Egy kedves olvasónk külde szerkesztőségünkbe azokat a képeket, amin jól látható, hogy a Vidámparki-tóban élnek mocsári teknősök és vörösfülű ékszerteknős is úszott hétfőn délután, egy csendesen közelítő vizisikló mellett. A mocsári teknős az egyetlen Magyarországon is honos teknős -SZIGORÚAN VÉDETT! A vörösfülű ékszerteknős nem honos, azonban többen állítják, hogy áttelel és állítólag a Velencei-tóban és az ócsai tőzeglápban is élnek ékszerteknősök. Hogy hogyan kerülhetett ékszerteknős a Vidámparki-tóba azt nem tudni, valószínűleg elfelejtette azt a fontos dolgot, amit a róka mondott a Kis Hercegnek a felelősségről, miután megszelidítette...
A mocsári teknős az egyetlen Magyarországon is honos teknősfajta. Szinte egész Európában elterjedt, de mindenhol szigorúan védett. Európán kívül sehol sem őshonos (kivéve Ázsia nyugati és Afrika északi felét, ahol még előfordulhatnak), így nem is csoda, hogy sok nyelvben európai tavi teknősnek nevezik. Leginkább kisebb tavakban, csatornákban található, ahol nyugodt a víz és sűrű vegetációt talál.
Nagyon könnyű felismerni, mivel a bőrét sárga vagy aranysárga színű pöttyök díszítik, de bőrének alapszíne és a páncélja sötét. A páncélja ritkán nagyobb egy tenyérnél. Magyarországon 20-30 cm-re nőhetnek meg maximum (a felső érték már óriásnak számít).
Egyáltalán nem igényes állat. Mivel a magyar időjárást is kibírja, így akár kint is tarthatjuk (akár télen is, ha min. 1 méter mély a vize). De ha lakásban tartjuk, akkor sem igényel nagyon vízfűtést, mivel 15°C-on is nagyon jól érzi magát. Számára a legideálisabb hőmérséklet 18-25°C között van, de a fiatalabbakat 20-25°C között érdemes tartani. Elsősorban állati eredetű kajákat eszik, de néha azért a növényeket is megcsipegeti. Az étrendje teljesen megegyezik a víziteknősöknél leírtakkal.
A mocsári teknős a nap nagy részét a vízben tölti, csak nagyon ritkán jön ki a partra. Akkor is vagy napozik egy keveset (de a legkisebb neszre beveti magát a vízbe), vagy csak azért jön ki, hogy lerakja a tojásai. Egyszerre 10 tojást is rakhatnak, de csak melegebb nyarakon.
Érdekesség, hogy honfoglaló őseink előszeretettel fogyasztottak teknőshúst, így a mocsári teknőst is megették. Számuk azonban nem emiatt és nem akkor fogyatkozott meg úgy, hogy mára alig találunk egy-egy vadon élő példányt. Ebben inkább a mai ember a hibás, aki szinte a nullával egyenlővé tette az élőhelyét. Például a Balatonon valamikor nagyon sok mocsári teknős élt, de "hála" a part kiépítésének, és az élőhelyének állandó zavarásának, ma már nem is lehet látni a Balatonon teknőst. Ma már odáig jutottunk, hogy lassan több ékszerteknős él Magyarországon a szabadban, mint az őshonos mocsári teknős.
Mentsük meg a teknősöket mozgalom.
Az ékszerteknős hazája az Egyesült Államok középső déli része és Mexikó északi része. A halakhoz képest lomha mozgása miatt a lassú, jól felmelegedő folyókat, tavakat, mocsarakat kedveli. Jól alkalmazkodik kifejlett korában a hidegebb vizekhez is. Állítják, hogy nálunk a szabadban is áttelel. Elvadulva él a Velencei-tóban az ócsai tőzeglápban. Versenytársa a hazai mocsári teknősnek.
A Mississipi öbleiben sok mindent elfogyaszt. Éjjel vagy hajnalban elcsípi a szundikáló apróbb halakat, békákat. Végigtisztogatja a nádszálakat a rajtuk lapuló tegzesektől. Jóízűen falatozik a csigák, békák petéiből, a halak ikráiból. Elkapja a vízben cikázó bogarakat, a partról a tévedésből vízbe ugrott szöcskéket, a fák ágairól lepottyanó hangyákat. Megeszi az ugráló vízibolhákat, szúnyoglárvákat. Hegyes körmével kiássa az iszapban rejtőzködő férgeket, csigákat, kagylókat, rákokat.
Felfalja a szitakötő lárvákat, a tubifexet és az iszapgilisztákat is. Az állatok mellett zöld növényeket is eszik. Kedvenc eledele a békalencse és a kanadai átokhínár. Népszerűségének egyik oka, hogy őshazájába óriása farmokon millió szám szaporítják őket. Ára 1 $ alatt van. A teknőstelepeken évente több hullámban 15-25 tojást raknak. Mesterségesen is keltetik a tojásokat.
