-
Régész Színház
Egy kalandos életút és egy szenzációs felfedezés elevenedik meg ismét, augusztus 1-től három napon át újra Régész Színház lesz a Szent István Király Múzeum díszudvarán. Jegyek a https://szikm.jegy.hu/ oldalon vásárolhatók.
2024.07.27. -
Késői opus
Augusztus 16-án pénteken nyílik meg Pinke Miklós Késői opus című képzőművészeti tárlata a Pelikán Galériában. A kiállítást Szűcs Erzsébet művészettörténész nyitja meg 18 órakor.
2024.07.26. -
Áldás az autókra
Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartotta hagyományos búcsúját. A szentmise részeként a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhattak, a szertartás után pedig a járművekre kérték Szent Kristóf áldását a Vásártéren.
2024.07.26. -
„Nagy az Úr!” - A klasszika mesterei
Nagy az Úr! - A klasszika mesterei címmel a Szent Sebestyén Templomban befejeződött a Harmonia Albensis koncertsorozat. Az esten Mozart és Haydn művei csendültek fel.
2024.07.26.
Teltház a Vujicsics együttes koncertjén az Öreghegyi Közösségi Házban
A Vujicsics együttes öt év szünet után szerdán ismét az Öreghegyi Közösségi Ház közönségének zenélt. Ez az alkalom még egy kerek szám megünneplésére adott alkalmat, ugyanis a Vujicsics együttes ebben az évben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A koncertre olyan sokan voltak kíváncsiak, hogy a művelődési ház kamaratermében egy gombostűt nem lehetett volna leejteni az első igazi dél-szláv népdal után... (Tekintse meg képgalériánkat!)
A Vujicsics együttes a 75-ös ki-mit-tud-on mutatta meg művészetét nagyobb közönség számára, bár már 1974 óta koncerteztek, így a 30 éves évforduló csak részben igaz. Az együttes az 1975-ös versenyt népzene kategóriában meg is nyerte és azóta változatlan felállással örökítik a Vujicsics Tihamér által összegyűjtött és lejegyzett dél-szláv népdalokat, mesélte el a koncert előtt Eredics Gábor az együttes vezetője.
A koncert elején az együttes felállt a színpadnál és minden köszönő szónál hatékonyabban kezdtek eljátszottak egy igazi, pörgős dalt. Az ehhez hasonló dalokból volt a folytatásban is bőven a koncertről ellehet mondani, hogy egy igazán pörgős jó hangulatú koncert volt. Az együttes tagjai elérték céljukat, ugyanis Borbély Mihály emerton díjas jazz zenész szerint, -aki az együttes fúvósa is-, az együttes úgy kívánja örökíteni a szentendrei és szláv hagyományokat, hogy a mai kor elvárásainak is megfeleljen, de úgy, hogy az még népzene maradjon és ne világzene.
A felhozatalba belecsempésztek azért adriai és magyar népzenét is, de azokat is a hagyományosan szláv tamburákon adta elő a Vujicsics együttes. A zenészek virtuozitását és tapasztalatát mutatta, hogy szinte minden szám után hangszert cseréltek egymással, így volt, hogy a fúvós tamburázott, a bőgős pedig ütősökön játszott. Az együttes vezető tamburáját cserélte időnként harmonikára, vagy ahogy ő hívta „poloskapréselő”. De a koncerten azért nem csak gyors dallamok voltak, az együttes felidézte a színpadon a déli határ menti testvér háborúkat és ezt felidézve egy lassú gyönyörű lírai dalt játszottak el, amiben a keserves tárogató fejezte ki a zenekar összes bánatát.
Az együttes több mint két órát zenélt a fehérváriaknak és úgy búcsúzott, hogy remélik nem kell 5 évet várni a következő fellépésig és akkor inkább egy táncházas koncertet csinálnának Fehérváron, mert táncolva biztos élvezetesebb lenne a zenéjük, mert ahogy Eredics Gábor többször is elmondta a koncerten, hogy „Tudom, hogy játszani jó ezeket a dalokat, na de azt nem tudom, hogy hallgatni is az-e?”...