A mai napon Udvarhelyi Tessza A Város Mindenkié csoport nevében megkeresést intézett Székesfehérvár polgármesteréhez. Dr. Cser-Palkovics András válaszát az alábbiakban olvashatják.
Udvarhelyi Tessza
Tisztelt Udvarhelyi Tessza!
A mai napon, 2016. augusztus 02. napján 10.31 órakor elektronikus úton hozzám intézett levelében foglaltakkal kapcsolatosan az alábbiakról tájékoztatom.
Az Ön levelében érintett személyek részére Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése Gazdasági Szakbizottsága az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakást tekintettel arra, hogy a korábbi bérleti szerződésben vállalt kötelezettségeiket maradéktalanul nem teljesítették, ismételten nem adta bérbe. A bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszonyuk határozott időre, 2016. június 30. napjáig szólt.
Mindenekelőtt kérem engedje meg, hogy néhány mondatban megvilágítsam Székesfehérvár lakásgazdálkodással kapcsolatos koncepciójának alapelveit. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 48/2010. (XII.14.) számú rendelete (a továbbiakban: Rendelet) szabályozza a bérlakások bérbeadásának feltételeit. Ebben egyértelműen olvasható, hogy a Polgármesternek lakás ügyekben semmilyen hatásköre nincsen, azt kizárólag egy szakmai munkacsoport javaslatai alapján a Gazdasági Szakbizottság, illetve a Közgyűlés gyakorolja.
Székesfehérvár Megyei Jogú Városban önkormányzati bérlakás kizárólag akkor adható bérbe, ha a bérlő a Rendeletben, illetve a lakásbérleti szerződésben vállalt kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti, azaz
• lakbér és közüzemi díjfizetési kötelezettségének eleget tesz,
• betartja az önkormányzati lakásokra vonatkozó – a Rendeletben szabályozott – Házirendet,
• betartja az együttélés szabályait, azaz ő és családja, illetve vendégei magatartásával a többi lakó nyugalmát nem zavarja,
• bérlemény egy részét, vagy egészét jogtalanul nem adja más személy részére használatba.
A székesfehérvári köztulajdont képező önkormányzati ingatlanok kezelését ellátó gazdasági társaság munkatársa által a bérlemény ellenőrzéséről készült jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a levelében megnevezett volt bérlők a bérleménybe jogtalanul befogadtak más személyeket, és nem tartották be az együttélés alapvető szabályait valamint a bérlakásokra vonatkozó házirendet sem. A kezelő és a Hivatal számos írásbeli és egyéb jelzéseket is kapott a lakóközösségtől, számos más, szintén szociális bérlőtől, hogy az érintettek nem tartják be az együttélés alapvető szabályait sem, így a társasházi közösség mindennapjait ellehetetlenítik.
A bérleményellenőrzés megállapításait követően, soron kívül írásban hívta fel a Hivatalvezető nevezettek figyelmét a szerződésben vállalt kötelezettségeik betartására, illetve tájékoztatást nyújtott arról, hogy amennyiben a felhívás ellenére megállapítást nyer, hogy az együttélés szabályait, valamint a Házirendet továbbra sem tartják be, a bérlemény egy részét szívességi használatba adják, azaz jogtalanul befogadnak személyeket, ezen magatartásuk a bérleti jogviszony felmondását vonhatja maga után.
Az ingatlankezelő tájékoztatása szerint a felhívás ellenére továbbra is jogtalanul befogadott személyek laknak életvitelszerűen a lakásban, és további panaszok, bejelentések érkeztek a család folyamatos normaszegő magatartása miatt. A bérlemény ellenőrzéskor készült fotók is igazolják, hogy szabálytalanul a lépcsőházban tárolják dolgaikat, a lakás ablakából dobálják ki a szemetet, s a bérlakás berendezése alapján megalapozottak a bejelentések, miszerint a lakásban több személy is jogtalanul tartózkodik.
A hivatkozott család férfitagja egyébként születése óta haszonélvezője a köztulajdonnak, hiszen egyetlen napig nem élt más ingatlanban, csakis köztulajdonban lévő bérlakásban. Érdekes kérdéseket vet fel, hogy vajon meddig kötelesek a székesfehérváriak finanszírozni a lakhatását önerőből több mint 50 éve megoldani képtelen városlakót, elvárható-e ez hosszú évtizedeken át egy közösségtől.
Mintegy 1100 család él jelenleg önkormányzati bérlakásban, de több mint 300 család hosszú évek óta várakozik a közösség egésze által nyújtott hasonló lehetőségre.
A szociális jellegű kedvezményrendszereken keresztül a bérlők lakhatását az önkormányzat – csak a kedvező, a jóval a piaci ár alatt meghatározott szociális lakbérmérték meghatározásával – nagyságrendileg évi 200 M Ft-tal segíti. Azaz a közösség évi 200 millió forinttal finanszírozza a szociális bérlakás rendszer lakóinak bérleti díját, azt, hogy az ő megélhetésük a költségei a töredéke lehessen egy átlag székesfehérvári családénak.
Természetesen tudatában vagyunk a három kiskorú gyermekekkel –amelyből egy 16 éves lány a pár saját gyermeke, míg a másik kettő kiskorú a jelenleg jogerős börtönbüntetését töltő fiuk egyenes ágú leszármazói- kapcsolatos élethelyzetnek is, és természetesen mindent megteszünk a gyermekek megfelelő környezetbe való kerüléséért.
A Gazdasági Szakbizottság testületi döntését a hatályos jogszabályok alapján hozta meg, amikor a megnevezett szakbizottság a lakást ismételten részükre nem adta bérbe. Ehelyütt szögeznénk le a tényt, miszerint valamennyi Lakáskoncepcióval kapcsolatos döntés úgy bizottsági, mint közgyűlési szinten teljesen egyhangúan született meg, azaz a testület valamennyi tagja pártállástól függetlenül elfogadta annak irányelveit.
Nem állja meg a helyét azon állításuk, miszerint 3 nappal korábban értesültek a hatósági aktusról, hiszen a tényről, miszerint az illetékes szakbizottság a bérlakást ismételten nevezettek részére nem adja bérbe, 2016. június 28. napján, azaz több mint egy hónapja igazoltan, írásban értesültek.
Az Ön által képviselt szervezet céljaira tekintettel ezúton arról is tájékoztatom, hogy a hajlék nélküli személyek lakhatáshoz jutására, ismételt lakhatásához jutására dolgozik Hivatalunk és Kríziskezelő Központunk.
Kérem objektív tájékoztatásom szíves tudomásulvételét, és további sok sikert kívánok munkájukhoz Budapesten.
Székesfehérvár, 2016. augusztus 2.
Tisztelettel:
Dr. Cser-Palkovics András
