-
Régész Színház
Egy kalandos életút és egy szenzációs felfedezés elevenedik meg ismét, augusztus 1-től három napon át újra Régész Színház lesz a Szent István Király Múzeum díszudvarán. Jegyek a https://szikm.jegy.hu/ oldalon vásárolhatók.
2024.07.27. -
Késői opus
Augusztus 16-án pénteken nyílik meg Pinke Miklós Késői opus című képzőművészeti tárlata a Pelikán Galériában. A kiállítást Szűcs Erzsébet művészettörténész nyitja meg 18 órakor.
2024.07.26. -
Áldás az autókra
Az utazók védőszentjéről elnevezett maroshegyi templom július 25-én, Szent Kristóf napján tartotta hagyományos búcsúját. A szentmise részeként a hívek az úton járók patrónusához fohászkodhattak, a szertartás után pedig a járművekre kérték Szent Kristóf áldását a Vásártéren.
2024.07.26. -
„Nagy az Úr!” - A klasszika mesterei
Nagy az Úr! - A klasszika mesterei címmel a Szent Sebestyén Templomban befejeződött a Harmonia Albensis koncertsorozat. Az esten Mozart és Haydn művei csendültek fel.
2024.07.26.
Több nemzeti emlékhelyet szeretne a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal
A magyar történelem több fontos helyszínét is nemzeti emlékhellyé nyilváníttatná a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, amely 2005 óta tervezi, hogy készít egy több helyszínből álló, nemzeti emlékhelyeket tartalmazó listát. A mostani tárcaközi egyeztetéstől azt is remélik, hogy olyan történelmi helyszínek, mint például Mohács, Székesfehérvár, vagy a Budai Vár idővel nemzeti emlékhellyé válhatnak. Ma ugyanis Magyarországon mindössze egyetlen nemzeti emlékhely van, a budapesti Hősök tere.
2007.01.17. 13:34 |
A magyar történelem több fontos helyszínét is nemzeti emlékhellyé nyilváníttatná a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, amely 2005 óta tervezi, hogy készít egy több helyszínből álló, nemzeti emlékhelyeket tartalmazó listát. A mostani tárcaközi egyeztetéstől azt is remélik, hogy olyan történelmi helyszínek, mint például Mohács, Székesfehérvár, vagy a Budai Vár idővel nemzeti emlékhellyé válhatnak. Ma ugyanis Magyarországon mindössze egyetlen nemzeti emlékhely van, a budapesti Hősök tere.
Varga Kálmánt annak kapcsán kereste meg a távirati iroda, hogy a magyar sajtóban a közelmúltban felmerült: az igazságügyi és rendészeti tárca a KÖH szakembereivel egyeztetni kezdett arról, hogy önálló törvény keretében nemzeti emlékhellyé nyilvánítanák a Kossuth teret. Elméletileg pár hónap alatt nemzeti emlékhellyé lehetne nyilvánítani a Kossuth teret, erről a Házelnök kabinetirodája kezdeményezett egyeztetéseket velünk még hetekkel ezelőtt - mondta a KÖH vezetője.
Arra a kérdésre, hogy milyen gyakorlati változást hozhatna például a Kossuth térrel kapcsolatban a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás, Varga Kálmán elmondta: jelenleg nincs törvényben rögzítve, hogy milyen szabályok vonatkoznak a nemzeti emlékhelyekre. Egy esetleges jogszabályalkotásnál kizárólag a fogalmi meghatározás lehet a KÖH kompetenciája - hangsúlyozta a hivatal elnöke, megjegyezve ugyanakkor, hogy elképzeléseik szerint olyan alapvető emberi jogok, mint a gyülekezési jog, nem sérülnének, bár "bizonyos viselkedési formákra útmutató jelleggel" készülnének javaslatok.
Nemzeti emlékhellyé akkor lehet nyilvánítani egy területet, ha az egykor a magyar történelem "sorsdöntő fontosságú" helyszíne volt - tette hozzá Varga Kálmán.Megjegyezte: 2005 óta tervezik, hogy készítenek egy több helyszínből álló, nemzeti emlékhelyeket tartalmazó listát, így a mostani tárcaközi egyeztetéstől azt is remélik, hogy olyan történelmi helyszínek, mint például Mohács, Székesfehérvár, vagy a Budai Vár idővel nemzeti emlékhellyé válhatnak.
Ma ugyanis Magyarországon mindössze egyetlen nemzeti emlékhely van, a budapesti Hősök tere - mondta az MTI-nek a KÖH emlékhelyek gondozásáért felelős szervezete, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság titkárságvezetője.
Radnainé Fogarasi Katalin hangsúlyozta: kizárólag törvénnyel lehet nemzeti emlékhellyé nyilvánítani valamilyen helyszínt, a Hősök tere egy 2001-es jogszabály óta számít ilyennek.
Varga Kálmánt annak kapcsán kereste meg a távirati iroda, hogy a magyar sajtóban a közelmúltban felmerült: az igazságügyi és rendészeti tárca a KÖH szakembereivel egyeztetni kezdett arról, hogy önálló törvény keretében nemzeti emlékhellyé nyilvánítanák a Kossuth teret. Elméletileg pár hónap alatt nemzeti emlékhellyé lehetne nyilvánítani a Kossuth teret, erről a Házelnök kabinetirodája kezdeményezett egyeztetéseket velünk még hetekkel ezelőtt - mondta a KÖH vezetője.
Arra a kérdésre, hogy milyen gyakorlati változást hozhatna például a Kossuth térrel kapcsolatban a nemzeti emlékhellyé nyilvánítás, Varga Kálmán elmondta: jelenleg nincs törvényben rögzítve, hogy milyen szabályok vonatkoznak a nemzeti emlékhelyekre. Egy esetleges jogszabályalkotásnál kizárólag a fogalmi meghatározás lehet a KÖH kompetenciája - hangsúlyozta a hivatal elnöke, megjegyezve ugyanakkor, hogy elképzeléseik szerint olyan alapvető emberi jogok, mint a gyülekezési jog, nem sérülnének, bár "bizonyos viselkedési formákra útmutató jelleggel" készülnének javaslatok.
Nemzeti emlékhellyé akkor lehet nyilvánítani egy területet, ha az egykor a magyar történelem "sorsdöntő fontosságú" helyszíne volt - tette hozzá Varga Kálmán.Megjegyezte: 2005 óta tervezik, hogy készítenek egy több helyszínből álló, nemzeti emlékhelyeket tartalmazó listát, így a mostani tárcaközi egyeztetéstől azt is remélik, hogy olyan történelmi helyszínek, mint például Mohács, Székesfehérvár, vagy a Budai Vár idővel nemzeti emlékhellyé válhatnak.
Ma ugyanis Magyarországon mindössze egyetlen nemzeti emlékhely van, a budapesti Hősök tere - mondta az MTI-nek a KÖH emlékhelyek gondozásáért felelős szervezete, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság titkárságvezetője.
Radnainé Fogarasi Katalin hangsúlyozta: kizárólag törvénnyel lehet nemzeti emlékhellyé nyilvánítani valamilyen helyszínt, a Hősök tere egy 2001-es jogszabály óta számít ilyennek.