A Holokauszt 70. évfordulója alkalmából szervezett konferenciát az Alba Civitas Történeti Alapítvány a Hiemer-házban. Ez a tudományos esemény volt a Magyar Holokauszt Emlékév városi rendezvénysorozatának záró programja, amely nem kizárólag a második világháborúra és a vészkorszakra koncentrált, hanem a XX. század egészét tekintve mutatta be a zsidóság helyzetét.
A magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulója alkalmából a Kormány a 2014-es esztendőt a magyarországi Holokauszt Emlékévévé nyilvánította. Székesfehérváron tavasszal megkezdődtek az emlékévhez kapcsolódó események annak jeléül, hogy a város méltó módon, a szolidaritás jegyében kifejezze tiszteletét az áldozatok iránt. Áprilisban megemlékezést szerveztek az egykori fehérvári zsinagóga helyén álló emlékműnél, a Vörösmarty Színházban megnyitották a "Falak, jelek, sorsok - Magyar zsidók deportálása Auschwitzba" című kiállítást, majd rendeztek könyvtári programokat, vetélkedőket, filmvetítéseket is. November 13-án Székesfehérvár Önkormányzata és a Székesfehérvári Zsidó Hitközség közös programsorozata keretében felavatták a Holokauszt áldozatainak emlékművét az Izraelita temető előtti téren, majd Tarján Hédi kiállításának megnyitójával, és emlékesttel zárták a programokat a színházban.
A fehérvári rendezvények az Alba Civitas Történeti Alapítvány konferenciájával zárultak ma a Hiemer-házban. A tudományos programon nem helytörténeti, hanem sokkal inkább köztörténeti, magyarországi vonatkozásban tartottak előadásokat. Az eseményen dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója köszöntötte a megjelenteket és ismertette a konferencia programját. Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András köszönetet mondott mindazon partnereknek, szervezeteknek és intézményeknek, amelyek közreműködtek a Holokauszt Emlékév fehérvári programjainak lebonyolításában és kezdeményezéseinek méltó megvalósításában. A városvezető hangsúlyozta: „Fő és közös célkitűzésünk az emlékezés és az emlékeztetés volt, különös tekintettel a háromezer fehérvári és környékbeli áldozatra… Ennek egyik legfontosabb üzenete, hogy a gaztettek soha többé ne történhessenek meg… Székesfehérváron van már egy olyan emlékpark, ahova elzarándokolhatunk, és ahol elgondolkodhatunk nemcsak az emlékév keretében, hanem a következő években és évtizedekben is… Az összefogásra, az együttműködésre alapozva tudjuk közös jövőnket felépíteni.”
„A Holokauszt 70. évfordulója az utolsó olyan kerek évforduló, amikor még jelentős számban velünk vannak azok, akik túlélték a borzalmakat...” – hívta fel a figyelmet köszöntőjében Répás Péter, a MAZSIHISZ (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) társadalmi kapcsolatokért felelős irodavezetője. Elmondta: az ország számos településén szerveztek az elmúlt hónapokban emelkedett hangulatú, értékteremtő eseményeket azok emlékére, akiket elragadott a szörnyű történelem. Répás Péter beszélt a Holokauszt több évtizedig tartó társadalmi feldolgozásáról és a különböző szemléletek konfrontálódásáról. „Addig, amíg a világon embereket üldöznek, embercsoportokat kirekesztenek, addig nem lehet elég a Holokauszt tanításaiból. Amíg embereknek félniük kell, mert más a bőrszínük, mint a többieké… amíg a zsidók Magyarországon az antiszemitizmus fejlődését érzékelik, s amíg a határainkon túl élő magyaroknak félniük kell magyarságuk miatt, addig nem lehet elég az emberiség legsötétebb korszakára való emlékezés… A történelem hibáit, bűneit jóvátenni nem lehet, de az őszinte emlékezéssel, hiteles oktatással az ismétlődés esélyét talán csökkenthetjük.” – mondta Répás Péter.
Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke köszönetét fejezte ki Székesfehérvár városának és dr. Cser-Palkovics András polgármesternek a példaértékű együttműködésért. Szavai szerint a közös programok segítséget nyújtanak ahhoz, hogy az antiszemitizmus, a rasszizmus és bármilyen kirekesztés elleni harc sikeres legyen. A köszöntőket követőek három előadást kísértek figyelemmel az érdeklődők a konferencián. Frojimovics Kinga történész, levéltáros a „Magyar tábori rabbik az első világháborúban” címmel tartott előadást, Karády Viktor, a Közép-európai Egyetem tanára a magyarországi zsidó értelmiség, az elitcsoportok helyzetét dolgozta fel a Magyar Zsidó Lexikon (1929) adatainak tükrében, végül Haraszti György, az MTA BTK Történettudományi Intézetének tanára beszélt a német megszállásról és a vészkorszakról.
