Tárlat nyílt a Városházán az Aba-Novák Emléknapon

 Az Aba-Novák Emléknap keretében nyílt meg az a tárlat, amely a művésznek a Városházán található falfestményéhez készített eredeti terveit mutatja be. A dokumentumokat eddig még sohasem láthatta a nagyközönség. A kiállítást március 29-ig lehet megtekinteni a Városházán. A 1938-as Emlékév fontos fehérvári eseményeit ábrázoló seccókat Csitáry G. Emil polgármester rendelte meg Aba-Nováktól. Bizzer István művészettörténész kiemelte, hogy egy ilyen jellegű tárlat az alkotón keresztül a művészetet is ünnepli.
Történelmi séta Aba-Novák Vilmos nyomában szombaton!
2013.03.08. 18:25 |
 Az Aba-Novák Emléknap keretében nyílt meg az a tárlat, amely a művésznek a Városházán található falfestményéhez készített eredeti terveit mutatja be. A dokumentumokat eddig még sohasem láthatta a nagyközönség. A kiállítást március 29-ig lehet megtekinteni a Városházán. A 1938-as Emlékév fontos fehérvári eseményeit ábrázoló seccókat Csitáry G. Emil polgármester rendelte meg Aba-Nováktól.
Történelmi séta Aba-Novák Vilmos nyomában szombaton!  Az Aba-Novák vázlatokból álló tárlatot Székesfehérvár polgármestere nyitotta meg. dr. Cser-Palkovics András elmondta, három hónappal ezelőtt kapott telefonhívást egy nem fehérvári polgártól, akinek a birtokában voltak a Városházán található secco tervei és a Szent István Emlékév keretében egy kiállítás erejéig felajánlotta a vázlatokat a városnak. „A vázlatok részletei többségében visszaköszönnek a festményeken, de a tervek és a kész művek között vannak különbségek, amelyek keresése igazi művészi élményt ad.” - mondta el Székesfehérvár polgármestere.
 
 Az 1938-as Emlékév fehérvári eseményeit ábrázoló seccókat Csitáry G. Emil polgármester rendelte meg Aba-Nováktól. A művész azonban hirtelen halála miatt nem tudta befejezni az alkotást. A polgármesteri irodával szemben lévő seccóban csak néhány évig lehetett gyönyörködni, mert a következő rezsim lefestette. A rendszerváltás után azonban a falefestményeket restaurálták, így most már eredeti pompájukban tündökölnek.
"Csodálatos alkotásokról van szó, élmény mindennap közéjük kilépni, ugyanis Székesfehérvár és a nemzet történelméről szólnak. Aba-Novák Vilmos művei igazi kincsek, amire minden fehérvári büszke lehet" - mondta dr. Cser-Palkovics András polgármester. Bizzer István művészettörténész a tárlatnyitón kiemelte, hogy egy ilyen jellegű tárlat az alkotón keresztül a művészetet is ünnepli. A szakember ezek után néhány mondatban ismertette Aba-Novák életét, és külön kitért arra, hogy a művész legtermékenyebb időszaka a huszas-harmincas években volt.
 
Aba- Novák, a barbár zseni
 Aba-Novák Vilmos 1894-ben született Budapesten. 1922-ben nyílt meg első önálló kiállítása rajzaiból és rézkarcaiból az Ernst Múzeumban. Festményeit először 1924-ben ugyanitt mutatta be. 1929-től 1931-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt, és folyamatosan részt vett a Velencei Biennálékon. 1931-től több egyházi és állami megbízású monumentális feladatot kapott, többek között a szegedi Hősök kapuja boltozatát és a székesfehérvári Szent István-mauzóleum falképeit is ekkor festette. 1937-ben a párizsi világkiállítás magyar pavilonjának Magyar-francia kapcsolatok című monumentális pannóit készítette el. Picasso, mikor meglátta műveit, barbár zseninek nevezte. 1941-ben, negyvenhét évesen hunyt el Budapesten.