Turisztikai fejlesztések, nyári programok - interjúnk Hrabovszky Ákos bizottsági elnökkel

 Hrabovszky Ákos - 2002-től a Vállalkozási, Kereskedelmi és Turisztikai Bizottság elnöke. A képviselőt a belvárosi látképről, az iparűzési adókedvezmény megszűnéséről, az iparcikk-piacról, az info-tornyokról és a nélkülözhetetlen turisztikai fejlesztésekről is kérdeztük. Hrabovszky Ákos szerint a szállodákkal és az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozókkal is szorosabb kapcsolatot kell kiépítenie a bizottságnak és a turisztikai fejlesztések terén is sok még a tennivaló Székesfehérváron. A képviselő szerint ugyanakkor "egyre több a színvonalas turisztikai kiadvány Fehérváron és nagyon fontos lépés volt az is, hogy a városi önkormányzathoz került a Tourinform Iroda működtetése."

- Milyen örökséggel vette át a bizottságot 2002-ben?

- Székesfehérváron 1998-ban alakult először turisztikával foglalkozó bizottság, az első 4 év munkája többek között az a kidolgozott turisztikai koncepció – rövid és hosszú távú stratégia –amelyet a Kodolányi János Főiskola készített el a város számára. Ami az 1998 és 2002 közötti időszakban nem volt elfogadható számomra: hogy a közterület használat díja magas volt és a belvárosi kereskedők számára megnehezítették a kitelepülést. Mára elértük, hogy sokkal nagyobb területet lehessen bérbe venni, viszont akinek nincs üzlete a Belvárosban, az nem tud bejutni. Nem tartanám szerencsésnek, ha például pólókat árulnának a belvárosi ruhaüzletek előtt: csak az települhet ki, akinek üzlete van. Felére szállítottuk le a kitelepülési díjat, ez érződik is: megpezsdült az élet a köztereken, ugyanakkor árban ugyanaz a bevételünk.

- Milyen észrevételeket, kritikákat kap a leggyakrabban a bizottság elnökeként?

- Sokan észrevételezik például, hogy más megyeszékhelyek Belvárosa szebb látképet nyújt, nívósak az üzletek és esztétikus a környezet. Ezzel a felvetéssel sokat találkoztam, azonban általában olyan városokkal példálóznak, ahol önkormányzati tulajdonban maradtak az üzletek. Székesfehérváron nem így történt: a 90-es évektől 10 éves futamidejű jogot lehetett venni, majd 94-től megindult a privatizáció, így a város többé nem gyakorolhat kontrollt a belvárosi üzletek felett. Jelenleg két lehetőség van, az egyik, amit az építészeti, homlokzati előírások betartatása biztosít, a másik pedig, hogy megpróbáltuk érdekelté tenni az üzletek tulajdonosait abban, hogy szebb környezetet alakítsanak ki, például 500 ezer forintig terjedő iparűzési adókedvezménnyel jutalmaztuk azokat az üzleteket, ahol homlokzati felújítás történt. Sajnos kevesen éltek vele.

- Mi az oka annak, hogy megszűnt a 10 milliós árbevétel alatti cégek iparűzési adókedvezménye?

- Eddig a 10 milliós árbevétel alatti cégeknek valóban nem kellett iparűzési adót fizetni, de az EU jogharmonizáció miatt a tavalyi évtől már nem tudtunk kedvezményt adni. 2008-tól viszont megszűnhet ez az adófajta, addig is folyamatosan csökken az iparűzési adó mértéke. Ez természetesen bevételkiesést jelent a városnak, azonban biztos vagyok abban, hogy a hiányzó összeget nem a lakosság terhére fogjuk pótolni Fehérvár.    

- A másik „slágertéma” a piac. Mi a helyzet jelenleg az Iparcikk piac fejlesztésével?

- A Székesfehérvári Iparcikk Piac esetében a kereskedői szándékok sem egyeznek meg, annyi bizonyos, hogy a városnak reklámoznia kell a saját piacát ahhoz, hogy az jól működjön. A reklámpénz ebben az esetben a saját bevételeinket növeli: például több közterületi táblával jelezzük a piac helyét. Ha jól támogatjuk, hosszútávon stabilizálódnak a bevételek. Döntöttünk a piacon a vizesblokkok felújításáról és a büfésor korszerűsítéséről is. Egységes pultrendszert szeretnénk, pavilonrendszer-szerűen felépítve, olyat, ami mobilizálható.

- Az új turisztikai programokkal mennyire sikerült felrázni a szendergő Belvárost?

- Két-három éve minden hétvégén szervezünk többgenerációs családi programokat, az elmúlt időszak bebizonyította ezek sikerét. Többen vannak a Belvárosban, felértékelődött a szerepe. A gyerekprogramokra kapott visszajelzések nagyon jók, sok köszönőlevél érkezik a családoktól.  Egyre több a színvonalas turisztikai kiadvány Fehérváron és nagyon fontos lépés volt az is, hogy a városi önkormányzathoz került a Tourinform Iroda működtetése. Amióta hétvégén is nyitva tart, egyre többen keresik fel az irodát.

- Milyen állapotban vannak jelenleg a város info-tornyai?

- A korábbi ciklusban sok pénzt fizetett a város egy elavult technikára. Egy gép korszerűsítése történt meg eddig, a Tourinform irodában található info-torony a fehervar.hu-ról automatikusan frissíti a várossal kapcsolatos információkat, érintőképernyős monitorral, felhasználóbarát technikával rendelkezik. További info-tornyokat szeretnénk kihelyezni a Belvárosban a forgalmas helyeken, illetve a vasútra, a piactérre és az önkormányzathoz is kell.

-  Milyen a kapcsolata a bizottságnak a szállodákkal és az idegenforgalommal foglalkozó vállalkozókkal?

- A szállodákkal és a vállalkozókkal is szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni. A szállodáktól gyűjtött információk alapján úgy tudjuk, a hétköznapok forgalma erős a multinacionális cégek vendégei miatt, de a hétvégék gyengék. Ebből is következik, hogy a turisztikai fejlesztések terén sok még a tennivaló: jelenleg kevés olyan látványosság van, amiért visszatérnének a turisták Fehérvárra. Sokat segíteni, ha felépítmény kerülne a Nemzeti Emlékhelyre, vagy megvalósulna például a Királyok Panteonja ötlet, akár a föld alatt vagy felett. A programok közül ma is a Királyi Napok a legnépszerűbb, remélhetőleg az elmúlt időszakban elindított új rendezvények is egyre népszerűbbek lesznek. Optimizmusra adhat okot, hogy a Királyi Esküvő és a Virágkarnevál is igen népszerű volt.

- Mennyire jellemző a bizottságra a szakmai munka, illetve milyen összegből tudnak tervezni?

- Számos szakmai döntést hoztunk úgy, hogy nem volt teljes a bizottság és sajnos nem mindig folyik szakmai munka...Az elmúlt három évben közel 50 millió forintból gazdálkodtunk, igyekszünk támogatni a jó programokat kínáló cégeket és a Tourinform iroda berendezését is a bizottsági keretből fizettük - idén már külön költségvetése van.