Tanszak született - 30 éves a fehérvári népzeneoktatás

Három évtized emlékeit idézték fel a Hermannn László Zeneiskolában, ahol „Tanszak született” címmel tartottak jubileumi ünnepséget május 24-én. A fehérvári népzene oktatás harmincéves fennállása alkalmából az 1982-es év eseményeit, és az azóta eltelt időszakot fotókiállítással elevenítették fel, felavatták a Petrovits Tamás –termet és együtt muzsikáltak az egykor volt és mai diákok, tanárok.
2013.05.29. 15:24 |
Három évtized emlékeit idézték fel a Hermannn László Zeneiskolában, ahol „Tanszak született” címmel tartottak jubileumi ünnepséget május 24-én. A fehérvári népzene oktatás harmincéves fennállása alkalmából az 1982-es év eseményeit, és az azóta eltelt időszakot fotókiállítással elevenítették fel, felavatták a Petrovits Tamás –termet és együtt muzsikáltak az egykor volt és mai diákok, tanárok.
 
A népzenei tanszak létrehozásának ötlete Bódi Árpádtól, a zeneiskola nyugalmazott igazgatójától és Varró János népzenésztől ered. Az összegyűjtött fotókból, oklevelekből, újságcikkekből és levelekből rendezett kiállítás arról tanúskodik, mennyi sikert ért el a népzenei tanszak, hogyan járta be a világot és arról is, miként lettek a növendékekből tanárok, a kezdőkből profik. A tanszak életre hívásával, nemcsak a táncok, a népdalok és a hangszer használat megtanítását tűzték ki célul, hanem a magyarság tudat elmélyítését is.
 
A tizenhét tablóból összeállított tárlat megnyitóját követően felavatták a Petvovits Tamásról elnevezett termet. A közönség, először Szabó Dániel cimbalmos és Vakler Anna, az iskola volt tanárának előadását hallgathatták meg. Vakler Anna felidézte Petrovits Tamásnak, a Kalamajka zenekar cimbalmosának, népzenegyűjtőnek és nem utolsó sorban az iskola egyik remek tanárának emlékét. A teremben a zenész-tanár portréján kívül látható az elmaradhatatlan cimbalom, a régi hegedű és a zongora is.
 
Ezt követően az iskola nagy termében vetítéssel idézték fel a népzenei tanszak életének és tanítványainak legjelentősebb pillanatait, emlékeit. A videózást pedig, mindenki örömére olykor-olykor élő muzsikálással szakították meg.