-
Mától várják a tanszeradományokat
Elkezdődött a Gondtalan Sulikezdés tanszergyűjtő akció, melyet nyolcadik alkalommal hirdetett meg az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ és a Next Stop üzletközpont. A támogatásokat 2024. augusztus 12-ig, jövő hétfőig gyűjtik, majd eljuttatják a rászoruló családoknak.
2024.08.08. -
A hontalan állatokért
A hontalan állatok érdekében fogott össze a Herosz Fehérvári Állatotthona és a Damniczki Cukrászda. Augusztus 16-ig, péntekig fogadják a kutyáknak és macskáknak szánt konzervadományokat a Fő utcai cukrászdában, ahol egy állatvédelmi totó is várja a játékos kedvűeket.
2024.08.07. -
Forgalomkorlátozások a városban
Szombaton kezdődik a 2024-es Királyi Napok, melynek kapcsán forgalomkorlátozások fognak életbe lépni. Számos belvárosi és öreghegyi szakasz le lesz zárva ebben a 2 hétben.
2024.08.08. -
Megújul az ivóvízellátási rendszer
A vízügyek területén áthelyeződik a hangsúly a vízkészletekkel való gazdálkodásra a kárelhárításról és kármegelőzésről.
2024.08.08.
Tavaszi napéjegyenlőség - ma van a csillagászati tavasz kezdete
Ma van a tavaszi napéj- egyenlőség napja, azaz a csillagászati tavasz kezdete. Ilyenkor a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.
2014.03.20. 06:44 |
Ma van a tavaszi napéjegyenlőség napja, azaz a csillagászati tavasz kezdete. Ilyenkor a Föld mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik. Az északi félgömbön tavaszi napéjegyenlőségnek, a délin őszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két féltekén ez a csillagászati tavasz, illetve a csillagászati ősz kezdete is egyben.
Mivel a Föld forgástengelye nem merőleges arra a síkra, amelyben bolygónk a Nap körüli keringését végzi (ekliptika), a Nap sugarai fél évig az északi, fél évig a déli félgömb trópusi szélességi köreit érik merőlegesen. Napéjegyenlőségről akkor beszélünk, amikor a kettő közötti átmenet alkalmával épp az Egyenlítőre esnek merőlegesen a napsugarak. Ez évente kétszer fordul elő, március 20-21., illetve szeptember 22-23. körül. Márciusban Napunk délről észak felé, szeptemberben pedig északról dél felé „halad át az Egyenlítő felett”. Persze jól tudjuk, hogy mindez a Föld keringése miatt történik, a Nap eme mozgása látszólagos. Két azonos típusú (pl. márciusi) napéjegyenlőség között átlagosan 365 nap 5 óra 48 perc 45 másodperc telik el. Ezt az időtartamot a csillagászatban tropikus évnek nevezik. Jelenleg használatos naptárunk megalkotása során az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy a naptári év átlagos hossza minél jobban megközelítse a tropikus év hosszát. Így biztosítható az, hogy az évszakok állandó helyen maradjanak a naptárban.
A tavaszi napéjegyenlőség dátuma a 4. században többnyire március 20-ára esett. A niceai zsinat 325-ben szentesítette a húsvét meghatározásának szabályát, mely szerint húsvét vasárnapja a március 20-át követő holdtölte utáni első vasárnap. Az említett eltérés miatt a 16. században azonban a napéjegyenlőség már március 10-11-ére esett. A 10 napos elcsúszás zavaró volt, mert a húsvét meghatározásában az eredeti szándék nem március 20-át, hanem magát a tavaszi napéjegyenlőséget
tekintette kiindulópontnak. Az anomália megszüntetése érdekében kívánatosnak tűnt, hogy a napéjegyenlőség ismét 20-ára kerüljön vissza. Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy – egyszeri intézkedésként – tíz napot kihagyjanak a naptárból, s a kerek századfordulók közül csak azon évek maradhattak a továbbiakban szökőévek, melyek 400-zal is oszthatók. Ezzel megszületett a ma is használatos Gergely-naptárunk, melynek eredményeként a naptári év átlagos hossza 365,2425 nap, azaz 365 nap 5 óra 49 perc 12 másodperc. Ez ugyan még mindig egy kicsivel hosszabb a tropikus évnél, de az eltérés csak több mint 3000 év alatt tesz ki egy napot, így még van időnk az újabb naptárreform megalkotására.
Forrás: csillagaszat.hu és Wikipedia
Forrás: csillagaszat.hu és Wikipedia