-
„Egy fény a szorongatásban”
Egy szikszói ortodox magyar zsidó, Fleischmann Izrael visszaemlékezéseit tartalmazza az a kötet, amelynek bemutatóját november 24-én, vasárnap 16 órától tartják a Vörösmarty Színházban.
2024.11.21. -
Falvédő bölcsességek
Hímzett konyhai falvédőkből nyílt kiállítás október 30-án a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében. A tárlathoz kapcsolódóan dr. Kriston-Vízi József néprajzkutató tart előadást november 22-én. A belépés ingyenes.
2024.11.21. -
Büchner a magyar színpadon
Büchner a magyar színpadon címmel nyílt színháztörténeti kiállítás a Pelikán Fészekben. A tárlat Georg Büchner német drámaíró magyar nyelvű előadásaiból válogat, és egészen jövő év áprilisáig látható.
2024.11.21. -
Farkas Ferenc bérlet
A Vörösmary Színházban megkezdődtek a Farkas Ferenc bérletsorozat előadásai. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és Petrus Bölöni Sándor csellóművész estjén Wagner, Dohnányi és Schumann művei csendültek fel.
2024.11.19.
Van, aki marad - Ziffer Sándor kiállítás nyílt a Deák Gyűjteményben
„Ziffer nagy érdeme, hogy sajátosan nagybányai és korszerű volt egyben. Az egyidejűen újító és hagyományőrző Ziffer a 20. század egyik legjelentősebb erdélyi magyar művésze volt” – írta a művészről szóló monográfiában Borghida István.
A kiállításon bemutatott hatvan mű közül négy a Deák-gyűjtemény része, a többi a Magyar Nemzeti Galéria, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, Dr. Kovács Ádám, Dr. Czell Lőrinc, Kemény Gyula, Dr. Bay Miklós, az MKB Bank, Kovács Gábor és Haas János gyűjteményéből került a kiállításra. Ezen felül a nevükkel nem szereplő gyűjtők műveit a Kieselbach, a Virág Judit, a Missionart, a Nemes és Ernst Galériák és Aukciós Házak segítségével kutatták fel, és hozták el Székesfehérvárra.
Mintegy másfél ezer festményre tehető életművének jelentős része szétszóródott a világ több országában. Románián kívül a legtöbb Magyarországon, Németországban, Izraelben és Franciaországban lelhető fel. A művei iránti érdeklődés a Magyar Vadak többi alkotójának művészetével párhuzamosan fokozódik.
Brájer Éva alpolgármester a tárlatnyitón arról is szólt, hogy a kiállítás által újra közelebb kerülhetünk Nagybányához, amely olyan időpillanata a magyar képzőművészetnek, mint a színházművészetnek volt Kaposvár: egyszeri és megismételhetetlen művészettörténeti pillanat. "Igyekeztem megtalálni a választ a bennem motoszkáló kérdésre: miért pont Nagybánya? Mivel vonzotta be ez a bányász kisváros a művészetnek ezt a gazdagságát? .. Bárhogy is volt, az ember késztetést érez, jó volna visszautazni az időben, jó volna odautazni, részese lenni a beszélgetéseknek, vitáknak, alkotói folyamatoknak. Az időutazás fizikailag lehetetlen, a különböző gyűjteményekben fellelhető képek szépségén keresztül azonban lehetségessé válik.."- fogalmazott köszöntőjében Székesfehérvár alpolgármestere.
Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum vezetője a megnyitón felidézte, hogy a Deák Gyűjtemény jó pár évvel ezelőtt reprezentatív, széles közönséget megszólaltani igyekvő tárlatok megrendezésébe fogott: "Mára mondhatjuk, sorozatokká álltak össze ezek a kiállítások. A nagy sikerű, ismert művészeket bemutató tárlatok, mint a Munkácsy, Szinnyei, Rippl-Rónai kiállítások mellett létrejött egy tematikus sorozat a legszebb magyar virágcsendéletek, a XX. századi magyar portré festészet, vagy egy másik alkalommal a tájkép festészet vizsgálatára, bemutatására. Egy második, vagy harmadik tematikának gondolhatjuk el a legfontosabb hazai művésztelepeket bemutató sorozatot, melyben a gödöllői, szolnoki és kecskeméti művésztelep került felvillantásra. A mostani tárlat vegyes, többfunkciós: egy életmű keresztmetszetét adja, ugyanakkor a legfontosabb magyar művésztelepről, a nagybányairól beszélhetünk általa."
Barki Gergely művészettörténész, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Czóbel Múzeumának kurátora szerint Ziffer megítélése az elmúlt 20 évben sokat változott, kifejezetten az előnyére és a mostani tárlat is a folyamatosan növekvő érdeklődést jelzi. Felidézte, hogy vélhetően az 1996-os Nemzeti Galériában rendezett kiállítás törte meg a jeget, de a 2006-ban rendezett Magyar vadak kiállítás hozta meg az igazi áttörést, ahol a tárlat kurátorai számára a legnagyobb meglepetést Ziffer korai munkáinak felfedezése okozta.
A tárlathoz kapcsolódó programok:
2019. október 17., csütörtök 17 óra: „Collioure–Párizs–Nagybánya”, a fauvizmus, neósok Nagybányán / dr. Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettesének előadása.
2019. november 6., szerda 17 óra: Nagybánya, a festők városa a 19–20. század fordulóján / Várvédő Zsolt galériatulajdonos, antikvárius (Nagybánya) előadása.
A kiállításra kéthetente kurátori tárlatvezetésekkel és további programokkal várják a látogatókat.