Több, mint 40 családot tanított komposztálni a Fúzió Egyesület Nadapon

A székesfehérvári Fúzió Egyesület a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával komposztálás mintaprojektet indított Nadapon. Az egyesület célja az volt, hogy az emberekben tudatosítsa, a komposztálással jelentősen csökkenthető a keletkező hulladék mértéke. A ~500 lakosú Nadapon 42 családnak összesen 84 keretet osztottak ki.
2012.07.08. 14:19 |
A székesfehérvári Fúzió Egyesület a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával komposztálás mintaprojektet indított Nadapon. Az egyesület célja az volt, hogy az emberekben tudatosítsa, a komposztálással jelentősen csökkenthető a keletkező hulladék mértéke. A ~500 lakosú Nadapon 42 családnak összesen 84 keretet osztottak ki.
 
 
Interjú Pichler Cseperkével Nadapról:

Mit gondolsz a komposztálási mintaprojekt sikerességéről?

Mindenképpen sikeresnek tartom a Fúzió Egyesület komposztálási mintaprojektjét, mert enélkül a mai napig nem kezdtem volna el komposztálni. Szerintem sikerült felhívni a figyelmet arra, hogy komposztálni érdemes és résztvevőként úgy érzem megfelelő információt kaptam azzal kapcsolatban, hogy pontosan mit kell tennem. Úgy gondolom, ez egy hosszabb folyamat, hogy megtanulja az ember hogyan kell megfelelően komposztálni. A szomszédok is motiváltak, az utcában lakókkal sokszor beszélgettünk már arról, hogy állnak a komposztjaink, valamint ha elakadunk tudunk segítséget is kérni egymástól.

A komposztálás nem egy drága dolog. Hogy érzed, mennyire vált be?

Szerintem bevált a keret és olyan embereknek, akik nem értenek annyira a házi barkácsoláshoz nagy segítség volt, hiszen könnyen összerakható és szétszerelhető, a két kerettel pedig megoldódik az átrakás problémája.

Vannak-e olyan tapasztalataid vagy tanácsaid, amiket megosztanál az olvasókkal?

Vannak tapasztalataim, pozitív és negatív is. A leginkább pozitív az, hogy a háztartási ételmaradékokat nem kell a kukába dobnunk és nem ott büdösödik, hanem kihozzuk a komposztba, ahol idővel talajjavítóvá érik. Ezáltal kevesebb szemetet is termelünk, ami jó érzést kelt az emberben. Legfőbb tanácsom - ami az előadáson is elhangzott -, hogy aprítani kell a dolgokat és mindent apróra kell vágni, mert az elején én is csak beledobáltam a komposztba az ágakat és növénymaradékokat, de nem mentem semmire. Majd mikor elkezdtem aprítani minden megváltozott. A projekt keretén belül egy aprítógéphez is jutottunk, amit a polgármesteri hivatalból tudok elkérni. A másik legfontosabb, hogy a komposztot sokat kell öntözni, hogy ne száradjon ki.

Mennyi munka van egy ilyen házi, kisméretű komposzttal és megtérül-e az erre fordított idő?

Úgy vélem, hogy nem sok időt vesz el a mindennapokból. Ha csak arra gondolok, hogy az ételmaradékot kidobom-e a kukába vagy kiviszem a komposztba gyakorlatilag ugyanakkora időbefektetés. Ami kicsit időigényes az az aprítás, de a géppel ez a probléma is megoldott. Nem mondanám, hogy túl sok időt vesz el, hiszen mindenkinek arra van ideje, amire szeretné.

Miket komposztálsz és mire tervezed használni majd a kész komposztot?

Például konyhából származó háztartási hulladékot. Ebben nem csak a zöldség- és gyümölcshéj van benne, hanem kávézaccot, tojáshéjat és egyéb maradékat is beledobálunk, valamint a dísznövények és sövények metszéseit is. Mivel dísz- és virágoskertünk van minden virágot, ami elszáradt vagy elvirágzott beleteszünk a komposztba.

A kertben tervezem használni, konkrétan a dísznövények alá szeretném alkalmazni talajjavítás végett. Nincsenek haszonállataink, ezért a komposzt az egyetlen megoldás, hogy javítsuk a rendkívül tömör, kevéssé vízáteresztő földünket.