Szputnyik est lesz a hétvégén a Bőrgyárban

 50 évvel ezelőtt, 1957. október 4-én a Bajkonuri űrrepülőtérről egy R-7 hordozórakéta segítségével Föld körüli pályára állították a történelem első műholdját, a Szputnyik-1-et. Az évforduló megünneplésére a Bőrgyár Kulturális Egyesület SZPUTNYIK-estet szervez 2007. október 6-án. Lesznek űrfilmek, űrképek, űregyüttesek és űrdiszkó. "Ha valami űrkorszaki emléket találsz otthon, vagy rajzoltál, festettél, formáztál műtárgyat az űrrepüléssel, kozmosszal kapcsolatban, hozd el bátran, hogy rögtönözzünk egy kiállítást." -invitál a programra a Bőrgyár Kulturális Egyesület.
2007.10.02. 07:59 |
 50 évvel ezelőtt, 1957. október 4-én a Bajkonuri űrrepülőtérről egy R-7 hordozórakéta segítségével Föld körüli pályára állították a történelem első műholdját, a Szputnyik-1-et. Az évforduló megünneplésére a Bőrgyár Kulturális Egyesület SZPUTNYIK-estet szervez 2007. október 6-án. Lesznek űrfilmek, űrképek, űregyüttesek és űrdiszkó. "Ha valami űrkorszaki emléket találsz otthon, vagy rajzoltál, festettél, formáztál műtárgyat az űrrepüléssel, kozmosszal kapcsolatban, hozd el bátran, hogy rögtönözzünk egy kiállítást." -invitál a programra a Bőrgyár Kulturális Egyesület.

 A Szputnyik-1 mindössze 83,6 kg-os volt. Felépítését tekintve egy 58 cm átmérőjű alumíniumgömb, amelynek egyik oldalán négy darab 2,4 m-es antenna nyúlt hátra. A kis műhold két rádióadót vitt magával (az egyik 20, a másik 40 MHz frekvencián sugárzott). Az adók adásteljesítménye 1 W volt. A rádióadó a mára legendássá vált bip-bip-bip csipogást sugározta, melyet a világ minden táján sikerült fogniuk a rádióamatőröknek. Az akkumulátorok kimerülését követően a szondát optikai úton – távcsövekkel – kísérték nyomon egészen addig, míg 92 nappal a startja után, 1958. január 4-én a légkör fékező hatására annyira lelassult, hogy visszasüllyedt az atmoszférába és elégett. Összesen 1440 keringést teljesített, melynek során 70 millió kilométert tett meg. Az elméleti alapok kidolgozása Konsztantyin Ciolkovszkij és Hermann Oberth nevéhez fűződnek, míg a gyakorlatban a Wernher von Braun fémjelezte VfR társulat tett le a legtöbbet az űrtudományok asztalára. Von Braunék ötvözve minden korábbi elméletet, megépítették a II. vil áború legkorszerűbb rakétafegyverét, a V-2-t, amely minden későbbi rakéta ősanyja lett. Ezen a napon elkezdődött az Ûrkorszak.

 Hogy a későbbiekben mi minden történt az már elég ködös, Lajka kutya kapott-e az űrben utolsó vacsorát, Gagarin integető karja látszott-e a kabinablakban és Armstrong megtette-e azt a kis lépést, de az, hogy ez a kis dög ott volt, az biztos, mert láthatták és hallhatták bip-bip-jét szerte a világon. Lépj be te is a súlytalanság állapotába az október 6-i rendezvényünkön!