-
A bazilika Mátyás korában
Izgalmasnak ígérkező kiállításra, illetve tárlatvezetésre várja az érdeklődőket november 27-én a Szent István Király Múzeum. A Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban megnyíló kiállítás a templom Mátyás király kori megjelenéséről készült elvi rekonstrukciókat mutatja be részletgazdag ábrázolásokkal.
2024.11.25. -
Európai körút ma este az ARSO-val
Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar ismét egy nagy utazásra hívja a közönséget: az Európai dallamok koncert ezúttal Norvégiába, Olaszországba és Ausztriába invtálja a zeneszeretőket. A Somorjai sorozat következő koncertje november 25-én, este hétkor kezdődik a Szent István-teremben.
2024.11.25. -
Kórustalálkozó Fehérváron
Ebben az esztendőben is megrendezték a hagyományos székesfehérvári Kórustalálkozót. A Szent István Művelődési Házban idén hat kórus mutatkozott be a közönségnek.
2024.11.25. -
Átadták a Krisztus Király díjat
A Krisztus Király Napok keretében vasárnap ünnepi püspöki szentmisét tartottak a Zsolt utcai templomban. A misét követően átadták az idei Krisztus Király díjat valamint megszentelték az Erzsébet-kenyet, melyet szét is osztottak a résztvevők között.
2024.11.25.
Szputnyik est lesz a hétvégén a Bőrgyárban
50 évvel ezelőtt, 1957. október 4-én a Bajkonuri űrrepülőtérről egy R-7 hordozórakéta segítségével Föld körüli pályára állították a történelem első műholdját, a Szputnyik-1-et. Az évforduló megünneplésére a Bőrgyár Kulturális Egyesület SZPUTNYIK-estet szervez 2007. október 6-án. Lesznek űrfilmek, űrképek, űregyüttesek és űrdiszkó. "Ha valami űrkorszaki emléket találsz otthon, vagy rajzoltál, festettél, formáztál műtárgyat az űrrepüléssel, kozmosszal kapcsolatban, hozd el bátran, hogy rögtönözzünk egy kiállítást." -invitál a programra a Bőrgyár Kulturális Egyesület.
2007.10.02. 07:59 |
50 évvel ezelőtt, 1957. október 4-én a Bajkonuri űrrepülőtérről egy R-7 hordozórakéta segítségével Föld körüli pályára állították a történelem első műholdját, a Szputnyik-1-et. Az évforduló megünneplésére a Bőrgyár Kulturális Egyesület SZPUTNYIK-estet szervez 2007. október 6-án. Lesznek űrfilmek, űrképek, űregyüttesek és űrdiszkó. "Ha valami űrkorszaki emléket találsz otthon, vagy rajzoltál, festettél, formáztál műtárgyat az űrrepüléssel, kozmosszal kapcsolatban, hozd el bátran, hogy rögtönözzünk egy kiállítást." -invitál a programra a Bőrgyár Kulturális Egyesület.
A Szputnyik-1 mindössze 83,6 kg-os volt. Felépítését tekintve egy 58 cm átmérőjű alumíniumgömb, amelynek egyik oldalán négy darab 2,4 m-es antenna nyúlt hátra. A kis műhold két rádióadót vitt magával (az egyik 20, a másik 40 MHz frekvencián sugárzott). Az adók adásteljesítménye 1 W volt. A rádióadó a mára legendássá vált bip-bip-bip csipogást sugározta, melyet a világ minden táján sikerült fogniuk a rádióamatőröknek. Az akkumulátorok kimerülését követően a szondát optikai úton – távcsövekkel – kísérték nyomon egészen addig, míg 92 nappal a startja után, 1958. január 4-én a légkör fékező hatására annyira lelassult, hogy visszasüllyedt az atmoszférába és elégett. Összesen 1440 keringést teljesített, melynek során 70 millió kilométert tett meg. Az elméleti alapok kidolgozása Konsztantyin Ciolkovszkij és Hermann Oberth nevéhez fűződnek, míg a gyakorlatban a Wernher von Braun fémjelezte VfR társulat tett le a legtöbbet az űrtudományok asztalára. Von Braunék ötvözve minden korábbi elméletet, megépítették a II. vil áború legkorszerűbb rakétafegyverét, a V-2-t, amely minden későbbi rakéta ősanyja lett. Ezen a napon elkezdődött az Ûrkorszak.
Hogy a későbbiekben mi minden történt az már elég ködös, Lajka kutya kapott-e az űrben utolsó vacsorát, Gagarin integető karja látszott-e a kabinablakban és Armstrong megtette-e azt a kis lépést, de az, hogy ez a kis dög ott volt, az biztos, mert láthatták és hallhatták bip-bip-jét szerte a világon. Lépj be te is a súlytalanság állapotába az október 6-i rendezvényünkön!
A Szputnyik-1 mindössze 83,6 kg-os volt. Felépítését tekintve egy 58 cm átmérőjű alumíniumgömb, amelynek egyik oldalán négy darab 2,4 m-es antenna nyúlt hátra. A kis műhold két rádióadót vitt magával (az egyik 20, a másik 40 MHz frekvencián sugárzott). Az adók adásteljesítménye 1 W volt. A rádióadó a mára legendássá vált bip-bip-bip csipogást sugározta, melyet a világ minden táján sikerült fogniuk a rádióamatőröknek. Az akkumulátorok kimerülését követően a szondát optikai úton – távcsövekkel – kísérték nyomon egészen addig, míg 92 nappal a startja után, 1958. január 4-én a légkör fékező hatására annyira lelassult, hogy visszasüllyedt az atmoszférába és elégett. Összesen 1440 keringést teljesített, melynek során 70 millió kilométert tett meg. Az elméleti alapok kidolgozása Konsztantyin Ciolkovszkij és Hermann Oberth nevéhez fűződnek, míg a gyakorlatban a Wernher von Braun fémjelezte VfR társulat tett le a legtöbbet az űrtudományok asztalára. Von Braunék ötvözve minden korábbi elméletet, megépítették a II. vil áború legkorszerűbb rakétafegyverét, a V-2-t, amely minden későbbi rakéta ősanyja lett. Ezen a napon elkezdődött az Ûrkorszak.
Hogy a későbbiekben mi minden történt az már elég ködös, Lajka kutya kapott-e az űrben utolsó vacsorát, Gagarin integető karja látszott-e a kabinablakban és Armstrong megtette-e azt a kis lépést, de az, hogy ez a kis dög ott volt, az biztos, mert láthatták és hallhatták bip-bip-jét szerte a világon. Lépj be te is a súlytalanság állapotába az október 6-i rendezvényünkön!