Újraválasztották dr. Szikora Jánost a Vörösmarty Színház igazgatói posztján
Folytatja igazgatói munkáját a Vörösmarty Színház élén dr. Szikora János. A jelenlegi direktort újabb három évre választotta meg pénteki ülésén Székesfehérvár Közgyűlése. Egyedül ő pályázott a posztra, megválasztásáról sajtótájékoztatón számoltak be a Közgyűlést követően a Városházán.
A Vörösmarty Színház igazgatójának megbízása, ezzel egyidejűleg a határozott időtartamú munkaviszonya 2022. július 31-én lejár. A Közgyűlés a posztra pályázatot írt ki, a 2022. március 16-i határidőig egyetlen pályázat érkezett, amit dr. Szikora János jelenlegi igazgató adott be. Székesfehérvár képviselőtestülete mai ülésén egyhangú döntéssel, 20 igen szavazattal támogatta megbízatásának megújítását a következő 3 évre.
A Közgyűlést követő sajtótájékoztatón elsőként dr. Cser-Palkovics András polgármester gratulált dr. Szikora Jánosnak, mint mondta, nagy öröm, hogy folytathatja a munkáját, kiemelten azért is, mert a megválasztása szakmai és közéleti értelemben is teljes egyetértésben történt. A pályázatot elbíráló szakmai bizottság javaslatot tett a fenntartóknak – az államnak és az Önkormányzatnak –, a döntést pedig egyhangúlag hozta meg a Közgyűlés, ami nagy legitimációt jelent a következő évekre.
„A Vörösmarty Színház a régió meghatározó kulturális intézménye és közösségi helye egyaránt. Mindenki tapasztalhatta, hogy ott milyen munka folyt az elmúlt években. A hagyományos színházi tevékenység mellett szeretném külön elismerni és megköszönni az egyéb munkákat is, mint például a Koronázási szertartásjáték, az Atlantisz programban és a Maradj otthon! kampányban való részvétel, és sok egyéb más. Igazgató úr személyében jó döntést hoztunk és jó munkát kívánunk!” – fogalmazott a városvezető.
„Büszke vagyok arra, hogy az igazgatói pályázatot egyhangúan és egyértelműen támogatta a színházszakmai bizottság.” – mondta a sajtótájékoztatón Lehrner Zsolt alpolgármester. A testületben az EMMI részéről Dr. Révész Mária miniszteri tanácsadó, valamint Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház színigazgatója, Béres Attila, a Miskolci Nemzeti Színház igazgatója, Brájer Éva, Székesfehérvár kulturális tanácsnoka, Ellinger Edina, a Budapesti Bábszínház igazgatója, Juhász Illés, a Vörösmarty Színház színművésze, Lehrner Zsolt alpolgármester és Topolánszky Tamás, az egri Gárdonyi Géza Színház tánctagozatának vezetője foglalt helyet. A tagok nagy elismeréssel szóltak a közösségszínház megvalósításáról Székesfehérváron.
Brájer Éva önkormányzati képviselő, Székesfehérvár kulturális tanácsnoka arról beszélt, hogy képviselői feladatainak kezdete, 2002 óta végigkísérte a Vörösmarty Színház életét, fejlődését. Komoly kihívás a színházteremtés egy olyan városban, ahol egyetlen teátrum van, ráadásul nagyon közel Budapesthez. „Végigkísértem az elmúlt évek munkáját Szikora Jánossal, és annak minden percét élveztem!” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az igazgató nagy műveltséggel és intellektussal rendelkezik. Ráadásul a teátrum a falain kívül is építi a művészetkedvelő, színházbarát közösségeket.
Dr. Szikora János újraválasztott igazgató elsőként a városvezetés együttműködéséért és támogatásáért fejezte ki köszönetét.
„Igazán jó színházat csinálni hosszú időn keresztül csakis egy színházát szerető és becsülő városvezetéssel, közös egyetértésben lehetséges.” – fogalmazott, majd hozzátette, Székesfehérvárnak és a színháznak a kölcsönös elköteleződésen alapuló, harmonikus együttműködése alakult ki, ami az országban nem általános.
Hangsúlyozta, az ő személyétől függetlenül is a városvezetés becsüli a Vörösmarty Színházat, és az a fontos, hogy ami ott történik, az értékes és támogatásra méltó legyen. Köszönetét fejezte ki a közönség bizalmáért és érdeklődéséért, ami a számokban is megnyilvánul. Tíz évvel ezelőtt 6.000 bérletes volt, amit nyolc év munkája alatt 16.000-re sikerült növelni. A pandémia megtörte ez a folyamatot, a színház 3.000 bérletest elveszített, ám remény van a „visszahódításukra”. Végül köszönetet mondott a színművészeknek és a színház valamennyi munkatársának.
„Egy kivételes történelmi pillanatban kaptam meg a folytatás lehetőségét, amikor a világ a megszokott működési formájában változik. Nem fogunk úgy élni és gondolkodni, ahogy eddig tettük! A pandémiának és a háborúnak köszönhetően olyan átalakulás, átrendeződés van folyamatban, amelynek a kimenetelét nem tudjuk. Egy lassan forduló, mássá váló világban kell a színháznak helytállnia, és az ismeretlenséggel való megbirkózás komoly kihívást jelent. Bennem ez a fajta felelősségérzet van, miközben az elmúlt tíz év munkáját kell folytatnunk úgy, ahogy azt elkezdtük.” – zárta gondolatait dr. Szikora János.
