Hanuka alkalmából a Székesfehérvári Zsidó Hitközség tagjai gyújtották meg a gyertyákat a hanukkiján a Várkörúton található imateremben, ahol forralt borral és fánkkal vendégelték meg a résztvevőket. Az ünnepi gyertyagyújtás előtt több tucat futó részvételével rendezték meg a Maccabi VAC Hanuka közösségi futást is, immár második alkalommal.
Maroknyi csapat őrizte a hagyományt
Hanuka köszöntése alkalmából Darvas István főrabbi arról szólt, hogy a szentély újjáavatásának ünnepét sokszor egyfajta szabadságharcként értelmezik a görögök és a hellenizmus erőszakos térhódítása ellen. Itt azonban nem feltétlenül fizikai értelemben vett erőszakra kell gondolni, hanem arra, hogy a zsidó közösséget is megérintette 2200 évvel ezelőtt a hellenizáció, és egyre többen fordultak a zsidótól a görög kultúra felé.
„A görög kultúra rengeteg értéket termelt és éppen ezért nagyon sok értéket el is lehetett sajátítani. A probléma az volt, amikor az értékek elsajátítása helyett az utánzás, illetve az önfeladás lépett be. Vagyis amikor a zsidó közösség tagjai erőszak nélkül elfordultak a saját hagyományaiktól, azokat nem ápolták, azokkal nem törődtek, és csak és kizárólag a görög kultúrának az előnyeit kívánták élvezni. A hanukáról többnyire úgy beszélünk, mint a görögök elleni szabadságharcnak a csúcsa. Ez részben igaz is, de csak egy kis részben. Nagyobb részben ez egy polgárháború volt, volt egy maroknyi csapat, amelyik a zsidó hagyományt, és volt egy nagyobb többség, amelyik inkább a görög kultúrát tartotta fontosnak.” - emelte ki Darvas István főrabbi, hozzátéve, hogy ennek a folyamatnak az lett volna a vége, hogy a domináns kultúrák hatására a zsidó népnek és a zsidó kultúrának el kellett volna tűnnie.
Aki feladja értékeit, arra van ítélve, hogy eltűnjön
„Az ilyenfajta önfeladásnak nem lehet más a vége, mint az, hogy egy nép és egy kultúra az gyakorlatilag nyom nélkül, vagy régészeti érdekességként tűnik el a történelemnek a süllyesztőjében. És az a maroknyi ember, a makkabeusok tulajdonképpen amellett álltak ki, hogy elfogadjuk a hellenizációnak számos előnyét, de emellett meg kell maradnunk a mi saját hagyományaink mellett. És ez adja a hanukának az egyik univerzális tanítását, hogy minden olyan nép, amelyik feladja azokat az értékeket, azt a kultúrát, amelyik a sajátja, az arra van ítélve, hogy eltűnjön.” - tette hozzá a főrabbi.
„Ez nem jelenti azt, hogy bármi, ami kívülről jön, azt rossznak, értéktelennek kell gondolni, egyszerűen csak szűrni kell. Ennek a szűrőnek az az alapja, hogyha valakinek van öntudata, van önbecsülése és egyáltalán ismeretanyaga a saját hagyományairól és a saját kultúrájáról.” - fogalmazott Darvas István főrabbi.
Ünnepi zenei programként Pandzarisz Dina szefárd dalokat énekelt, zongorán Tálas Andor kísérte.
A hanuka a fények, illetve a szentély újjáavatásának ünnepe, és semmi köze a karácsonyhoz. Ennek ellenére sokan párhuzamot vonnak a két ünnep között, mivel az évnek ugyanarra a részére esnek, mindkét ünnepnek tartozéka a gyertyaláng és mind a két ünnepkor ajándékot kapnak a gyerekek. A hanuka mára a legismertebb zsidó ünnep lett a világon. Pedig ez nem volt mindig így, a hanuka egészen a 19. század végéig egyáltalán nem számított a jelentősebb zsidó ünnepek közé, azok mindig is a tavaszi peszách és az őszi ünnepek, a ros hásáná, jom kipur, és a szukkot voltak.
Hanuka vajon miért tűnik a legnépszerűbb zsidó ünnepnek a nem zsidók körében?
„Elsősorban talán azért, mert egy olyan időszakában van az évnek, ami az ünnepek hónapja a világban” – válaszolta kérdésünkre Darvas István főrabbi, hozzátéve, hogy tekintettel a két ünnep - a Hanuka és a kereszténység legnépszerűbb ünnepe, a Karácsony - közelségére, valószínűleg a fontossága emiatt is megnövekedik a nem zsidók körében. Népszerűségéhez hozzájárulhat az is, hogy van egy olyan előírás, hogy hirdetni kell Hanuka csodáját, ezért talán a leginkább "publikus" zsidó ünnep. A hanukkijának, azaz a „hanukkai menórának” kilenc ága van, nyolc normál gyertyatartó és egy „szolga”. A „szolga” segítségével kell meggyújtani a nyolc gyertyát vagy mécsest.
Békességes és szeretetteljes ünnep
Az ünnepen köszöntötte a zsidó közösséget Cser-Palkovics András polgármester is, kiemelve, hogy egy családi ünnepről van szó, a család pedig szeretteinknek az a közössége, ahol legmeghittebb pillanatokat éljük át. „Azt kívánom, hogy ezen ünnep során mindenkinek legyen lehetősége a saját családjában ezeket a meghitt és, békés pillanatokat átérezni, és ebből töltekezni. Amikor gyerekkoromban gyertyát nyújtottunk otthon, akkor mindig békesség volt, a sötétségben a fény az embert vonzotta és meg is nyugtatta. Talán a gyertyának mindig van egy ilyen különleges jelentősége, egy közösség életében is. Azért is hangsúlyozom azt, hogy békesség, mert amit nem gondoltunk, hogy Európában ezt a szót hangsúlyozni kell, most mégis meg kell tenni, hiszen néhány száz kilométerre tőlünk most nem tudnak békességben ünnepelni.” - mondta ünnepi köszöntőjében Székesfehérvár polgármestere, aki békességes és szeretetteljes ünnepet kívánt a közösségnek.
Hanuka futás vezette fel az ünnepet
Hanuka ünnepe és Hanuka futás Székesfehérváron
Az ünnepet a tavalyi évhez hasonlóan idén is a Maccabi VAC hanuka közösségi futás vezette fel. Az ötletgazda, Kaufer Tamás elmondta, hogy ezzel az eseménnyel is megpróbálja a zsidó kultúrát bemutatni az érdeklődők számára, hiszen számos más vallású ember is részt vesz az eseményen. A gyerekeknek 500 méteres távot, a felnőtteknek pedig 4 km-es távot kellett teljesítenie. A résztvevők egy csodálatos cserépérmet vehettek át, az érem Kató Balázs enyingi cserepes művész alkotása.
