfajta hangulatot keltsenek az olvasóban, mint hogy bő tartalmat meséljen el. A Mindenszentek című versének egyik sora jól idézi vissza ezt a szimbolista ábrázolás módot: „… panel betontömbök tonnás súlya alatt roskad sok csontváz, műkő galamb – nehéz emlékezet mégsem röppen az égig.”.
Bobory Zoltán az egyik verset csak félig olvasta fel, amit egyből észrevett a szerző és elmesélte azt az anekdotát, amikor József Attila egyik versét hosszúnak találta egy szerkesztő, a költő nem csinált mást, csak kettétépte a papírt, amire a verset vetette. A művész, Bakonyi Istvánnal közös barátjukra a nem rég elhunyt Bella Istvánra is emlékezett, akivel többször is zenélt együtt és erre emlékezve játszott el pár dalt. A felolvasó estet a kötet címadó versével zárták, amiben a költő a kozmosz szimbólumait használva utal az ember sorsára, ami a barbár téridőben kell élnie.
![](/_user/0/Image/AZoli01/szigeti2.jpg)
Az első verset Bobory Zoltán olvasta fel és már az első sorok után jól érezhető volt, hogy Szigeti Lajos szívesen dolgozik szimbólumok használatával. A következő verséből, amit a költő maga tárt a közönség elé jól érezhető volt, hogy sokkal nagyobb teret szentel a művész annak, hogy a versei egyfajta hangulatot keltsenek az olvasóban, mint hogy bő tartalmat meséljen el. A Mindenszentek című versének egyik sora jól idézi vissza ezt a szimbolista ábrázolás módot: „… panel betontömbök tonnás súlya alatt roskad sok csontváz, műkő galamb – nehéz emlékezet mégsem röppen az égig.”.
Bobory Zoltán az egyik verset csak félig olvasta fel, amit egyből észrevett a szerző és elmesélte azt az anekdotát, amikor József Attila egyik versét hosszúnak találta egy szerkesztő, a költő nem csinált mást, csak kettétépte a papírt, amire a verset vetette. A művész, Bakonyi Istvánnal közös barátjukra a nem rég elhunyt Bella Istvánra is emlékezett, akivel többször is zenélt együtt és erre emlékezve játszott el pár dalt. A felolvasó estet a kötet címadó versével zárták, amiben a költő a kozmosz szimbólumait használva utal az ember sorsára, ami a barbár téridőben kell élnie.