-
Tudnivalók egyetemistáknak
A felvi.hu szerint várhatóan augusztus 29-én érkeznek a ponthatárok és ekkor dől el, ki kerül be az általa megjelölt felsőoktatási képzésre. Székesfehérváron pótfelvételit hirdetett a Kodolányi János Egyetem és az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara is.
2024.08.14. -
Ösztöndíjak a Királyi Napokon
Ünnepélyes keretek között, a hagyományoknak megfelelően a Székesfehérvári Királyi Napok keretében adták át a Lánczos Kornél - Szekfű Gyula és Deák Dénes Ösztöndíjakat, valamint a Deák Dénes Díjat, amelyet idén dr. Szikora Jánosnak, a Vörösmarty Színház igazgatójának adományozott a Deák Dénes Alapítvány kuratóriuma.
2024.08.13. -
Még lehet jelentkezni a Lecsófesztiválra
Lehet még jelentkezni a XIX. Fehérvári Lecsófőző Vigasságra, de a főzőhelyek jó része már elkelt. A népszerű közösségi eseményre augusztus 25-ig lehet regisztrálni.
2024.08.09. -
Nehéz hetek jönnek
Magyarországon két és fél millió ember szenved allergiás megbetegedésben a Nemzeti Népegészségügyi Központ 2021-es felmérése szerint, így az allergia igazi népbetegségnek számít.
2024.08.09.
Újraavatták Beszédes József domborművét a róla elnevezett téren
A Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja, Beszédes József 230 évvel ezelőtt született, nevéhez fűződik a Sárvíz és a Székesfehérvár környéki mocsarak lecsapolása. A jubileum alkalmából ünnepséget szervezett a Fejér Megyei Mérnöki Kamara és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, melynek keretében újraavatták Beszédes József domborművét a Kelemen Béla utca 89-91. számú ház falán.
2017.02.12. 16:47 |
A Magyar Tudományos Akadémia első mérnök tagja, Beszédes József 230 évvel ezelőtt született, nevéhez fűződik a Sárvíz és a Székesfehérvár környéki mocsarak lecsapolása. A jubileum alkalmából ünnepséget szervezett a Fejér Megyei Mérnöki Kamara és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, melynek keretében újraavatták Beszédes József domborművét a Kelemen Béla utca 89-91. számú ház falán.
A reformkor kiváló vizi-mérnökére, a dunántúli vízrendezési munkák úttörőjére emlékeztek vasárnap Székesfehérváron, a Beszédes József téren. A Fejér Megyei Mérnöki Kamara és a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság közös szervezésében Beszédes József születésének 230. évfordulója alkalmából tartottak ünnepséget. A Kelemen Béla utca 89-91. számú ház oldalfalán újraavatták az egykori vízépítő mérnök domborművét, a felirat arról tájékoztat, hogy ő szabályozta a Sárvizet, lecsapolta a Székesfehérvárt övező mocsarakat, ahol később a mai város egy része felépült.
Róth Péter alpolgármester megemlékező beszédében elmondta, hogy Beszédes Józsefre úgy emlékezünk, mint olyan magyarra, aki nagy változásokat hozó időkben, nagy és merész célokat tűzve ki maga elé, sokat tett nemzetéért. "Abban a mai szemmel nézve túl magabiztos korban dolgozott, amikor az ember erőt és készséget kezdett érezni arra, hogy ne kiszolgáltatottja, hanem irányítója, vagy legalábbis befolyásolója legyen a magánál hatalmasabb természeti erőknek. És ma, a kettőszázharmincadik születésnapján azt állapíthatjuk meg tanulságképp: a ránk bízott világot felelősséggel gondozzuk, és felelősséggel adjuk át az utódainknak.” - fogalmazott Székesfehérvár alpolgármestere.
Az egykori vízmérnököt Dr. Szepes András, a Fejér Megyei Mérnöki Kamara elnöke méltatatta. Elmondta, hogy a Mérnöki Kamara már régóta hangsúlyt fektet arra, hogy méltó módon megőrizze azoknak a kollégáknak az emlékét, akik városunkban, megyénkben születtek, éltek vagy alkottak. 2011-ben jelent meg a Mérnökök Fejérben című kötetet, mely 83 életrajzot, életpályát mutatott be, köztük Beszédes Józsefét is. Szepes András kiemelte, hogy Beszédes Józsefet, a mérnöki végzettsége ellenére, nyugodtan nevezhetjük korának egyik polihisztorának. Hangsúlyozta, hogy mérnök létére olyan alkotásokat hozott létre, hogy a Magyar Tudós Társaság - a Magyar Tudományos Akadémia elődje - 1831-ben tagjává fogadta, mint az első mérnök tagot.
Beszédes József szakmai életútjáról és kiemelt jelentőségű tevékenységéről Tóth Sándor, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság műszaki igazgatóhelyettese beszélt a jelenlévőknek. Elmondta, hogy a vízmérnök uradalmi mérnökként, majd a Sárvízi Társulat igazgató mérnökeként jelentős szerepet vállalt a középső Dunántúl vizeinek szabályozásában. Nevéhez fűződik a Sárvíz-szabályozás, a Nádor malomcsatorna tervezése és megépítése, a Sárvíz-Sió-Kapos vízrendszer és a Balaton szabályozási terveinek elkészítése, valamint az Aradi Malom-csatorna megépítése is.