-
Hackaton győztesek
24 csapat jelentkezett az ország számos pontjáról az idei Harman Hackathon ötlet- és prototípusfejlesztő versenyre, amelynek döntőjében nyolc középiskolai és nyolc egyetemi csapat mérkőzött meg 24 óra alatt. A legjobb, a közlekedésben résztvevők biztonságát növelő műszaki eszközöket a székesfehérvári egyetemisták alkotta KÁVÉ és a pécsi középiskolások alkotta SLEEP készítette.
2024.11.16. -
3. Harman Hackathon
24 órája van a csapatoknak, hogy környezetére reagáló közlekedésbiztonsági eszközt találjanak ki és készítsék el a működő modelljét - elindult a 3. Harman Hackathon döntője. A nyolc egyetemi és nyolc középiskolai csapat a Sóstói Stadionban lázas munkával tölti majd az előttünk álló éjszakát, hogy szombaton bemutathassa a működő modellt, illetve a termék portfólióját a zsűri előtt.
2024.11.15. -
Fiatal Vállalkozók Hete
A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége idén is megrendezi a Fiatal Vállalkozók Hetét Székesfehérváron a Kodolányi János Egyetemen. Ezúttal is a fiatal vállalkozók fejlődését, kapcsolatépítését és inspirálását tűzték ki célul.
2024.11.15. -
Négymilliárdból épült új üzem
Labor- és orvostechnikai eszközöket gyártanak majd a Karsai Alba Kft. legkorszerűbb, automata robotokkal felszerelt új üzemében. A magyar műanyagipar vezető cégei közé tartozó, ma már kilenc tagvállalatból álló Karsai Holding Zrt. története 36 évvel ezelőtt indult, amikor Karsai Béla négy emberrel kezdte meg a munkát, ma pedig a cégcsoport létszáma meghaladja a 400 főt, árbevétele pedig a 9 milliárd forintot.
2024.11.04.
Gyorsan alakul át a munka világa - digitális felzárkóztatási program az Alba Innovárban
Az Ipar 4.0-nak nevezett szemlélet- és technológiaváltás mostanra már a magyar gazdaság egyik legfontosabb központját, Székesfehérvárt is elérte.
A rendezvény megnyitóján Égi Tamás alpolgármester arról a folyamatról szólt, amelynek köszönhetően ma kiemelkedően magas a vásárlóerő Székesfehérváron.
"A városban a kiváló földrajzi adottságok mellett nagy tudású munkaerő is rendelkezésre állt, ezért a nemzetközi és hazai vállalatok úgy érezték, érdemes továbbfejleszteni a gyártást. Ennek eredményeképpen nagyobb hozzáadott értékű gyártás indult meg. Most újabb lépcsőfok, a robotizáció zajlik, mert ezen vállalatoknál a hagyományos lehetőségekkel nem lehet bővíteni a termelést." - emelte ki Székesfehérvár alpolgármestere, aki felidézte, hogy egy három évvel ezelőtti OECD felmérés szerint szerint Székesfehérvár minden nap 265 ezer ember életét befolyásolja: "látjuk ezt minden nap, hogy megtelt a város". - tette hozzá. Égi Tamás alpolgármester kiemelte, hogy az eredményesebb, hatékonyabb termelés érdekében az önkormányzat úgy döntött, segít megismertetni a diákokat a digitális termelés és a robotok világával, ebben óriási szerepe volt a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítványnak és Laufer Tamás elnöknek. Elmondta, hogy az Alba Innovárban közös élményeket szerezhetnek a fiatalok a robotikával kapcsolatban, ez a lehetőség minden diák számára adott. Szólt a felnőttképzésről is, amelyet az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karával partnerségben végeznek.
Laufer Tamás, a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány elnöke és az IVSZ szövetség a digitális gazdaságért elnöke a jelenről, a 4. ipari forradalom folyamatairól szólt, kiemelve, hogy meg fognak szűnni olyan foglalkozások, mint a kamionsofőr, targoncakezelő, vagy pénztáros, sok szakma pedig átalakul.
Azt prognosztizálta, hogy a következő évtizedekben egy átlagos munkavállalónak 4-5 különböző foglalkozása lesz. Szólt a robotizáció szintjéről is a világban, amely Dél-Koreában a legmagasabb, itt 650 robot jut 10 ezer emberre, Európában Németország a legfejlettebb. Magyarországon nagyjából 5400 ipari robotot használnak, azaz 10 ezer alkalmazottra 57 robot jut a magyar iparban.
Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára elmondta, hogy egy felmérés szerint a mai Z generáció tagjai olyan munkakörben fognak dolgozni, amelynek 65%-a ma még ismeretlen.
"Új szakmák születnek, és régiek tűnnek el, az oktatás szempontjából ezt különösen nehéz kezelni. A mai fiatalokat olyan feladatokra kell képezni, amelyekről magunk sem tudjuk, hogy milyen lesz, nem tudjuk körbeírni. Ezért is inkább készségekről és képességekről kell beszélni, nem pedig foglalkozásokról." - fogalmazott az államtitkár, aki szerint egyre inkább felértékelődik a munkaerőpiacon a kognitív rugalmasság, az érzelmi intelligencia és a komplex problémamegoldás.