-
Állásbörze az egyetemen
Újabb állásbörzét rendeztek – immár negyedik alkalommal – kedden az Óbudai Egyetem Alba Regia Karon. Kilenc kiállító mutatta be munkaerőpiaci kínálatát, és akár próbanyelvvizsgát is tehettek a hallgatók. Ugyancsak kedden az Egyetem együttműködési megállapodást kötött a Békéscsabai SZC Vásárhelyi Pál Technikummal egy közös képzés elindítása céljából.
2025.03.25. -
Földmérők versenyeztek
Döntőjéhez érkezett a földmérő, földügyi és térinformatikai technikus tanulók országos versenye, melyet a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Jáky József Technikumban rendeznek meg. A 75 éves fennállását ünneplő intézményben 15, az ország különböző pontjairól érkezett diák vesz részt a rangos megmérettetésen. A finálé megnyitóját hétfőn délelőtt tartották, míg az eredményhirdetésére kedden kerül sor a Jákyban.
2025.03.24. -
A Demján Sándor Programról
Több ezer kis- és közepes vállalkozás érdeklődik a Demján Sándor Program iránt, az első támogatói okiratok aláírása és az előleglehívások májusban várhatóak – jelentette be kedden Szabados Richárd államtitkár Demján Sándor szobra előtt, ahol megemlékeztek a térség és az ország számára is példát adó üzletemberről.
2025.03.18. -
Személyesen nemzetközi háttérrel
A közvetlen ügyvédi jelenlét mellett olyan nagy, neves nemzetközi iroda szakértelmét biztosítják az ügyfeleknek, ahol a jogi biztonság mellett egy másfajta biztonságot is kap a szerződő. Az Andersen név azt is jelenti, hogy egy multinacionális cég tulajdonosi háttere vagy nemzetközi vezetése is tudja ellenőrizni a saját országában, bárhol a világban, hogy milyen típusú szolgáltatást nyújtanak.
2025.03.17.
Gyorsan alakul át a munka világa - digitális felzárkóztatási program az Alba Innovárban

Az Ipar 4.0-nak nevezett szemlélet- és technológiaváltás mostanra már a magyar gazdaság egyik legfontosabb központját, Székesfehérvárt is elérte.

A rendezvény megnyitóján Égi Tamás alpolgármester arról a folyamatról szólt, amelynek köszönhetően ma kiemelkedően magas a vásárlóerő Székesfehérváron.
"A városban a kiváló földrajzi adottságok mellett nagy tudású munkaerő is rendelkezésre állt, ezért a nemzetközi és hazai vállalatok úgy érezték, érdemes továbbfejleszteni a gyártást. Ennek eredményeképpen nagyobb hozzáadott értékű gyártás indult meg. Most újabb lépcsőfok, a robotizáció zajlik, mert ezen vállalatoknál a hagyományos lehetőségekkel nem lehet bővíteni a termelést." - emelte ki Székesfehérvár alpolgármestere, aki felidézte, hogy egy három évvel ezelőtti OECD felmérés szerint szerint Székesfehérvár minden nap 265 ezer ember életét befolyásolja: "látjuk ezt minden nap, hogy megtelt a város". - tette hozzá. Égi Tamás alpolgármester kiemelte, hogy az eredményesebb, hatékonyabb termelés érdekében az önkormányzat úgy döntött, segít megismertetni a diákokat a digitális termelés és a robotok világával, ebben óriási szerepe volt a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítványnak és Laufer Tamás elnöknek. Elmondta, hogy az Alba Innovárban közös élményeket szerezhetnek a fiatalok a robotikával kapcsolatban, ez a lehetőség minden diák számára adott. Szólt a felnőttképzésről is, amelyet az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karával partnerségben végeznek.
Laufer Tamás, a Székesfehérvár Fejlődéséért Alapítvány elnöke és az IVSZ szövetség a digitális gazdaságért elnöke a jelenről, a 4. ipari forradalom folyamatairól szólt, kiemelve, hogy meg fognak szűnni olyan foglalkozások, mint a kamionsofőr, targoncakezelő, vagy pénztáros, sok szakma pedig átalakul.
Azt prognosztizálta, hogy a következő évtizedekben egy átlagos munkavállalónak 4-5 különböző foglalkozása lesz. Szólt a robotizáció szintjéről is a világban, amely Dél-Koreában a legmagasabb, itt 650 robot jut 10 ezer emberre, Európában Németország a legfejlettebb. Magyarországon nagyjából 5400 ipari robotot használnak, azaz 10 ezer alkalmazottra 57 robot jut a magyar iparban.
Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős államtitkára elmondta, hogy egy felmérés szerint a mai Z generáció tagjai olyan munkakörben fognak dolgozni, amelynek 65%-a ma még ismeretlen.
"Új szakmák születnek, és régiek tűnnek el, az oktatás szempontjából ezt különösen nehéz kezelni. A mai fiatalokat olyan feladatokra kell képezni, amelyekről magunk sem tudjuk, hogy milyen lesz, nem tudjuk körbeírni. Ezért is inkább készségekről és képességekről kell beszélni, nem pedig foglalkozásokról." - fogalmazott az államtitkár, aki szerint egyre inkább felértékelődik a munkaerőpiacon a kognitív rugalmasság, az érzelmi intelligencia és a komplex problémamegoldás.